Ugyanakkor az Egyesült Államoknak még mindig több mint tízszer annyi robbanófeje van, mint ellenfelének.
Kína a korábbinál gyorsabban bővíti nukleáris fegyverinek arzenálját, miközben jelentősen fejleszti haditengerészetét is – fejezte ki félelmeit a Pentagon egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésben. Az amerikai védelmi minisztérium éves Kína katonai erejéről szóló jelentése szerint Kína májusban több mint 500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett az arzenáljában, ami nagyjából százzal több, mint tavaly.
A Védelmi Minisztérium becslése szerint Kína 2030-ra valószínűleg megduplázza ezt a számot, több mint ezer nukleáris robbanófeje lesz. A minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint a kínai nukleáris arzenálra vonatkozó legújabb adatok meghaladja a korábbi előre jelzéseket, de nem kívánt pontosabb számokat közölni.
„Bővítik a szárazföldi, tengeri és légi nukleáris hordozó platformjaikba, valamint a nukleáris erőik ilyen mértékű bővítéséhez szükséges infrastruktúrába” – mondta a névtelenül nyilatkozó tisztségviselő a Politiconak.
A jelentés szerint Kína valószínűleg arra fogja használni új „gyors tenyésztő” reaktorait és újrafeldolgozó létesítményeit, hogy plutóniumot állítson elő nukleáris fegyverprogramja számára, annak ellenére, hogy kínai tisztviselők nyilvánosan azt állítják, hogy ezeket a létesítményeket békés célokra szánják. Emellett Kína valószínűleg 2022-ben befejezte három új rakétasilójának építését. A jelentés szerint Kína legalább 300 új interkontinentális ballisztikus rakétasiló építését tervezi.
Peking nukleáris készlete
még mindig sokkal kisebb, mint Oroszországé vagy az Egyesült Államoké.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint januárban Oroszországnak 5889 nukleáris robbanófeje volt, az Egyesült Államoknak pedig 5244.
Kína katonai fejlesztései nem korlátozódnak a nukleáris arzenáljára. A korábbi évekhez hasonlóan Peking folytatta haditengerészetének bővítését, ennek eredményeként a tavalyi 340-ről idén több mint 370-re nőtt a szolgálatban lévő hajók és tengeralattjárók száma Washington szerint. Kína éves védelmi költségvetése 7,1 százalékkal növekedne – jelentette be korábban a hadsereg. Ezzel együtt is az Egyesült Államok még mindig több pénzt költ – 877 milliárd dollár – hadseregére, mint a mögötte következő tíz ország együttvéve.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína megkezdi a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók új generációjának gyártását. Az új típusú víz alatti szörnyek még nehezebben felderíthetők, mint a korábbiak, ráadásul az Egyesült Államok és szövetségesei számára kemény kihívás a nyomon követésük.
***
Nyitókép: Luo Xiaoguang / XINHUA / Xinhua via AFP
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
Mik lehetnek Moszkva céljai a művelettel? Esetleg Oroszország atomfegyver bevetésére készül?
Nem tudnak megoldást találni a problémára.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
