A szövetségi választáson folytatódott Svájc jobbra tolódása.
Mint arról lapunk is beszámolt, vasárnap lezajlott a szövetségi parlamenti választás Svájcban, amin ismét és tovább erősödve nyert a Svájci Néppárt (SVP).
A régi, tradicionális pártokhoz képest később felemelkedő SVP egykor a rendszerkritikus, populista kívülálló szerepét játszotta, de
már 1999 óta ők nyerik a négyévente tartott szövetségi parlamenti választásokat,
így negyed évszázada Svájc vezető politikai erejét jelentik.
Igaz, Svájcban ennek korlátozottan van jelentősége. Mint ismert, Svájc a közvetlen demokrácia, a népszavazások és a rendkívül erős helyi önkormányzatok országa, ahol mind a településeknek, mind a kantonoknak nagy autonómiájuk van, és minden szinten rendszeresen tartanak népszavazásokat a polgárokat érintő legfontosabb döntésekben.
Ennek megfelelően Svájcban a szövetségi parlamentnek korlátozottabb a szerepköre. Ahogy a szövetségi kormánynak is. Minden más demokratikus országtól eltérően
Svájc kormányzatában, a Szövetségi Tanácsban mindig minden nagyobb párt részt vesz.
Jelenleg a Svájci Néppárt, a szocdemek, a liberálisok és a Centrum párt adja a héttagú kormányzat tagjait, amelynek vezetője évente cserélődik: 2023-ban aktuálisan Alain Berset szocdem politikus a kormánytanács elnöke.
A szövetségi választások mégis jól mutatják az alpesi ország közhangulatának változását. A régóta vezető Svájci Néppárt a vasárnapi voksoláson 28,55 százalékra tudta növelni támogatottságát, így kilenccel több képviselőt tud küldeni a szövetségi törvényhozásba. A szocdemek kettővel, a Centrum párt eggyel tudta növelni képviselői számát. A liberálisok eggyel, a zöldek öttel, a zöld liberálisok pedig hat képviselővel kevesebbet tudnak az új parlamentbe delegálni.
A kampány során egyértelmű volt, mely témák érdeklik a svájci választókat:
a bevándorlási helyzet, a növekedő rezsiköltségek és a klíma kérdései.
A Svájci Néppárt össze is kötötte ezeket a kérdéseket egymással. A kampány során azzal érveltek, hogy a folyamatosan és gyorsan növekedő népességű Svájc – jelenleg 8,8 millióan élnek az országban – lakosságszámát 2050-re 10 milliós létszámnál fagyasszák be, és többek között a klíma védelmét hozták fel érvként erre.
Svájc lakosságának ma már mintegy negyede bevándorló hátterű, a szavazásokon viszont csak a svájci állampolgárok vehetnek részt.
Az SVP kapucnit viselő, véres kést markoló bűnözőket és riadt nőket ábrázoló képekkel is kampányolt,
feltéve a kérdést: „Ez az új normális?”
Egy svájci szervezet emiatt idegengyűlölettel vádolta az SVP-t.
A párt ugyanakkor a kultúrharcban is felemelte a szavát: azt ígérik, legyőzik az „eltörlés kultúráját” (cancel culture) és a „woke őrületet”. Az SVP többek között azzal buzdította szavazásra híveit, hogy ha ők nem tesznek így, akkor majd „drag queenek, antifák és klímaaktivisták” fognak majd szavazni helyettük.
Marco Chiesa, a Svájci Néppárt elnöke a választás után kijelentette: „Nagyon világos felhatalmazást kaptunk a svájciaktól, hogy azokkal a témákkal foglalkozzunk, amik érdeklik őket, és ilyen az illegális migráció is”.
Az SVP-nek mindenesetre szövetségi szinten a szocdemekkel és a liberálisokkal együtt kormányozva kell majd választ találnia a svájciakat érdeklő problémákra.
Nyitóképen: a svájci zászló, kivetítve a Matterhorn hegycsúcsára 2020-ban (fotó: FABRICE COFFRINI / AFP)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Svájcban vasárnap döntöttek a magyar megoldást követő alkotmánymódosításról.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Legtöbbjük olyan lett, mint Michael atya, a clevelandi pap, aki látta a feketék bűnözését, és mégsem akarta tudomásul venni. Rod Dreher írása.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Egyre jobban aggódnak az áremelkedések miatt a szavazók.
Egyre többen csatlakoznak.
