Európának tehát Trump ezen pénzügyi beállítottságát kellene kihasználnia:
az uniós vezetőknek egy olyan középtávú (több évre szóló) fegyverzet-eladási üzletet kellene felajánlaniuk Amerikának és Ukrajnának,
amellyel mindenki jól jár – Amerika pénzhez, Ukrajna fegyverhez jutna, Európának pedig nem kellene lehetetlen helyzetbe kerülnie, ráadásul Ukrajna amerikai fegyverekkel való feltárazása megerősítené Európa biztonságát is.
Ha Amerika kiszállna, Európának évente 45 milliárd euróval kellene beszállnia, hogy Ukrajna megkapja a szükséges finanszírozást. Ez az EU GDP-jének 0,3 százaléka, nagyjából az az összeg, amellyel többet kellene védelmi költségvetésére szánnia, ha be akarná tartani a NATO-vállalást, vagyis a GDP két százalékát kitevő katonai kiadás-mennyiséget.
Ha lenne biztos fegyverzetüzlet, akkor a republikánusok sem elleneznék az alkut, hiszen az uniós pénzek lennének a fedezet, és az amerikai fegyvergyártók híznának.