Ugyanakkor az Egyesült Államoknak még mindig több mint tízszer annyi robbanófeje van, mint ellenfelének.
Kína a korábbinál gyorsabban bővíti nukleáris fegyverinek arzenálját, miközben jelentősen fejleszti haditengerészetét is – fejezte ki félelmeit a Pentagon egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésben. Az amerikai védelmi minisztérium éves Kína katonai erejéről szóló jelentése szerint Kína májusban több mint 500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett az arzenáljában, ami nagyjából százzal több, mint tavaly.
A Védelmi Minisztérium becslése szerint Kína 2030-ra valószínűleg megduplázza ezt a számot, több mint ezer nukleáris robbanófeje lesz. A minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint a kínai nukleáris arzenálra vonatkozó legújabb adatok meghaladja a korábbi előre jelzéseket, de nem kívánt pontosabb számokat közölni.
„Bővítik a szárazföldi, tengeri és légi nukleáris hordozó platformjaikba, valamint a nukleáris erőik ilyen mértékű bővítéséhez szükséges infrastruktúrába” – mondta a névtelenül nyilatkozó tisztségviselő a Politiconak.
A jelentés szerint Kína valószínűleg arra fogja használni új „gyors tenyésztő” reaktorait és újrafeldolgozó létesítményeit, hogy plutóniumot állítson elő nukleáris fegyverprogramja számára, annak ellenére, hogy kínai tisztviselők nyilvánosan azt állítják, hogy ezeket a létesítményeket békés célokra szánják. Emellett Kína valószínűleg 2022-ben befejezte három új rakétasilójának építését. A jelentés szerint Kína legalább 300 új interkontinentális ballisztikus rakétasiló építését tervezi.
Peking nukleáris készlete
még mindig sokkal kisebb, mint Oroszországé vagy az Egyesült Államoké.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint januárban Oroszországnak 5889 nukleáris robbanófeje volt, az Egyesült Államoknak pedig 5244.
Kína katonai fejlesztései nem korlátozódnak a nukleáris arzenáljára. A korábbi évekhez hasonlóan Peking folytatta haditengerészetének bővítését, ennek eredményeként a tavalyi 340-ről idén több mint 370-re nőtt a szolgálatban lévő hajók és tengeralattjárók száma Washington szerint. Kína éves védelmi költségvetése 7,1 százalékkal növekedne – jelentette be korábban a hadsereg. Ezzel együtt is az Egyesült Államok még mindig több pénzt költ – 877 milliárd dollár – hadseregére, mint a mögötte következő tíz ország együttvéve.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína megkezdi a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók új generációjának gyártását. Az új típusú víz alatti szörnyek még nehezebben felderíthetők, mint a korábbiak, ráadásul az Egyesült Államok és szövetségesei számára kemény kihívás a nyomon követésük.
***
Nyitókép: Luo Xiaoguang / XINHUA / Xinhua via AFP
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
A gazdasági kiszolgáltatottság és a megtorlástól való félelem miatt egyre nehezebb közös álláspontra jutni az uniós országoknak.
A pénz nem minden, pedig a történelme során először fizet állampolgárainak a háborús részvételért az orosz állam.
Az orosz erők mindezek mellett az elmúlt 24 órában ukrán fegyveres erők 99 drónirányító állását is megsemmisítették.
Szakértők szerint a jelenlegi folyamatok túlmutatnak a gazdasági pragmatizmuson, és hosszabb távon a térség stratégiai erőviszonyaira is hatással lehetnek.
Gong Tao beszélt arról, milyen hatása lesz a kormányváltásnak a magyar–kínai kapcsolatokra.
Egy belső kormányzati jelentés szerint több mint 28 milliárd font került szervezett bűnözői hálózatokhoz és ellenséges államokhoz.
A brit munkáspárti Andy Burnham hatalmas többséggel nyerte meg a kulcsfontosságú makerfieldi időközi választást, megnyitva az utat a most Keir Starmer által betöltött miniszterelnöki pozícióhoz is.
A Tisza Párt helyi képviselője meglepődött azon, hogy a Vulcan Shield Globallal még nem született meg az állami támogatási szerződés.
