Az amerikai hazafias propagandától sikerült eljutni a woke ideológiai nyomulásig; lássuk, hogyan!
Száz év, 812 film – ez a Walt Disney hozzájárulása a globális – de leginkább az amerikai – filmiparhoz.
A Walt Disney-t 1923-ban alapította névadója, Walt E. Disney és testvére, Roy Disney. A cég az animációs filmek legismertebb készítője, egyben az animációs technika megújítója is volt.
Walt Disney és animátor barátja, Ub Iwerks 1923-ban alkották meg az Alice csodaországban című, néma animációs filmet Kansas Cityben található stúdiójukban. A stúdió csődbe ment, de a film később sikeres lett, aminek következtében az alkotókat felkérték egy Alice-sorozat elkészítésére, amelyből 1927-ig majd hatvan rész készült. A testvérpár, hogy elkészítse a sorozatot, Hollywoodba költözött, s 1923. decemberében megalapították a Disney Brothers Studiót.
Ezután a cég fő arca Oswald, a szerencsés nyúl volt, aki 26 alkotásban szerepelt. Miután azonban kiderült, hogy Oswald szerzői jogai az Universalnál vannak, Disney kiötölte Mortimer Mouse karakterét –
felesége ötletéből aztán átnevezte az új figurát Mickey Mouse-nak.
Mickey Mouse-t két némafilmmel tesztelték (Plane Crazy és The Gallopin' Gaucho), majd megszületett a vállalat első hangosfilmje, az 1928-as Steamboat Willie (Willie gőzhajó). 1930 januárjában debütált a Mickey Mouse képregény is a New York Daily Mirrorban, habár ezután hatvan különféle lap hozott képregényt a karakterrel. 1929-1939 közt a 75 zenés rövidfilmből álló Silly Symphony-sorozat volt a fő produkció.
Az animációs film aranykora 1934-1949 közé esett. Három évig készült, s 1937-ben került a mozikba a Hófehérke és a hét törpe, ami 8 millió dollár bevételt produkált, amivel addig a világ legnagyobb bevételt hozó filmje lett (2022-ben et 162 millió dollárt jelentett volna). Ezt a Pinokkió és a Bambi követte, majd az 1940-es Fantasia.
1941-ben sztrájk rázta meg a vállalatot, a költségvetést a Dumbo pofozta helyre. Pearl Harbor bombázása után viszont a cég több száz animátorát besorozták. A hadsereg szerződést kötött Walt Disneyvel, hogy 90 ezer dollárért forgasson le húsz háborús propagandafilmet. Az 1942-es Bambi nem váltotta be a hozzá fűzött (pénzügyi) reményeket.
1946-ban született meg
a cég talán legvegyesebb fogadtatású alkotása, a Song of the South (A Dél hangja).
A játékfilm a polgárháború utáni Georgiában játszódik: a hétéves Johhny nagymamája ültetvényét látogatja meg, összebarátkozik az ültetvényen dolgozó Rémusz bácsival, és az ő meséit hallgatja, amelyek aztán morális tanulságaikkal és bölcsességeikkel segítségére lesznek az életben. A filmet rasszistának kiáltották ki.
Az ötvenes években a cég több játékfilmet is forgatott, például a Robin Hoodot. 1951-ben megjelent az Alice csodaországban animációs film (újra), amit a Coca-Cola szponzorált, de egymilliós veszteséget termelt. Ezután kezdték el a stúdiótól nem messze létrehozni az első Disney-parkot, aminek létrehozására megalapították a Walt Disney Enterprise céget. Az 1955-ben megnyitó Disneyland hatalmas siker lett. Az 1953-as Pán Péter megint sikert hozott, s ezután újra forgattak pár valós filmet.
1959-ben jött ki a Csipkerózsika, 1961-ben a 101 kiskutya,
1963-ban A kőbe szúrt kard. Majd több játékfilm készült gyerekkönyvekre alapozva. 1964 hatalmas sikere a Mary Poppins filmmusical volt.
A hatvanas években megépült a floridai DisneyWorld is. 1967-ben pedig a floridai kormánnyal való megállapodás nyomán létrejött a lényegében a vállalat által kormányzott ipari negyed, a Reedy Creek Improvement District. Évtizedekkel később ennek adóbeszedési privilégiumait fogja megnyirbálni woke-ügyek miatt Ron DeSantis.
1966-ban lehunyt Walt Disney, így testvére vitte tovább a céget. 1967-ben kijött A dzsungel könyve, majd a musicalfilm The Happiest Millionaire.
1970-ben jött ki a stúdió első, alapítója nélkül készült animációja, a Macskarisztokraták.
Ezután viszont a Disney szinte kiszállt az animációs iparból (a korábbi 500 helyett csak 125 animátort tartott meg), és a játékfilmekre koncentrált (Now You See Him, Now You Don't, Herbie Rides Again –1974; Herbie Goes to Monte Carlo –1977; Escape to Witch Mountain – 1975; Freaky Friday – 1976). 1971-ben elhunyt Roy Disney is. 1973-ban kijött az animációs Robin Hood, ami az addigi legnagyobb nemzetközi sikere volt a vállalatnak. Az 1977-es A mentőcsapat újfent sikert aratott, 48 millió dollárt kaszáltak vele.
Az animációs ipar azonban hanyatlott, csökkent a vállalat bevétele is. 1981-ben megnyílt Orlandóban az Epcot, a Disney újabb tematikus parkja. Ekkor a cég bevételeinek 69 százaléka az ilyen parkokból származott, nem a filmjeiből. Az 1982-es Tron címá animációs film az egyik első volt, amelyhez számítógépes technikákat használtak. 1983-ban Japánban is megnyílt egy Disney park. A nyolcvanas évek számos animációs sikert hoztak a Disneynek, és a céghez fűződik a Három férfi és egy bébi (1987) és a Jó reggel, Vietnam (1987) is.
1989-ben aztán a mozikba került A kis hableány, amivel megkezdődött a tíz évig, 1999-ig tartó Disney-reneszánsz
olyan alkotásokkal, mint az Aladdin (1992) vagy az Oroszlánkirály (1994), a Pocahontas (1995), A Notre Dame-i toronyőr (1996), a Hercules (1997), az Egy bogár élete (1998), és végül a Tarzan (1999); vagy a játékfilmek közül – melyeket a Touchstone divízió készített – a Micsoda nő! (1990) és az Armageddon (1998).
A Disney megvette a Muppets stúdiót, 2006-ban pedig az addig a Lucasfilmhez tartozó Pixart. Sikeres volt a Némó nyomában (2003) és A Hihetetlen család (2004). A Disneyhez fűződik A Karib-tenger kalózai sorozata. A 2013 Jégvarázs az addig legnagyobb bevételt – 1,2 milliárd dollárt – hozó animációs film volt. 2012-ben a Disney megvette a Lucasfilmet, 2019-ben pedig 21st Century Fox többségét. 2017-ben kijött A szépség és a szörnyeteg zenésfilm-változatban, és a Star Wars VIII: Az utolsó jedik, valamint több Avengers-film is készült.
A cégnek ma három divíziója van: a Disney Entertainment; az ESPN, amihez a sportügyek tartoznak; és a Disney Parks, Experiences and Products, ami a parkokat és ilyesmiket felügyeli.
A Disney az ukrajnai háború miatt elsőként vonult ki Oroszországból a filmes cégek közül. 2022 márciusában hatvan alkalmazott tüntetett amiatt, hogy a cég nem szólalt fel Florida egyik új törvénye, a Szülői Jogok az Oktatásban törvény ellen, amely hasonlatos a magyar gyermekvédelmi törvényhez, és a gender-ideológia oktatását, valamint LMBTQ-témák idő előtti megbeszélését tiltja, valamint kötelezi az iskolákat a gyermeke pszichoszexuális fejlődésével kapcsolatos fejlemények szülőkkel való megosztására (azaz nem titkolhatják el egy diák szülei elől, ha az illető ellenkező neműnek érzi magát). Bob Chapek vezérigazgató a tüntetők mellé állt, mondván, hibát követtek el, amikor nem tiltakoztak. Erre a floridai törvényhozás megszüntette a Disney kvázikormányzati jogait Reedy Creekben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Disney politikai aktivizmusára reagálva a floridai Szenátus jóváhagyta, hogy megszüntessék a Disneyt érintő speciális adókörzetet, amely eddig jelentős kedvezményeket biztosított a vállalatnak.
A wokeizmus nemrég férkőzött be a vállalat soraiba,
melyből a rajongók számára az volt nyilvánvaló, hogy politikailag korrektté teszik korábbi történeteiket is, például A kis hableány 2023-ban bemutatott játékfilmes remake-jében Halle Bailey fekete színésznő játszotta a főszerepet – melyre válaszul terjedni kezdett a #NotMyAriel hashtag. Jodi Benson, az 1989-es animációs karakter hangja viszont támogatását fejezte ki Bailey irányába. A Peter Pan & Wendy című, úgyszintén 2023-as moziban pedig Yara Shahidi fekete színésznő játssza Tinker Bellt. A Hófehérkét is újraforgatják, a törpék helyett azonban hét varázslatos valami lesz benne, a főszereplőnek pedig nem lesz szüksége az őt felébresztő hercegre. Valójában a Disney a rajongók szerint egy teljesen új, feminista filmet hozott létre.
Legújabb castingjaival azonban a Disney mintha feladta volna a woke erőltetését, eredetileg fehér karakterekhez ugyanis újra fehér színészeket találtak: a toronyból megszabadított királylány mesefajtáján alapuló, Grimm-gyűjtésre alapozott, 2010-es Tangled remake-jében, melynek Rapunzel lesz a címe, Florence Pugh fogja játszani a főszereplőt.
A vállalatot mindennel is vádolták története folyamán: például hogy nincs elég LMBTQ-karakter a filmjeiben, vagy hogy épp túl sok van. A Song of the Southot, a Pán Pétert és a Dumbót a feketék, az indiánok és az ázsiaiak sztereotipikus ábrázolásával vádolták. Az ideológiai harcokon túl komolyabbak a lopásra való utalgatások: az Oroszlánkirály gyanúsan hasonlít a Kimbára, az Atlantisz a Nadiára, a Jégvarázs Kelly Wilson 2014-es The Snowmanjére.
Ezt is ajánljuk a témában
Megváltoztatják a történeteket, megváltoztatják a szereplők értelmezését... új, woke dolgokat találnak ki, állítja David Hand.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei című munkája szerint a Disney világképe négy forrásból táplálkozik: a klasszikus meseirodalomból, az operettből, a fekete romantika (gótikus regények, abszurd, borzongás) és a (főleg angolszász) kisember életérzése.
A kisember problémáit megjelenítő karekterek, például a szerethető kisállatok úrrá lesznek a veszélyes világon, s helyreáll a rend. Mindez egy kis groteszkkel megfűszerezett idilli világba illik bele, amiben a küzdelmekkel tud azonosulni a néző. A második világháború után, az ötvenes években, ahogy megerősödik az amerikai középosztály, a Disney-filmek világa problémamentesebbé válik, hiszen a világproblémák helyett a fogyasztás időszaka köszön be. Nem a győzelem biztonsága a fő, hanem a változatlanság biztonsága. A két évtizedes kötet persze a mai fejleményekre már nem tér ki.
A Disney mindenesetre dolgozik. Azóta kicsit másképp...
***
Nyitókép: képkivágás
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A magyar-lengyel barátság jegyében érkezik hozzánk a héten egy meghatározó politikus.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Ideje végképp eldöntenünk, hogy tényleg akarunk-e mai nyugati és európai ország lenni.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
