Teljesen átalakult Európa: Orbán, Macron és Meloni is egy célt szeretne elérni
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Kína megkezdi a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók új generációjának gyártását. Az új típusú víz alatti szörnyek még nehezebben felderíthetők, mint a korábbiak, ráadásul az Egyesült Államok és szövetségesei számára kemény kihívás a nyomon követésük.
A Makromóm Intézet elemzőjének írása.
Elemzők szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy Kína jó úton halad afelé, hogy az évtized vége előtt működőképessé tegye 096-os típusú, ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjáróit, amelyek csendes működésében az áttörést részben orosz technológia alapján érték el.
Az Egyesült Államok haditengerészeti főiskoláján még egy májusban tartott konferencián is felmerült, majd a Kínai Tengerészeti Tanulmányok Intézete által augusztusban közzétett kutatás is azt jósolta, hogy az új kínai tengeralattjárókat sokkal nehezebb lesz nyomon követni.
A Type 096-osok valóságos rémálmot jelentenek majd
– mondta Christopher Carlson nyugalmazott haditengerészeti műszaki hírszerző a brit Reuters hírügynökségnek. – Nagyon-nagyon nehéz feladat lesz a felderítésük.”
Eddig is jelentős erőfeszítést igényelt Kína nukleáris meghajtású és ballisztikus rakétákkal felfegyverzett tengeralattjáróinak, az úgynevezett SSBN-eknek a nyomon követése. Az indiai-csendes-óceáni térségben ez az egyik fő mozgatórugója az amerikai haditengerészet és más hadseregek fokozott éberségének és vészhelyzeti tervezésének. A feladatuk várhatóan bonyolódni fog, amikor a Type 096-osok szolgálatba állnak.
A kínai haditengerészet rutinszerűen indít nukleáris elrettentő járőrözést a régebbi Type 094-es hajóival a Dél-kínai-tengeren lévő Hainan-szigetről, hasonlóan, mint azt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország évek óta teszi. De a Type 094-esek, amelyek Kína legfejlettebb, tengeralattjáróról indítható JL–3 rakétáját hordozzák, viszonylag zajosak – ez jelentős hátrány a katonai tengeralattjárók számára.
A lopakodásban versenyeznek az orosz tengeralattjárókkal
A tanulmány megjegyezte, hogy a 096-os típus lopakodás, érzékelők és fegyverek tekintetében összevethető a legmodernebb orosz tengeralattjárókkal. A képességek minőségbeli ugrása „mélyreható következményekkel járna az Egyesült Államok és indiai-csendes-óceáni szövetségesei számára”.
A részben kínai katonai folyóiratokon, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) magas rangú tisztjeinek belső beszédein és szabadalmi adatokon alapuló tanulmány a kínai haditengerészet nukleáris tengeralattjáró-fejlesztésének több mint 50 évét mutatja be. A kínai Huludao hajógyárban a közelmúltban készült műholdképeken egy nagy tengeralattjáró hajóteste látható. Az építési ütemtervek szerint a hajók 2030-ra működőképesek lesznek – áll a Pentagon kínai hadseregről szóló éves jelentésében.
A kutatás részletezi a lehetséges áttöréseket bizonyos területeken, beleértve
a szivattyú-sugárhajtást és a belső csendesítő eszközöket, amelyek az orosz technológia „imitatív innovációján”, azaz megújuló másolásán alapulnak.
Sem az orosz, sem a kínai védelmi minisztérium nem reagált a Reuters megkeresésére.
Az új hajó valószínűleg lényegesen nagyobb lesz, mint a 094-es típus, így elfér benne egy belső „tutaj”, amely összetett gumitartókra van szerelve, hogy csillapítsa a motor zaját és más hangokat, hasonlóan az orosz tervekhez.
Carlson azt mondta a Reutersnek, nem hiszi, hogy Kína megszerezte Oroszország „koronaékszereit” – a legújabb technológiáját –, de olyan tengeralattjárót gyártana, amely eléggé lopakodó módban képes működni ahhoz, hogy összehasonlítható legyen Moszkva továbbfejlesztett Akula hajóival. – Nehéz megtalálni és nyomon követni a továbbfejlesztett Akulát.”
Collin Koh szingapúri hadiipari tudós szerint az amerikai tanulmány ablakot nyitott a kutatási projektekre, amelyek célja Kína SSBN-jeinek korszerűbbé tétele és tengeralattjáró-ellenes hadviselési képességeinek növelése. „Tudják, hogy le vannak maradva, ezért megpróbálnak felzárkózni a csendesítés és a meghajtás terén” – fejtette ki Koh, a szingapúri Rajaratnam Nemzetközi Tanulmányok Iskolájából.
Carlson szerint Kína stratégái, Oroszországhoz hasonlóan, az SSBN-eket a partjaihoz közeli „védőbástyákban” fogják tartani, kihasználva a vitatott Dél-kínai-tengeren nemrég megerősített területet.
A fejlett kínai SSBN-ek közeli megjelenése jelentősen megnehezíti a már amúgy is élénk felszín alatti megfigyelési csatát.
A hidegháborús időszak szovjet tengeralattjáróinak vadászatára emlékeztető erőfeszítés, amely a kínai tengeralattjárók nyomon követésében ölt testet, egyre inkább nemzetközi feladat lesz.
Az elemzők és katonai attasék szerint a japán és az indiai hadsereg is segíti ebben a tevékenységében az Egyesült Államokat, Ausztráliát, valamint Nagy-Britanniát.
A tengeralattjáró-elhárító hadviselési gyakorlatok száma növekszik, csakúgy, mint a P–8 Poseidon repülőgépek bevetése Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceánon. Az Egyesült Államok, Japán, India, Dél-Korea, Ausztrália, Nagy-Britannia és Új-Zéland is üzemeltet ilyen fejlett repülőgépeket, amelyek szonobójákat és más, fejlettebb technikákat használnak, mint például az óceán felszínének szkennelése, hogy felderítsék a mélyben úszó tengeralattjárókat.
Az Egyesült Államok az 1950-es évek óta a legnagyobb átalakítást hajtja végre szigorúan titkos tenger alatti megfigyelő rendszerén, hogy leküzdje Kína növekvő jelenlétét – jelentette szeptemberben a Reuters. A csendesebb kínai SSBN kilátásai az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti AUKUS, a három ország védelmi megállapodásából eredően a brit és amerikai támadó tengeralattjárók Nyugat-Ausztráliába történő telepítésének számszerű növekedését fogják eredményezni. A 2030-as évekre Ausztrália brit technológiával várhatóan elindítja első nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáróit.
„Lényeges ponthoz érkeztünk – jelentette ki Alexander Neill szingapúri védelmi elemző, a Hawaii Pacific Forum agytröszt munkatársa. – Kína jó úton halad a tengeralattjárók új generációjával az első AUKUS hajók előtt, még akkor is, ha a képességeiket tekintve paritáson vannak, ez nagyon jelentős.”
Vaszilij Kasin, a Moszkvai Állami Egyetem, az MGU kínai katonai kérdésekkel foglalkozó tudósa szerint nagy a valószínűsége, hogy kínai mérnökök érték el a jelentésben leírt áttöréseket. Bár az ázsiai nagyhatalom valószínűleg az 1990-es években, a Szovjetunió felbomlása után szerzett néhány kulcsfontosságú orosz technológiát, Kasin szerint Peking és Moszkva között nem volt ismert hadiipari megosztási egyezmény a 2010-es atomreaktor-megállapodáson kívül.
„Kína előrelépést érhetett el az orosz tervek adaptálásával és más forrásokon keresztül is, beleértve a kémkedést, de nem valószínű, hogy a legújabb generációs orosz rendszereket tudhatják magukénak
– folytatta a moszkvai tudós. – Kína nem ellenfele Oroszországnak a haditengerészet területén. Ez nekünk nem okoz nehézséget, viszont az Egyesült Államoknak sokkal súlyosabb probléma.”
Címlapkép: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.