Erősítésbe kezd Japán a háború árnyékában

2023. február 20. 18:02

Az Oroszországgal való békeszerződés hiányában Japán valójában máig nem zárta le a második világháborút – most pedig nagyon is érzi az újabb globális konfliktus fenyegető előjeleit. A szigetország a mai nagyhatalmi fegyverkezés és az ukrajnai háború árnyékában igyekszik kezébe venni a sorsát. Riportunk Japánból.

2023. február 20. 18:02
null

Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban

 

Az ukrajnai háború nemcsak a mi földrészünkön okozott traumát, de a glóbusz más pontjain is a távolság és a fenyegetés mértékétől függően. Európában hosszú idő után azonnali és közeli veszélyként jelent meg a háború valósága, a Távol-Kelet országaiban kisebb az ijedelem, de a geopolitikai összefüggések miatt nem kevésbé kelt szorongást a helyzet.

A világ legnagyobb kiterjedésű országa távol-keleti hatalom is. A térségben jelen van Oroszország, amely a 2014-es krími annexióval és a tavalyi agresszióval demonstrálta, hogy a biztonsági status quo felrúgható.

Területi vitái vannak többek között Kínával és Japánnal – utóbbival emiatt 1945 óta nincs is lefektetett békeszerződése.

Kína egyelőre kivár, figyeli, meddig megy el Ukrajna védelmében, Oroszország megbüntetésében a Nyugat. Nem csak Ukrajnáról szól, ahogy az Egyesült Államok vezette nyugati szövetség beleállt a fegyverzettámogatási-szankciós politikába, sőt az igazi geopolitikai hadszíntér a Csendes-óceán térsége, így a nyugati keménység Pekingnek is szól: ahogy most megvédik Ukrajnát, úgy lépnek majd fel Kínával szemben, ha Tajvan vagy Japán ellen támad.

Az Egyesült Államok a Kína (és Észak-Korea) által fenyegetett távol-keleti államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és a Fülöp-szigetek katonai szövetségese: kész kockázatot, áldozatot vállalni a régióban fennálló geopolitikai érdekei, katonai érdekeltségei és ezzel együtt partnerei védelmében.

Az USA érdeke az, hogy a csendes-óceáni térségben Kína ne tudjon domináns nagyhatalommá felnőni,

ezt megakadályozni azonban egyre nehezebb feladat. A legerősebb regionális szövetséges, Japán pontosan érzékeli ezt; az ottani aggodalmakat szemléletesen mutatják az utóbbi években hozott kormányzati döntések, a nemzetbiztonsági, majd a védelmi stratégia átdolgozása, a fegyverkezés, vagyis az egyre leplezetlenebb készülődés a színfalak mögött növekvő feszültség berobbanására, a nagy konfliktusra.

Fotó: AFP / Anadolu Agency / Yuichi Yamazaki
Fotó: AFP / Anadolu Agency / Yuichi Yamazaki

 

A békeklauzula béklyójában

Japán problémája éppen az eddigi megoldása lett: pacifista alkotmánya hét évtizeden keresztül kizárta fegyveres konfliktus kirobbantásának a lehetőségét, a kibontakozó új geo­politikai helyzetben azonban ez a kőbe vésett demilitarizáció a biztonsági fenyegetésekre adandó szükségszerű válaszlépéseknek, az önvédelmi célú haderőfejlesztésnek az akadályává vált.

Az 1947-ben hatályba lépett alkotmány jelentős mértékben a világháborút a régióban megnyerő és az országot megszálló amerikai hadsereg tervezetén alapult, s máig ez az alaptörvény. Kilencedik cikkelye,

az úgynevezett béke­klauzula kimondja: Japán örökre lemond a háborúindítás jogáról,

illetve a fegyveres erő alkalmazásáról mint a nemzetközi viták rendezésének eszközéről, ezért soha nem tart fenn szárazföldi, tengeri vagy légierőt, illetve más háborús potenciált. Az alkotmány burkolt célja a háborús felelős, militáns Japán pacifista állammá változtatása, leszerelése volt, s a pacifizmus idővel a társadalmi és állami identitás meghatározó részévé vált. Az 1945 és 1990 közötti időszak hivatalos védelmi doktrínája úgy szólt, hogy az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetség védőernyője alatt az ország a gazdasági fejlődésre koncentrál, a nemzetközi biztonság megteremtéséhez csupán gazdasági eszközökkel járul hozzá, a fegyveres erők feladatát pedig belbiztonsági és katasztrófavédelmi funkciókra korlátozza.

Az önálló japán hadsereg újraépítése az 1950-es években, a koreai háború idején indult meg, később megerősödött az önvédelemhez való jog eszméje, az 1970-es években pedig a kínai fegyverkezés hatására Japán is fejlesztette haderejét, duplájára növelte az addig a bruttó hazai össztermék egy százalékát kitevő védelmi költségvetését. Az 1980-as évekre a japán fegyveres erők vették át az ország felségvizeinek és légterének védelmét, s a technológiai hiperugrást végrehajtó Japán jelentős fegyverexportőrré vált.

A hidegháború lezárultával azonban mind a biztonsági környezet, mind a japán politikai elvárások megváltoztak:

Tokió megnövekedett geopolitikai súlyának megfelelően kívánt már részt venni a nemzetközi biztonsági rend fenntartásában

– elkezdődtek a nemzetközi missziók, a japán egységek természetesen csak nem harcoló műveletekben vettek részt.

Az amerikai–japán biztonsági együttműködésben para­digmaváltást eredményezett az Egyesült Államokat 2001-ben érő terrortámadás. Washington immár tevőleges segítséget várt el katonai szövetségesétől – és kapott is: az iraki és az afganisztáni háborúban a japánok logisztikai segítséget nyújtottak –, Japán pedig megerősített garanciákat kért és kapott az USA-tól a növekvő észak-koreai és a kínai fenyegetés ellen. 2007-ben a japán biztonsági szuverenitás teljessé vált azzal, hogy a védelmi ügynökség minisztériummá alakult, 2013-ban pedig létrejött a nemzetbiztonsági ügyek stratégiai fontosságú döntéseinek előkészítésére szolgáló tanács. Japáné a világ hatodik legnagyobb katonai-védelmi büdzséje.

 Közös japán–amerikai hadgyakorlat a múlt év novemberében <br> Fotó: AFP / Yomiuri / Hidenori Nagai
Közös japán–amerikai hadgyakorlat a múlt év novemberében
Fotó: AFP / Yomiuri / Hidenori Nagai

 

A 2013 végén elkészülő első hivatalos nemzetbiztonsági stratégiának alapelve volt, hogy az országnak regionális vezető hatalomként nagyobb szerepet kell játszania a nemzetközi rend fenntartásában, státuszában azonban nem jelenthet fenyegetést más államok biztonságára, Japán továbbra is „béke­szerető nemzet” marad. A stratégia célja pedig az volt, hogy a hadsereg hatékonyan képes legyen megvédeni az ország területi integritását, valamint az önvédelem hatékonyságának növeléséhez gyarapítsa elrettentőképességeit.

„Tíz évvel ezelőtt Abe Sinzó miniszterelnök megpróbálta diplomáciájával szorosabbra fűzni a japán–kínai kapcsolatokat és így leválasztani Kínát Oroszországról, illetve a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége régióbeli államai­val a gazdasági kapcsolatokat politikai, részben katonai szövetségi viszonnyá alakítani” – magyarázza lapunknak a tokiói külügyminisztérium falanszterszerű épületében Szató Heigo, a Takusoku Egyetem nemzetközikapcsolatok-professzora. A szakértő elmondása szerint

Kína gazdasága az utóbbi harminc évben látványosan felzárkózott Japánéhoz,

és a következő években a kínai katonai képességek növekedni fognak, így a szigetország lépéskényszerbe került.

A védelmi hatékonyság növeléséért az utóbbi évtizedekben a japán belpolitikában időről időre felvetődött az alkotmánymódosítás, a „pacifista” 9. cikkely újraszövegezésének kérdése. A törvényhozási folyamat azonban bonyolult, a parlament két kamarájában kétharmados többséggel kell átvinni a módosítást, utána meg népszavazáson elfogadtatni, ilyen többséget pedig eddig egyetlen kormány sem tudott maga mögé állítani.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

 

Kihívásnak mondják, de fenyegetésnek tartják

2022 decemberében, csaknem egy évtizeddel az első után új nemzetbiztonsági stratégiát dolgoztak ki a védelmi szakemberek. Meg is nevezték az okát: „Japán a második világháború óta nem nézett szembe olyan súlyos és komplex biztonsági kihívásokkal, mint most”, és azok forrásait is megjelölték:

És valóban, a Nyugat által a világ négy legveszélyesebb államának tartott Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán alkotta kvartettből három a közvetlen közelében fekszik. Egy dolog kiemelt célponttá teszi a szemükben Japánt: ő a közös ellenségük, az Egyesült Államok első számú szövetségese a régióban.

A közeljövőbeli kínai katonai sakkjátszma első lépése Tajvan leszedése lehet – puhább célpont, mint Japán. Tokiónak gyakorlati aggodalmai vannak Tajvannal kapcsolatban: Japán az energiahordozókat a Dél-kínai-tengeren keresztül, főleg Szaúd-Arábiából és Ausztráliából szerzi be, így ha Kína egy radikális lépéssel az ellenőrzése alá veszi Tajvant, lezárhatja a tengeri szállítási útvonalakat a forrásországok és Japán között.

Kína utolérhetetlen védelmi költségvetése, hadászati modernizációja, nem transzparens fegyverzetfejlesztése, valamint Észak-Korea ballisztikusrakéta- és atomprogramja évek óta bizonytalanságban tartja a status quóhoz ragaszkodó Japánt.

A kínai hadihajók rendszeresen kóstolgatják a japán parti őrség hajóit a Kelet-kínai-tengeren,

a Tajvan partjainál tavaly végrehajtott hadgyakorlataik során néhány ballisztikus rakétájuk a japán felségvizeken csapódott a tengerbe. A tavaly októberi észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérlet során egy lövedék átrepült a szigetország fölött. És miután Tokió is szankciókat vetett ki Moszkvára az ukrajnai agresszió miatt, Japán északi partjainál felerősödött az orosz hadihajók aktivitása.

Kondo Norifumi <br> Fotó: Mandiner-archív
Kondo Norifumi
Fotó: Mandiner-archív

 

„Japán nem fogadja el az orosz agressziót, az államhatárok egyoldalú megváltoztatását” – nyilatkozza a Mandinernek a japán külügyminisztérium közép- és kelet-európai főosztályának igazgatója, Kondo Norifumi. Hangsúlyozza:

vagy hogy tető alá hozzák a békeegyezményt. Elmondja azt is, hogy országa katonai felszereléssel, humanitárius segélyekkel, pénzügyi támogatással segít Ukrajnának.

Az új stratégia: előremenekülés

A nemrég bemutatott új nemzetbiztonsági stratégia merész döntéseket tartalmaz – a szomszédok veszélyes lépései, ahogy a dokumentum írja: a „változó erőegyensúlyok” elodázhatatlanná tették a reformot.

A cél az, hogy

Japán 2027-re olyan védelmi képességeket fejlesszen ki, amilyenekkel egyedül is képes kivédeni egy ellene irányuló hadműveletet.

A program a jövőben a bruttó hazai össztermék két százalékát irányozza elő a védelmi kiadások finanszírozására, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő öt évben a hadsereg hétmilliárd dollárt költ majd kiber­biztonságra (a stratégiai szektorok, az energetikai infrastruktúra és a kormányzati, illetve katonai információs hálózatok védelmére), további hétmil­liárd dollárt űr­technológiára, hatmilliárd dollárt hatodik generációs harci repülők fejlesztésére, az integrált lég- és rakéta­védelmi rendszerek kiépítésére. Ezenkívül a harcászati eszközök, technológiák kereskedelmét is felgyorsítanák a szövetséges államok között, hogy Japán modern fegyverzetet tudjon beszerezni, illetve saját gyártású fegyvereit értékesíteni tudja külföldön.

A japán védelmi ipar kiemelt vállalatai közé tartoznak ismert nevek is, mint például a Mitsubishi. A Mitsubishi Research Institute (MRI) vezető kutatójával a miniszterelnöki hivatal szomszédságában álló felhőkarcolóban található irodájában találkozunk. Muto Maszanori elmondja, a fegyverfejlesztésben is részt vesznek, de elsősorban szoftverek, alkalmazott információs technológia fejlesztésével foglalkoznak, kutatásaik fő csapásiránya pedig az űrkutatás, a műholdas adatszerzés és információmegosztás, illetve a holdbéli ásványkincsek kereskedelmi célú hasznosításának előkészítése.

Kataoka Haruhiko <br> Fotó: Mandiner-archív
Kataoka Haruhiko
Fotó: Mandiner-archív

 

Japán nemzetbiztonsága szempontjából kardinális kérdés lépést tartani az űrtechnológiában, ugyanis az űrháború már zajlik. „Az oroszok 2020 óta műholdromboló rakétákat tesztelnek, azonosíthatatlan műholdakat bocsátanak fel az űrbe. A kínai űrképességek fejlesztése rohamtempóban zajlik, kereskedelmi és katonai műholdakkal figyelik meg más államok objektumait” – hívja fel figyelmünket Kataoka Haruhiko, a japán légierő volt vezérkari főnöke, a Japán Űrbiztonsági Intézet alelnöke. Hozzáteszi:

ha Kína megtámadná Japánt, azt a GPS-rendszer szétlövésével kezdené,

így a japán űrbiztonsági rendszer az amerikaiakkal folyó műholdas együttműködésben például azt fejleszti, hogy a radar számára láthatatlan hiperszonikus rakétákat hogyan lehet műholdas megfigyeléssel már a kilövésük pillanatában azonosítani, majd rakétavédelmi rendszerrel időben leszedni.

Az új stratégia kiemelt figyelmet fordít az úgynevezett ellentámadási képességek fejlesztésére: nagy, háromezer kilométeres hatótávolságú támadórakéták, műholdas navigálású hiperszonikus siklórakéták beszerzése, japán hadihajók ellátása amerikai Tomahawk rakétákkal, illetve saját fejlesztésű rakéták előállítása –

ezek a precíziós fegyverek pontos találatra képesek akár mélyen a kínai, észak-koreai vagy orosz szárazföldi területeken is.

A dokumentum nyilvánosságra kerülése vegyes reakciókat váltott ki a régió kormányzataiból. Észak-Korea jelezte, hogy a megelőző csapásokra képes fegyverzet birtoklása Japán részéről súlyos biztonsági válságot generálhat a Koreai-félszigeten. Kína úgy értékelt, hogy a szigetország letért az évtizedekig gyakorolt pacifizmus útjáról, és újra a militarizmus veszélyes ösvényére lépett. A thaiföldi média óvatosságra intette az egyre erősödő Japánt, nehogy lépései­vel feltámassza a régi viszályokat. A dél-koreai lapok szkeptikusan elemezték a japán védelmi szándékok őszinteségét.

A nemrég merénylet áldozatául esett Abe Sinzó volt kormányfő a nemzeti hagyományok és a fegyverkezés híve volt <br> Fotó: AFP / Yomiuri / Takumi Hatada
A nemrég merénylet áldozatául esett Abe Sinzó volt kormányfő a nemzeti hagyományok és a fegyverkezés híve volt
Fotó: AFP / Yomiuri / Takumi Hatada

 

Amerikai részről viszont kedvező visszhangjuk volt a japán védelmi döntéseknek; Washington érdeke is, ha első számú régióbeli szövetségese megerősíti képességeit, és ezzel növeli az amerikai geopolitikai célok elérésének esélyeit.

Japán továbbra is számít az amerikai katonai védőernyőre – 55 ezer amerikai katona állomásozik az országban –

, de az ukrajnai háború tapasztalatai arra világítottak rá, hogy a nyugati szövetségesek akkor mutatnak nagyobb elszántságot egy bajban lévő állam megsegítésére, ha az maga is minden erőfeszítést megtesz a saját védelmére, az ellenfél elrettentésére. Japán most ezt teszi.

 

Nyitóképen: Uzusio osztályú japán tengeralattjáró 2022 novemberében. Fotó: AFP / Anadolu Agency / Issei Kato

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kiss.istvan770
2023. február 20. 20:08
"A legerősebb regionális szövetséges, Japán pontosan érzékeli ezt; az ottani aggodalmakat szemléletesen mutatják az utóbbi években hozott kormányzati döntések, a nemzetbiztonsági, majd a védelmi stratégia átdolgozása, a fegyverkezés, vagyis az egyre leplezetlenebb készülődés a színfalak mögött növekvő feszültség berobbanására, a nagy konfliktusra." Aki azt hiszi, hogy a japánok elfelejtették a két atombombát, az tévedésben és. Japán a saját szuverenitása védelmében, önvédelemből fegyverkezik és nem az USA hatalma érdekében. Egy USA-Kína háború után a nevető harmadikok lennének.
lurker
2023. február 20. 19:44
USA megölt 100.000 Japán civilt mert jó helyszínnek tartotta az atomtesztekre a sűrün lakott Hirosimát és Nagasakit. Sikeres volt, pincsikutyát csináltak az egykoron félelmetes japán népből, egy amerikai kolónia amit telefonfenyegetésekkel irányítanak, mint például amikor néhány éve Iráni olajat mertek venni a japók, a történet szerint egy telefonnal intézték el a problémát az amcsik. Senki sem tudja, hogy mit mondtak nekik, de rossz nyelvek szerint rettegnek az amcsiktól. Japánnak az önbecslése csak akkor állhat helyre, ha kimásznak a jenkik seggéből, de túl mélyen benne vannak. Együtt fognak elsüllyedni a gazdájukkal, kitartanak a végsőkig, mint hűséges kutya az oszladozó gazdi mellett.
need-info
2023. február 20. 18:58
Ezek is be vannak csicskítva, mint a németek. Hol vannak már a szamurájok...
amca
2023. február 20. 18:58
Japcsik. Már 1941ben sem tudtatok számolni, pedig volt sudokutok. Szólnék. Erős vagy Szomorú szamuráj, de Csájna 100szor erősebb tenálad. Tehát , langsam, polako, sporó,slowly.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!