„Japánnak készen kell állnia az önvédelemre” – volt japán vezérkari főnök a Mandinernek

2023. december 07. 06:03

„Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie” – mondja lapunknak Takei Tomohisza. A Japán Haditengerészet volt vezérkari főnökét, a Japán Külügyi Intézet (JIIA) munkatársát kérdeztük a Távol-Kelet hatalmi átrendeződéséről.

2023. december 07. 06:03
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Az ukrajnai háború kelet-ázsiai geopolitikai hatásairól tartott előadást az NKE-n. Ezek a változások milyen politikai finomhangolásra késztették a japán katonai döntéshozatalt az utóbbi időben?

A japán kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy az ukrajnai háború milyen biztonságpolitikai következményekkel jár Japán számára. A japán emberek különösen éberen figyelik Oroszország és Kína mozgásait, hiszen Kína adott esetben ugyanúgy dönthet a status quo megváltoztatása mellett a Kelet-kínai-tenger térségében, Kelet-Ázsiában a közeljövőben, mint ahogy azt tette Oroszország másfél évvel ezelőtt Kelet-Ukrajnában. Éppen ezért a japán emberek megértették, hogy a biztonsági helyzet megváltozott, a geopolitikai helyzet feszült, a tokiói kormány pedig éppen ezen új körülményekre tekintettel alkotott 2022-ben egy új Nemzetbiztonsági Stratégiát.

Ebben az új helyzetben a pacifista alkotmányuk végképp a biztonsági kihívásokra adandó megfelelő reagálás, a hatékony önvédelem akadályává vált? Máshogy kérdezve: van esély, hogy a 9. cikkelyt, az úgynevezett béke-­klauzulát a japán parlament megváltoztatja? 

Az alkotmány kimondja, hogy Japán lemond a háborúindítás jogáról, illetve a fegyveres erő alkalmazásáról mint a nemzetközi viták rendezésének eszközéről, ugyanakkor a 9. cikkely értelmezése többféle lehet, és a klauzula nem zárja ki, hogy Japán nemzetközi konfliktusokban védelmi képességeivel részt vállaljon mindaddig, amíg a 9. cikkely által kijelölt határokon belül marad. A japán hadsereg támadóképességeivel kapcsolatosan vannak viták, de 

az önvédelmi képességek tekintetében én nem látom, hogy a japán alkotmány akadálya lenne a hatékony önvédelemnek. 

Ennek ellenére van olyan kormányzati szándék, hogy az alkotmányt módosítsák. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) azt szeretné, ha a Japán Önvédelmi Erők (JSDF), a hadsereg szabályozása bekerülne az alkotmányba, és a hadsereg hatásköreit az alaptörvény kiterjesztené. 

Fikri Isik meets Tomohisa Takei in Ankara
Takei Tomohisza admirális Fikri Isik török védelmi miniszter társaságában Ankarában 2016. június 8-án 

Az új Nemzetbiztonsági Stratégia alapján a cél az, hogy 2027-re olyan védelmi képességeket fejlesszenek ki, amelyekkel egyedül is képesek lesznek kivédeni egy Japán ellen irányuló támadást. Jó úton halad a fejlesztési folyamat, meglesz a céldátum?

A 2027-es céldátum valóban arra irányul, hogy 

a japán hadsereg védelmi képessége olyan szintű legyen, hogy vissza tudjon verni egy ellene irányuló katonai támadást. 

Ennek érdekében több katonai fejlesztést történt. Elsőként a japán hadsereg megerősítette a Tajvan közelében fekvő Nanszei (Rjúkjú)-szigetlánc szigetein a katonai bázisokat, a japán szárazföldi erők jelenlétét, aztán hatékonyabbá tette a csapat-utánpótlások mozgékonyságát, szállítását elsősorban az északi Hokkaidó szigetén, ennek érdekében a hadihajó- és a katonai repülőgép-állományt is frissítette, illetve növelte a készültségben álló alakulatok számát, javította a nagy hatótávolságú föld-föld rakéták, a hiperszonikus siklórakéták és a rakétavédelmi rendszerek bevethetőségét. 

A Japán Haditengerészet berkeiben milyen modernizációk zajlanak? Hiszen ön vezérkari főnökként ezt a haderőnemet ismeri leginkább.

Elképesztő iramú modernizáció zajlik itt. 2022 előtt két évtizeden keresztül a védelmi költségvetés nem növekedett, a feszes büdzsé miatt a fejlesztések elmaradásával a védelmi képességek ereje csökkent. Ekképp a szükséglet és a források közötti különbözet kiegyenlítésére a büdzsét a GDP két százalékára emelték, és van még négy évünk a céldátumig – optimista vagyok, mert ahogy előbb említettem, 

elképesztő iramú fejlesztések kezdődtek meg.

 

De a kínai haderő-fejlesztés is elképesztő iramú, és Japánnak igazából ezzel a tempóval kell felvennie a lépést. Kína milyen szempontból jelent biztonsági fenyegetést Japán számára?

Kelet-Ázsiában három-négy kockázati gócpont található: a Koreai-félsziget, a Kelet-kínai-tenger, a Tajvan-szoros és Dél-kínai-tenger. Mindegyik konfliktusgócban – talán az első kivételével – Kína közvetlenül is érintett hatalom. A japán kormány 

Észak-Koreát egy közvetlen veszélyforrásnak tartja, Kína pedig közvetett stratégiai fenyegetést jelent a térség békéje és biztonsága számára. 

Észak-Korea tehát egy akut probléma, míg Kína egy nagyobb, hosszútávú kihívást jelent a japán kormány számára. Észak-Korea olyan helyzetet jelent jelenleg számunkra, mint amilyen Európa számára a Szovjetunió volt az 1950-es / 1960-as években. A Szovjetunió atomhatalomként az amerikai kontinenst fenyegette, most pedig Észak-Korea teszi ezt atomképességei birtokában a térségünkkel.

A Kelet-kínai-tengeren folyamatosak a kínai járőrhajók általi felségvíz-sértések, főleg a Szenkaku-szigetek közelében, 2021 óta évente 300 ilyen incidens történik itt. Ezen kívül a kínai atomprogram fejlődése aggodalomra ad okot, 2035-re olyan erős nukleáris elrettentő képességgel akarnak rendelkezni, mint amilyen az Egyesült Államoké. Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie, erre késznek kell lennie.

Ezt is ajánljuk a témában

Tajvan egy égető kérdés. Ön szerint tíz éves távlatban bekövetkezhet, hogy Kína elég erősnek érzi magát, hogy a status quót felrúgja, Tajvant megtámadja?

Hszi Csin-ping kínai elnök megszilárdította hatalmát, és 

ambíciói közé tartozik, hogy 2027-ig rendezi a tajvani kérdést. 

A kínai rendszerben Hszi elnök kezében összpontosul minden hatalom, senki az apparátusban nem meri őt figyelmeztetni, mit tegyen és mit nem. Nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy 2027-re mi is készen álljunk. Éppen ilyen okok miatt lett 2027-ben meghatározva a japán önvédelmi képesség elérésének céldátuma.

Mi a hatásköri megosztás a japán haditengerészet és a japán parti őrség feladataiban? Hogyan történik a gyakorlati együttműködés a két fegyvernem között?

Amikor kínai járőrhajók hatolnak be japán felségvizekre, akkor az első reagálás feladata a japán parti őrségé. A Szenkaku-szigetek védelme is az ő elsődleges feladatuk. Ez azonban nem háborús művelet, és éppen ezért a japán kormány a parti őrség hatásköreit is növelni akarja, hogy a fenyegetések visszaverésében hatékonyabban tudjanak eljárni. 2015-ben született az a döntés, hogy a járőrhajók kiszorítása a parti őrség feladata, de ha kínai hadihajók jelennek meg a japán felségvizeknél, akkor a haditengerészet egységeit kell azonnal aktiválni. 

 

Japán és az Egyesült Államok között van egy hatályos védelmi szerződés, 50 ezer amerikai katona állomásozik a szigetország több bázisán. 2023-ban a megváltozott geopolitikai helyzetben még elegendő az amerikai biztonsági garancia, meg tudja önöket védeni Amerika?

A Japán területén szolgálatot töltő amerikai katonák és családtagjaik összesített létszáma a 100 ezer fő fölött van. A japán-amerikai biztonsági egyezmény a japán állam biztonsági szerkezetének alapját képezi, és ez nem is fog megváltozni. Az amerikai kormányzat sokszor és folyamatosan ismételgeti, hogy támadás esetén biztonsági garanciát, 

katonai segítséget nyújt Japán számára, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az Egyesült Államok globális hegemóniája olvad,

és ez igaz a csendes-óceáni térségben is, így Japánnak most meg kell erősítenie saját konvencionális haderejét, védelmi képességeit, hogy az önvédelemre képes legyen. Mivel a kínai katonai képességek folyamatosan erősödnek, az amerikai térségbeli jelenlét pedig stagnál, ezért vélhetően a saját haderő erősítése, a modern hadi technológia integrálása mellett a japán kormány arra fogja kérni az amerikai kormányzatot, hogy növelje a térségben állomásozó nukleáris elrettentő képességeit, hogy Dél-Korea és Japán biztonsági garanciái hitelesek maradjanak. Ezeket a lépéseket részben az ukrajnai háború tanulságai alapján tartjuk fontosnak.

 

Nyitóképen: Uzusio osztályú japán tengeralattjáró 2022 novemberében. Fotó: AFP / Anadolu Agency / Issei Kato; interjúfotók: Ficsor Márton

 

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gebsi1
2023. december 07. 07:51
a szamurájok meg forognak a sírjukban ha ránéznek erre a mai Japánra
orokkuruc-2
2023. december 07. 07:51
Ejj ti pirospontosak! Aztán eszetekbe jut-e még Nanking? Mert szerintem kínai azt el nem feledi. No ennek fényégen ugassatok Tajvanról, ami milyen távol is van tőletek?
contractor-2
2023. december 07. 07:18
Japán lakossága már közel 1 millió fővel csökken évente és a világon a legöregebb. Gratulálok, ha ezzel az emberállománnyal meg tudják magukat védeni. A német GDP már megelőzte a japánt és az egy főre eső olasz GDP is már 4000 dollárral több mint a japán, ami még viccnek is nagyon durva. Ha valaki ezt mondja nekem a 90-es évek végén amikor a Sony, Panasonic, Mitsubishi volt a király, hát jó nagyot röhögtem volna a bolondon. De ez van.
Akitlosz
2023. december 07. 07:13
Japán is csak megszállt ország 1945. óta. Olyanok ott az amerikaiak, mint amilyenek nálunk a szovjetek voltak. Csak a japánok még lázadni sem mernek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik