Az amerikai hazafias propagandától sikerült eljutni a woke ideológiai nyomulásig; lássuk, hogyan!
Száz év, 812 film – ez a Walt Disney hozzájárulása a globális – de leginkább az amerikai – filmiparhoz.
A Walt Disney-t 1923-ban alapította névadója, Walt E. Disney és testvére, Roy Disney. A cég az animációs filmek legismertebb készítője, egyben az animációs technika megújítója is volt.
Walt Disney és animátor barátja, Ub Iwerks 1923-ban alkották meg az Alice csodaországban című, néma animációs filmet Kansas Cityben található stúdiójukban. A stúdió csődbe ment, de a film később sikeres lett, aminek következtében az alkotókat felkérték egy Alice-sorozat elkészítésére, amelyből 1927-ig majd hatvan rész készült. A testvérpár, hogy elkészítse a sorozatot, Hollywoodba költözött, s 1923. decemberében megalapították a Disney Brothers Studiót.
Ezután a cég fő arca Oswald, a szerencsés nyúl volt, aki 26 alkotásban szerepelt. Miután azonban kiderült, hogy Oswald szerzői jogai az Universalnál vannak, Disney kiötölte Mortimer Mouse karakterét –
felesége ötletéből aztán átnevezte az új figurát Mickey Mouse-nak.
Mickey Mouse-t két némafilmmel tesztelték (Plane Crazy és The Gallopin' Gaucho), majd megszületett a vállalat első hangosfilmje, az 1928-as Steamboat Willie (Willie gőzhajó). 1930 januárjában debütált a Mickey Mouse képregény is a New York Daily Mirrorban, habár ezután hatvan különféle lap hozott képregényt a karakterrel. 1929-1939 közt a 75 zenés rövidfilmből álló Silly Symphony-sorozat volt a fő produkció.
Az animációs film aranykora 1934-1949 közé esett. Három évig készült, s 1937-ben került a mozikba a Hófehérke és a hét törpe, ami 8 millió dollár bevételt produkált, amivel addig a világ legnagyobb bevételt hozó filmje lett (2022-ben et 162 millió dollárt jelentett volna). Ezt a Pinokkió és a Bambi követte, majd az 1940-es Fantasia.
1941-ben sztrájk rázta meg a vállalatot, a költségvetést a Dumbo pofozta helyre. Pearl Harbor bombázása után viszont a cég több száz animátorát besorozták. A hadsereg szerződést kötött Walt Disneyvel, hogy 90 ezer dollárért forgasson le húsz háborús propagandafilmet. Az 1942-es Bambi nem váltotta be a hozzá fűzött (pénzügyi) reményeket.
1946-ban született meg
a cég talán legvegyesebb fogadtatású alkotása, a Song of the South (A Dél hangja).
A játékfilm a polgárháború utáni Georgiában játszódik: a hétéves Johhny nagymamája ültetvényét látogatja meg, összebarátkozik az ültetvényen dolgozó Rémusz bácsival, és az ő meséit hallgatja, amelyek aztán morális tanulságaikkal és bölcsességeikkel segítségére lesznek az életben. A filmet rasszistának kiáltották ki.
Az ötvenes években a cég több játékfilmet is forgatott, például a Robin Hoodot. 1951-ben megjelent az Alice csodaországban animációs film (újra), amit a Coca-Cola szponzorált, de egymilliós veszteséget termelt. Ezután kezdték el a stúdiótól nem messze létrehozni az első Disney-parkot, aminek létrehozására megalapították a Walt Disney Enterprise céget. Az 1955-ben megnyitó Disneyland hatalmas siker lett. Az 1953-as Pán Péter megint sikert hozott, s ezután újra forgattak pár valós filmet.
1959-ben jött ki a Csipkerózsika, 1961-ben a 101 kiskutya,
1963-ban A kőbe szúrt kard. Majd több játékfilm készült gyerekkönyvekre alapozva. 1964 hatalmas sikere a Mary Poppins filmmusical volt.
A hatvanas években megépült a floridai DisneyWorld is. 1967-ben pedig a floridai kormánnyal való megállapodás nyomán létrejött a lényegében a vállalat által kormányzott ipari negyed, a Reedy Creek Improvement District. Évtizedekkel később ennek adóbeszedési privilégiumait fogja megnyirbálni woke-ügyek miatt Ron DeSantis.
1966-ban lehunyt Walt Disney, így testvére vitte tovább a céget. 1967-ben kijött A dzsungel könyve, majd a musicalfilm The Happiest Millionaire.
1970-ben jött ki a stúdió első, alapítója nélkül készült animációja, a Macskarisztokraták.
Ezután viszont a Disney szinte kiszállt az animációs iparból (a korábbi 500 helyett csak 125 animátort tartott meg), és a játékfilmekre koncentrált (Now You See Him, Now You Don't, Herbie Rides Again –1974; Herbie Goes to Monte Carlo –1977; Escape to Witch Mountain – 1975; Freaky Friday – 1976). 1971-ben elhunyt Roy Disney is. 1973-ban kijött az animációs Robin Hood, ami az addigi legnagyobb nemzetközi sikere volt a vállalatnak. Az 1977-es A mentőcsapat újfent sikert aratott, 48 millió dollárt kaszáltak vele.
Az animációs ipar azonban hanyatlott, csökkent a vállalat bevétele is. 1981-ben megnyílt Orlandóban az Epcot, a Disney újabb tematikus parkja. Ekkor a cég bevételeinek 69 százaléka az ilyen parkokból származott, nem a filmjeiből. Az 1982-es Tron címá animációs film az egyik első volt, amelyhez számítógépes technikákat használtak. 1983-ban Japánban is megnyílt egy Disney park. A nyolcvanas évek számos animációs sikert hoztak a Disneynek, és a céghez fűződik a Három férfi és egy bébi (1987) és a Jó reggel, Vietnam (1987) is.
1989-ben aztán a mozikba került A kis hableány, amivel megkezdődött a tíz évig, 1999-ig tartó Disney-reneszánsz
olyan alkotásokkal, mint az Aladdin (1992) vagy az Oroszlánkirály (1994), a Pocahontas (1995), A Notre Dame-i toronyőr (1996), a Hercules (1997), az Egy bogár élete (1998), és végül a Tarzan (1999); vagy a játékfilmek közül – melyeket a Touchstone divízió készített – a Micsoda nő! (1990) és az Armageddon (1998).
A Disney megvette a Muppets stúdiót, 2006-ban pedig az addig a Lucasfilmhez tartozó Pixart. Sikeres volt a Némó nyomában (2003) és A Hihetetlen család (2004). A Disneyhez fűződik A Karib-tenger kalózai sorozata. A 2013 Jégvarázs az addig legnagyobb bevételt – 1,2 milliárd dollárt – hozó animációs film volt. 2012-ben a Disney megvette a Lucasfilmet, 2019-ben pedig 21st Century Fox többségét. 2017-ben kijött A szépség és a szörnyeteg zenésfilm-változatban, és a Star Wars VIII: Az utolsó jedik, valamint több Avengers-film is készült.
A cégnek ma három divíziója van: a Disney Entertainment; az ESPN, amihez a sportügyek tartoznak; és a Disney Parks, Experiences and Products, ami a parkokat és ilyesmiket felügyeli.
A Disney az ukrajnai háború miatt elsőként vonult ki Oroszországból a filmes cégek közül. 2022 márciusában hatvan alkalmazott tüntetett amiatt, hogy a cég nem szólalt fel Florida egyik új törvénye, a Szülői Jogok az Oktatásban törvény ellen, amely hasonlatos a magyar gyermekvédelmi törvényhez, és a gender-ideológia oktatását, valamint LMBTQ-témák idő előtti megbeszélését tiltja, valamint kötelezi az iskolákat a gyermeke pszichoszexuális fejlődésével kapcsolatos fejlemények szülőkkel való megosztására (azaz nem titkolhatják el egy diák szülei elől, ha az illető ellenkező neműnek érzi magát). Bob Chapek vezérigazgató a tüntetők mellé állt, mondván, hibát követtek el, amikor nem tiltakoztak. Erre a floridai törvényhozás megszüntette a Disney kvázikormányzati jogait Reedy Creekben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Disney politikai aktivizmusára reagálva a floridai Szenátus jóváhagyta, hogy megszüntessék a Disneyt érintő speciális adókörzetet, amely eddig jelentős kedvezményeket biztosított a vállalatnak.
A wokeizmus nemrég férkőzött be a vállalat soraiba,
melyből a rajongók számára az volt nyilvánvaló, hogy politikailag korrektté teszik korábbi történeteiket is, például A kis hableány 2023-ban bemutatott játékfilmes remake-jében Halle Bailey fekete színésznő játszotta a főszerepet – melyre válaszul terjedni kezdett a #NotMyAriel hashtag. Jodi Benson, az 1989-es animációs karakter hangja viszont támogatását fejezte ki Bailey irányába. A Peter Pan & Wendy című, úgyszintén 2023-as moziban pedig Yara Shahidi fekete színésznő játssza Tinker Bellt. A Hófehérkét is újraforgatják, a törpék helyett azonban hét varázslatos valami lesz benne, a főszereplőnek pedig nem lesz szüksége az őt felébresztő hercegre. Valójában a Disney a rajongók szerint egy teljesen új, feminista filmet hozott létre.
Legújabb castingjaival azonban a Disney mintha feladta volna a woke erőltetését, eredetileg fehér karakterekhez ugyanis újra fehér színészeket találtak: a toronyból megszabadított királylány mesefajtáján alapuló, Grimm-gyűjtésre alapozott, 2010-es Tangled remake-jében, melynek Rapunzel lesz a címe, Florence Pugh fogja játszani a főszereplőt.
A vállalatot mindennel is vádolták története folyamán: például hogy nincs elég LMBTQ-karakter a filmjeiben, vagy hogy épp túl sok van. A Song of the Southot, a Pán Pétert és a Dumbót a feketék, az indiánok és az ázsiaiak sztereotipikus ábrázolásával vádolták. Az ideológiai harcokon túl komolyabbak a lopásra való utalgatások: az Oroszlánkirály gyanúsan hasonlít a Kimbára, az Atlantisz a Nadiára, a Jégvarázs Kelly Wilson 2014-es The Snowmanjére.
Ezt is ajánljuk a témában
Megváltoztatják a történeteket, megváltoztatják a szereplők értelmezését... új, woke dolgokat találnak ki, állítja David Hand.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei című munkája szerint a Disney világképe négy forrásból táplálkozik: a klasszikus meseirodalomból, az operettből, a fekete romantika (gótikus regények, abszurd, borzongás) és a (főleg angolszász) kisember életérzése.
A kisember problémáit megjelenítő karekterek, például a szerethető kisállatok úrrá lesznek a veszélyes világon, s helyreáll a rend. Mindez egy kis groteszkkel megfűszerezett idilli világba illik bele, amiben a küzdelmekkel tud azonosulni a néző. A második világháború után, az ötvenes években, ahogy megerősödik az amerikai középosztály, a Disney-filmek világa problémamentesebbé válik, hiszen a világproblémák helyett a fogyasztás időszaka köszön be. Nem a győzelem biztonsága a fő, hanem a változatlanság biztonsága. A két évtizedes kötet persze a mai fejleményekre már nem tér ki.
A Disney mindenesetre dolgozik. Azóta kicsit másképp...
***
Nyitókép: képkivágás
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A floridai szemmagassághoz képest Magyar Péter valóban az, aminek Menczer mondta: kicsi. Sőt nagyon kicsi.
Jelentős együttműködés veheti kezdetét.
Meglepetésszerűen Amerikába látogatott Orbán Viktor, hogy a floridai Mar-a-Lagóban Donald Trumppal, Elon Muskkal és Michael Waltzcal találkozzon. A magyar miniszterelnök hétfőn indult, kedden pedig már Budapesten van programja.
Csak úgy kíváncsiságból.
Florida egyik megyéjében az új elnök nevét viseli innentől az egyik sugárút.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
