Nem Norvégia az első ország, ahol fizetnek az ukránoknak, amennyiben hazamennek.
Oslo olyan programot vezetett be, amelynek célja, hogy a Norvégiában élő több mint 51 ezer ukrán menekült közül minél többet rávegyen a hazatérésre: közel 18 ezer norvég koronányi támogatást (573 ezer forint) ajánlottak fel a királyságot elhagyni szándékozó ukrán állampolgároknak.
A program, amelynek részletei a miniszteri kabinet Utlendingsdirektoratet (UDI) honlapján jelentek meg,
17 ezer 500 norvég koronát ígér
azoknak a személyeknek, akiknek „komoly humanitárius megfontolások alapján kollektív védelmet vagy tartózkodási engedélyt adtak”, és akik úgy döntenek, hogy hazatérnek.
A kifizetésért folyamodóknak ismertetniük kell az utazási útvonalat, és be kell nyújtaniuk a repülő-, vonat-, busz- vagy más közlekedési eszközre szóló jegyek másolatát, vagy ki kell tölteniük egy önbevallási űrlapot, ha saját gépjárművet használnak.
A kérelmezőket arra is figyelmeztetik, hogy hazatérés esetén elveszíthetik tartózkodási engedélyüket vagy menekültstátuszukat, és hogy
a Norvégiába visszaköltözni szándékozóknak vissza kell fizetniük a távozáskor kapott támogatás egészét vagy egy részét.
Norvégia nem az egyetlen ország, amely készpénzzel ösztönöz ukrán állampolgárokat a távozásra: a svájci média a hónap elején számolt be a kormány hasonló programjáról, Írország hatóságai pedig az év elején a szociális segélyalapok felhasználásával próbálták „ösztönözni” az ukránokat a hazatérésre.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának múlt havi becslése szerint tavaly több mint 6 millió ukrán menekült el hazájából, közülük mintegy 4,8 millióan az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban telepedtek le. Oroszország 2022-ben közel kétmillió ukrán állampolgárt fogadott be.
Kapcsolódó vélemény
Kijev nem járt el túl bölcsen, az biztos.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek
Régen nem lepett meg film annyira, mint az Anora: Sean Baker alkotása úgy forgatja ki a prostituáltakkal kapcsolatos hollywoodi kliséket, hogy a tanulság észrevétlenül kúszik be a bőrünk alá.
A gazdasági buborékok alapja a félelem, hogy lemaradunk a nagy dobásról, amivel pénzt, presztízst és barátokat veszítünk. Az ünnepelt technológiai ötletek mögött legtöbbször nincs realisztikus terv, még a mesterséges intelligencia is csalódást okozhat – állítja a Szilícium-völgy sokat látott kritikusa.
Kína azonban olyat tett, amit minden értelemben el kell ismerni.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Már azt is tudni lehet, mi állhat a norvégok döntésének hátterében.
Október elején több robbantás is történt az izraeli nagykövetségnél.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
