Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Nyugat-európai államok az élen, Lengyelország a legkevésbé idegenellenesebbek között.
A legtöbb európai országban nőtt a rasszizmus mértéke – ezt derítette ki egy csaknem hétezer fekete ember tapasztalatára építő felmérés. Az uniós jelentés, amelyről az Index számolt be, megállapította, hogy az afrikai származású emberek hamarabb hagyják el az iskolát, mint a többségi társadalom tagjai és gyakrabban igazoltatják őket az utcán.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) égisze alatt készült felmérés összehasonlította, hogy a régió országaiban hol milyen szinten van jelen a rasszizmus Európában, mindezt afrikai emberek tapasztalataira építve: 6750 fekete embert kérdeztek meg 13 tagállamban, köztük Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban.
Az iskoláktól a munkaerőpiacig, a lakhatásig és az egészségügyig a feketék „átható és könyörtelen” diszkriminációval szembesülnek a saját elmondásuk szerint – jelentette ki a tanulmány kapcsán Michael O'Flaherty, az FRA igazgatója.
A jelentés szerint az EU-ban a feketék majdnem fele tapasztalt diszkriminációt – ez emelkedés a legutóbbi, 2018-ban készült felmérés óta.
A 2023-as dokumentum szerint Ausztria és Németország a leginkább rasszistább országok.
Ausztriában (67%) és Németországban (65%) a feketék körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban diszkriminációval szembesültek. Az FRA szerint Portugália és Lengyelország volt a legkevésbé rasszista ország, ahol a válaszadók 17 és 19 százaléka tapasztalt megkülönböztetést faji vagy etnikai hovatartozásuk alapján.
A kutatásból kiderült, hogy a rasszizmussal kapcsolatos tapasztalatok a legtöbb európai országban növekedtek 2016 és 2022 között. Ausztriában és Németországban volt a legnagyobb emelkedés, 42 százalékról 64 százalékra, illetve 33 százalékról 64 százalékra.
További részleteket itt olvashat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan