„Japánnak készen kell állnia az önvédelemre” – volt japán vezérkari főnök a Mandinernek

Az ukrajnai háború kelet-ázsiai geopolitikai hatásairól tartott előadást az NKE-n. Ezek a változások milyen politikai finomhangolásra késztették a japán katonai döntéshozatalt az utóbbi időben?

A japán kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy az ukrajnai háború milyen biztonságpolitikai következményekkel jár Japán számára. A japán emberek különösen éberen figyelik Oroszország és Kína mozgásait, hiszen Kína adott esetben ugyanúgy dönthet a status quo megváltoztatása mellett a Kelet-kínai-tenger térségében, Kelet-Ázsiában a közeljövőben, mint ahogy azt tette Oroszország másfél évvel ezelőtt Kelet-Ukrajnában. Éppen ezért a japán emberek megértették, hogy a biztonsági helyzet megváltozott, a geopolitikai helyzet feszült, a tokiói kormány pedig éppen ezen új körülményekre tekintettel alkotott 2022-ben egy új Nemzetbiztonsági Stratégiát.

Ebben az új helyzetben a pacifista alkotmányuk végképp a biztonsági kihívásokra adandó megfelelő reagálás, a hatékony önvédelem akadályává vált? Máshogy kérdezve: van esély, hogy a 9. cikkelyt, az úgynevezett béke-­klauzulát a japán parlament megváltoztatja? 

Az alkotmány kimondja, hogy Japán lemond a háborúindítás jogáról, illetve a fegyveres erő alkalmazásáról mint a nemzetközi viták rendezésének eszközéről, ugyanakkor a 9. cikkely értelmezése többféle lehet, és a klauzula nem zárja ki, hogy Japán nemzetközi konfliktusokban védelmi képességeivel részt vállaljon mindaddig, amíg a 9. cikkely által kijelölt határokon belül marad. A japán hadsereg támadóképességeivel kapcsolatosan vannak viták, de 

Ennek ellenére van olyan kormányzati szándék, hogy az alkotmányt módosítsák. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) azt szeretné, ha a Japán Önvédelmi Erők (JSDF), a hadsereg szabályozása bekerülne az alkotmányba, és a hadsereg hatásköreit az alaptörvény kiterjesztené. 

Az új Nemzetbiztonsági Stratégia alapján a cél az, hogy 2027-re olyan védelmi képességeket fejlesszenek ki, amelyekkel egyedül is képesek lesznek kivédeni egy Japán ellen irányuló támadást. Jó úton halad a fejlesztési folyamat, meglesz a céldátum?

A 2027-es céldátum valóban arra irányul, hogy 

Ennek érdekében több katonai fejlesztést történt. Elsőként a japán hadsereg megerősítette a Tajvan közelében fekvő Nanszei (Rjúkjú)-szigetlánc szigetein a katonai bázisokat, a japán szárazföldi erők jelenlétét, aztán hatékonyabbá tette a csapat-utánpótlások mozgékonyságát, szállítását elsősorban az északi Hokkaidó szigetén, ennek érdekében a hadihajó- és a katonai repülőgép-állományt is frissítette, illetve növelte a készültségben álló alakulatok számát, javította a nagy hatótávolságú föld-föld rakéták, a hiperszonikus siklórakéták és a rakétavédelmi rendszerek bevethetőségét. 

A Japán Haditengerészet berkeiben milyen modernizációk zajlanak? Hiszen ön vezérkari főnökként ezt a haderőnemet ismeri leginkább.

Elképesztő iramú modernizáció zajlik itt. 2022 előtt két évtizeden keresztül a védelmi költségvetés nem növekedett, a feszes büdzsé miatt a fejlesztések elmaradásával a védelmi képességek ereje csökkent. Ekképp a szükséglet és a források közötti különbözet kiegyenlítésére a büdzsét a GDP két százalékára emelték, és van még négy évünk a céldátumig – optimista vagyok, mert ahogy előbb említettem, 

De a kínai haderő-fejlesztés is elképesztő iramú, és Japánnak igazából ezzel a tempóval kell felvennie a lépést. Kína milyen szempontból jelent biztonsági fenyegetést Japán számára?

Kelet-Ázsiában három-négy kockázati gócpont található: a Koreai-félsziget, a Kelet-kínai-tenger, a Tajvan-szoros és Dél-kínai-tenger. Mindegyik konfliktusgócban – talán az első kivételével – Kína közvetlenül is érintett hatalom. A japán kormány 

Észak-Korea tehát egy akut probléma, míg Kína egy nagyobb, hosszútávú kihívást jelent a japán kormány számára. Észak-Korea olyan helyzetet jelent jelenleg számunkra, mint amilyen Európa számára a Szovjetunió volt az 1950-es / 1960-as években. A Szovjetunió atomhatalomként az amerikai kontinenst fenyegette, most pedig Észak-Korea teszi ezt atomképességei birtokában a térségünkkel.

A Kelet-kínai-tengeren folyamatosak a kínai járőrhajók általi felségvíz-sértések, főleg a Szenkaku-szigetek közelében, 2021 óta évente 300 ilyen incidens történik itt. Ezen kívül a kínai atomprogram fejlődése aggodalomra ad okot, 2035-re olyan erős nukleáris elrettentő képességgel akarnak rendelkezni, mint amilyen az Egyesült Államoké. Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie, erre késznek kell lennie.

Tajvan egy égető kérdés. Ön szerint tíz éves távlatban bekövetkezhet, hogy Kína elég erősnek érzi magát, hogy a status quót felrúgja, Tajvant megtámadja?

Hszi Csin-ping kínai elnök megszilárdította hatalmát, és 

A kínai rendszerben Hszi elnök kezében összpontosul minden hatalom, senki az apparátusban nem meri őt figyelmeztetni, mit tegyen és mit nem. Nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy 2027-re mi is készen álljunk. Éppen ilyen okok miatt lett 2027-ben meghatározva a japán önvédelmi képesség elérésének céldátuma.

Mi a hatásköri megosztás a japán haditengerészet és a japán parti őrség feladataiban? Hogyan történik a gyakorlati együttműködés a két fegyvernem között?

Amikor kínai járőrhajók hatolnak be japán felségvizekre, akkor az első reagálás feladata a japán parti őrségé. A Szenkaku-szigetek védelme is az ő elsődleges feladatuk. Ez azonban nem háborús művelet, és éppen ezért a japán kormány a parti őrség hatásköreit is növelni akarja, hogy a fenyegetések visszaverésében hatékonyabban tudjanak eljárni. 2015-ben született az a döntés, hogy a járőrhajók kiszorítása a parti őrség feladata, de ha kínai hadihajók jelennek meg a japán felségvizeknél, akkor a haditengerészet egységeit kell azonnal aktiválni. 

Japán és az Egyesült Államok között van egy hatályos védelmi szerződés, 50 ezer amerikai katona állomásozik a szigetország több bázisán. 2023-ban a megváltozott geopolitikai helyzetben még elegendő az amerikai biztonsági garancia, meg tudja önöket védeni Amerika?

A Japán területén szolgálatot töltő amerikai katonák és családtagjaik összesített létszáma a 100 ezer fő fölött van. A japán-amerikai biztonsági egyezmény a japán állam biztonsági szerkezetének alapját képezi, és ez nem is fog megváltozni. Az amerikai kormányzat sokszor és folyamatosan ismételgeti, hogy támadás esetén biztonsági garanciát, 

és ez igaz a csendes-óceáni térségben is, így Japánnak most meg kell erősítenie saját konvencionális haderejét, védelmi képességeit, hogy az önvédelemre képes legyen. Mivel a kínai katonai képességek folyamatosan erősödnek, az amerikai térségbeli jelenlét pedig stagnál, ezért vélhetően a saját haderő erősítése, a modern hadi technológia integrálása mellett a japán kormány arra fogja kérni az amerikai kormányzatot, hogy növelje a térségben állomásozó nukleáris elrettentő képességeit, hogy Dél-Korea és Japán biztonsági garanciái hitelesek maradjanak. Ezeket a lépéseket részben az ukrajnai háború tanulságai alapján tartjuk fontosnak.

Nyitóképen: Uzusio osztályú japán tengeralattjáró 2022 novemberében. Fotó: AFP / Anadolu Agency / Issei Kato; interjúfotók: Ficsor Márton