Ugyanakkor az Egyesült Államoknak még mindig több mint tízszer annyi robbanófeje van, mint ellenfelének.
Kína a korábbinál gyorsabban bővíti nukleáris fegyverinek arzenálját, miközben jelentősen fejleszti haditengerészetét is – fejezte ki félelmeit a Pentagon egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésben. Az amerikai védelmi minisztérium éves Kína katonai erejéről szóló jelentése szerint Kína májusban több mint 500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett az arzenáljában, ami nagyjából százzal több, mint tavaly.
A Védelmi Minisztérium becslése szerint Kína 2030-ra valószínűleg megduplázza ezt a számot, több mint ezer nukleáris robbanófeje lesz. A minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint a kínai nukleáris arzenálra vonatkozó legújabb adatok meghaladja a korábbi előre jelzéseket, de nem kívánt pontosabb számokat közölni.
„Bővítik a szárazföldi, tengeri és légi nukleáris hordozó platformjaikba, valamint a nukleáris erőik ilyen mértékű bővítéséhez szükséges infrastruktúrába” – mondta a névtelenül nyilatkozó tisztségviselő a Politiconak.
A jelentés szerint Kína valószínűleg arra fogja használni új „gyors tenyésztő” reaktorait és újrafeldolgozó létesítményeit, hogy plutóniumot állítson elő nukleáris fegyverprogramja számára, annak ellenére, hogy kínai tisztviselők nyilvánosan azt állítják, hogy ezeket a létesítményeket békés célokra szánják. Emellett Kína valószínűleg 2022-ben befejezte három új rakétasilójának építését. A jelentés szerint Kína legalább 300 új interkontinentális ballisztikus rakétasiló építését tervezi.
Peking nukleáris készlete
még mindig sokkal kisebb, mint Oroszországé vagy az Egyesült Államoké.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint januárban Oroszországnak 5889 nukleáris robbanófeje volt, az Egyesült Államoknak pedig 5244.
Kína katonai fejlesztései nem korlátozódnak a nukleáris arzenáljára. A korábbi évekhez hasonlóan Peking folytatta haditengerészetének bővítését, ennek eredményeként a tavalyi 340-ről idén több mint 370-re nőtt a szolgálatban lévő hajók és tengeralattjárók száma Washington szerint. Kína éves védelmi költségvetése 7,1 százalékkal növekedne – jelentette be korábban a hadsereg. Ezzel együtt is az Egyesült Államok még mindig több pénzt költ – 877 milliárd dollár – hadseregére, mint a mögötte következő tíz ország együttvéve.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína megkezdi a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók új generációjának gyártását. Az új típusú víz alatti szörnyek még nehezebben felderíthetők, mint a korábbiak, ráadásul az Egyesült Államok és szövetségesei számára kemény kihívás a nyomon követésük.
***
Nyitókép: Luo Xiaoguang / XINHUA / Xinhua via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.
Az EU külügyi főképviselője azt is megszabná, mennyi pénzt fordíthat Moszkva a haderejére.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
