A Hamász terrorakciója élesen demonstrálta, hogy a hatékonyságáról híres izraeli hírszerzés olajozott gépezetébe is kerülhetnek porszemek. A zsidó állam folyamatos belső és külső fenyegetettségben létezik, a Moszad munkája nélkül vélhetően már az első éveiben szétesett volna. Mit tesz az izraeli hírszerzés?
A Moszad Izrael titkosszolgálati rendszerében a hírszerzés és az erre épített különleges műveletek tevékenységeit látja el. Szoros együttműködésben áll két másik titkosszolgálati szervvel, a katonai hírszerzéssel (Aman) és a belbiztonsági szolgálattal (Sin Bét).
A Moszad
hatáskörébe elsősorban a külföldi hírszerzési információk gyűjtése, rendszerezése, a fedett titkosszolgálati akciók és a terrorelhárítási műveletek lebonyolítása tartozik.
Az Aman az izraeli hadsereg alá rendelt titkosszolgálat, amely a katonai jellegű hírszerzési tevékenységeket látja el, míg a Sin Bét a belső elhárítás felelőse, a terrorveszély és az államellenes tevékenységek felfedését, megakadályozását végzi.
A Moszad igazgatója közvetlenül az izraeli miniszterelnöknek tartozik felelősséggel, illetve beszámolási kötelezettséggel, nem a parlamentnek, a szervezetnek mintegy hétezer alkalmazottja van, éves költségvetése pedig brutális: 10 milliárd sékel (900 milliárd forint).
A hírszerzési szervezetet Izrael állam alapítása után egy évvel, 1949-ben hozták létre. David Ben-Gurion, az új állam miniszterelnöke régi harcostársa, egy külügyminisztériumi ember, Reuven Shiloah tanácsára egy olyan szervezet alapításáról döntött, amely az addig esetleges titkosszolgálati együttműködést rendszerszerűvé teszi, összefogja. A vezetők ugyanis belátták, hogy az új állam berendezkedését, szervezeteinek működését csak egy hatékony titkosszolgálat tudja szavatolni.
A Moszad a terepen csak 1951-ben kezdte meg a gyakorlati működését, mintegy 80 alkalmazottja volt az első időben. Az 1960-as évek elejére az intézmény már képes volt hírszerzési adatok komplex értékelésére, illetve bonyolult külföldi titkosszolgálati akciók végrehajtására is, a szervezet létszáma pedig 600 fölé emelkedett.
Hatékony volt, hiszen közvetlenül a kormányfő irányítása alatt állt – sokan azonban
azért bírálták, mert „állam lett az államban”, az ország képviseleti szerve, a Kneszet nem tudta számon kérni a tevékenységét.
A kérdés azonban már a kezdetekben sem az volt, hogy az új szerv a nyugati értelemben vett átláthatóság elvének, a nyugati demokratikus intézmények sztenderdjeinek megfelel-e, hanem hogy képes-e Izrael külső és belső ellenségeit távol tartani az államtól, ártó szándékaiknak útját tudja-e állni praktikusan.
Titkosszolgálat lévén a Moszad belső szervezettségéről kevés információ ismert. A törvényben meghatározott felépítése alapján öt osztálya van: a Tzomet (hírszerzési főcsoport), a Caesarea (különleges műveletek főcsoportja), a Keshet (az elektronikus felderítés részlege), az Emberi Erőforrás osztálya és a Metsada (különeges fegyveres alakulatok osztálya).
A Tzomet tagjai hírszerzési tisztek (katsa), akik kém- és hírszerzési tevékenységet folytatnak, vagy diplomáciai vagy civil fedettségben, illetve beszervezett informátorokkal tartják a kapcsolatot. (Nem megerősített adatok szerint
a Moszadnak szerte a világon mintegy 30 ezer ügynöke lehet, ezek fele alvó ügynök.)
A Caesarea tagjai kiképzett ügynökök, akit speciális küldetéseket hajtanak végre főleg külföldön – ide tartozik szervezetileg a Kidon csoport is, amely egy különleges kiképzéssel rendelkező orvgyilkos alakulat. A Metsada embereinek feladata szintén speciális: őket vetik be extrém helyzetekben végrehajtandó kommandós vagy szabotázsakciók végrehajtására.
A Moszad története tele van James Bond-szerű különleges műveletekkel. A szervezet módszereiben ritkán válogat, fő vezérlő elve a biztonsági szempont, vagyis az izraeli célpontokat veszélyeztető személyek, akciók, tervek meghiúsítása. Ennek érdekében különleges mentességet élveznek akciói a hagyományos polgári vagy büntetőjogi szankciók alól. Legismertebb bevett módszere a célzott likvidálás.
A politikai gyilkosságok ezen gyakorlatát a kormány eleinte tiltotta, az 1972-es müncheni olimpián történt mészárlást követően (amelyben 11 izraeli sportolót öltek meg palesztin terroristák) azonban zöld jelzést adott a módszernek.
Néhány kiemelésre méltó Moszad-akció a múltból:
– 1956-ban a Moszad ügynökei megszerezték Hruscsov Sztálint bíráló beszédének szövegét, az amerikaiaknak átadott másolatot Washington nyilvánosságra hozta, ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a szovjet vezetést.
– 1960-ban a Moszad emberei Argentínában elfogták és Izraelbe szállították Adolf Eichmann náci háborús bűnöst.
– 1965-ben meggyilkolták Herberts Cukurs lett háborús bűnöst Montevideo városában.
– 1972-ben a müncheni túszdráma palesztin szervezőit célzott pokolgépes merényletekben ölték meg.
– 1976-ban az Entebbe-művelet során a Moszad emberei kiszabadították a palesztin terroristák által eltérített repülőgép utasait Ugandában.
– 1980-ban Párizsban meggyilkolták Jehia el-Masad egyiptomi atomtudóst, aki az iraki atomreaktor-projektben dolgozott.
– 1986-ban a Moszad ügynökei Rómából elrabolták és Izraelbe szállították Mordeháj Vanunu volt izraeli kutatót, aki külföldön izraeli atomtitkokat árult el.
– 2004-ben Damaszkuszban célzott merényletben megölték Izz el-Din Sejk Halil Hamász-vezetőt.
– 2008-ban meggyilkolták szintén Damaszkuszban a Hezbollah egyik vezetőjét, Imad Mugniját is.
– Az elmúlt 15 évben a Moszad célkeresztjében vannak az iráni és a szíriai atomprogram vezetői: 2008-ban a szíriai nukleáris kutatások vezetőjét, 2010-ben iráni atomtudósokat, 2020-ban Mohszen Fahrizadeh kutatót, az iráni atomprogram vezetőjét merényelték meg.
– 2020-ban a Moszad emberei ölték meg Abdullah Ahmed Abdullah al-Kaida-vezetőt Teheránban.
--
Nyitókép: Iráni felvételek állítólagos Moszad-ügynökök lefoglalt fegyvereiről (forrás: Iran’s Intelligence Ministry / AFP)
2023. október 7-e egy olyan vízválasztó volt, mely 2001. szeptember 11-éhez hasonlóan kitörölhetetlenül megváltoztatta a világot. Veszprémy László Bernát írása.
Kritikussá vált a helyzet, miután célponttá váltak.
A Nyugati téren szólt a „Szabad Palesztinát”, de volt aki „halált kívánt” az IDF-nek.
Egyértelműen fogalmazott a miniszter.
Több aktivista elutasította a gyorsított kiutasítást, és ragaszkodtak ahhoz, hogy meghosszabbítsák fogva tartásukat.
Az izraeli miniszterelnök szerint az európai országoknak irányt kellene váltaniuk.
„A Tisza további, októberi mélyrepülése várható” – írták az elemzésben.
Az ukrán Nemzeti Gárda tisztje vallotta be, hogy még a tarifákban sem tévedtünk.
