„Nem szeretnénk egy olyan világot, amelyben az Egyesült Államok és Kína próbálják kiterjeszteni a hatalmukat a világ többi része fölé" – mondja lapunknak dr. Ram Madhav indiai politikus és gondolkodó, aki szerint a nyugati sajtó gyakran megbélyegzi és autoriternek nevezi azokat a vezetőket, akik nem tetszenek neki. Interjúnk!
Dr. Ram Madhav az India Alapítvány elnöke. Korábban a Narendra Modi miniszterelnök vezette jobboldali Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) országos főtitkáraként dolgozott. Politikai szerepvállalása mellett nemzetközileg elismert író és gondolkodó, több mint 300 publikáció köthető a nevéhez. Madhav a napokban Budapestre látogatott, ez alkalomból kérdeztük őt interjúnkban.
***
Gratulálunk India Holdra szállásához! Hogyan értékeli a fejleményt és mi vezetett a misszió sikeréhez?
India a negyedik ország, amely eljutott a Holdra. Az űrszondánk az égitest déli sarkának a közelében szállt le, ami egy eddig feltáratlan terület volt. Ez jelentős lépés volt az űrprogramunk számára. De már a múltban is jelentős sikereket értünk el az űrkutatásban. Két évvel ezelőtt például rekord számú, 121 műholdat állítottunk többféle pályára. Az ISRO – Indiai Űrkutatási Szervezet – űrügynökségnek már van egy Naprendszer-kutatási programja is, amely keretében már útnak is indították első műholdjaikat. India ma az egyik éllovas ország az űrkutatás terén. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak India javát szolgálja, hanem minden országét, különösen a mi régiónkban, de az egész világon is.
Meg fogjuk mindenkivel osztani a Holddal kapcsolatos új felfedezéseinket.
Az ENSZ adatai szerint idén India vált a világ legnépesebb államává. Ezt India lehetőségnek vagy kihívásnak tekinti?
Tisztában vagyunk vele milyen népesedési kihívással néz szembe a világ, és hogy fontos a népességnövekedés ütemét szabályozni. De India népességnövekedése normális ütemben történik. Bár mi lettünk a legnépesebb ország, India egy fontos előnnyel rendelkezik: miénk a világ legnagyobb fiatal lakossága.
Az indiaiak 60 százaléka 30 év alatti.
Ez hatalmas előnyt jelent számunkra nemcsak ma, hanem az elkövetkezendő évtizedekben is. A következő harminc évben a fiatalság lesz a mi erősségünk. Kiképezzük őket, így bárhová mehetnek, ahol szükség van fiatal munkaerőre.
India rendelkezik a világ legnagyobb diaszpórájával, közel 18 millió indiai él külföldön. Hogyan tekint az ország az elvándorolt lakosságra?
Büszkék vagyunk a diaszpóránkra, mert elképesztő sikereket érnek el. Ma több ország elitjében jelen vannak indiai származású emberek.
Ma olyan országokban, amelyek egykor gyarmatosítóink voltak, az állami vezetők indiai származásúak.
Ezt hívják költői igazságszolgáltatásnak. Örülünk azoknak a sikereknek, amiket a diaszpóránk elér a különböző országokban, hogy hozzájárulnak a befogadó országuk virágzásához. Például az Egyesült Államokban négymillió indiai él. Sok indiai tölt be fontos szerepet a Szilícium-völgyben, például olyan cégeknél, mint a Google vagy a Microsoft. Az indiaiak jó orvosok, jó mérnökök, s bárhová mennek értéket teremtenek. Ezért az indiai diaszpóra tagjait tisztelik, és nem teherként tekintenek rájuk.
Ismertek a nagy egyenlőtlenségek az indiai társadalmon belül – a központi kormány aktívan foglalkozik ennek csökkentésével, vagy inkább rábízzák a társadalmi és gazdasági folyamatokra ennek alakulását?
Amióta 1947-ben India független lett, az egymást követő kormányok igyekeztek csökkenteni az indiai társadalmi egyenlőtlenségeket. Amikor függetlenek lettünk, volt a társadalomnak egy kis csoportja, ami nagyon gazdag volt, miközben a lakosság jelentős része szegénységben élt. Mára ez a helyzet jelentősen megváltozott, a szegénység drasztikusan csökkent. Az utóbbi 10 évben sikerült felszámolnunk a mélyszegénységet. Ami a fizetéseket illeti, vannak, akik még mindig az átlag alatt keresnek, de a kormányzatnak vannak rá eszközei, hogy könnyítsék a nehézségeiket. Bízom benne, hogy egy nap megoldjuk a szegénység problémáját, és nagyobb egyenlőséget tudunk teremteni a társadalmunkban.
Az indiai társadalom többsége a középosztályhoz tartozik.
A lakosság 60 százaléka középosztálybeli: vannak, akik ennek a rétegnek a felsőbb, vannak, akik az alsóbb részébe tartoznak. Szeretnénk segíteni felemelkedni a társadalmi ranglétra alján elhelyezkedőknek. Az indiai gazdaság növekedési üteme mellett nagyon hamar, kevesebb mint egy évtizeden belül képesek leszünk teljesen felszámolni az egyenlőtlenségeket.
Milyennek értékeli az Indián belüli hindu-muszlim viszonyokat? Jobb vagy rosszabb a helyzet, mint korábban?
Indiában a muszlimok és a hinduk nem két külön etnikumhoz tartoznak. Mindkét valláshoz tartozó emberek ugyanúgy indiaiak. Évszázadokkal ezelőtt a muszlim hódítók bejöttek és áttérítettek hindukat az iszlámra. Tehát Európával ellentétben Indiában a muszlimok nem bevándorlók. Nincs alapvető különbség egy muszlim és egy hindu között: ugyanúgy néznek ki, ugyanaz a nyelvük, ugyanazt az ételt eszik: az egyetlen különbség az, hogy más a vallásuk.
Sajnos bizonyos erők megpróbáltak visszaélni ezekkel a vallási különbségekkel, és igyekeztek éket verni a hinduk és a muszlimok közé. Ebben részleges sikert értek el, és létrehozták Pakisztánt, mint különálló muszlim országot. De így is rengeteg muszlim maradt az országban.
Ma Indiában 190 millió muszlim él, ami azt jelenti, hogy Indonézia után hazánknak van a legnagyobb muszlim lakossága a világon.
Indiában egymilliárd hindu él. A két valláshoz tartozó emberek ugyanazokban a városokban és utcákban élnek. Nem tagadom, hogy időnként vannak problémáink, de ezeket leginkább radikális iszlamista elemek okozzák, amelyek széthúzásokat igyekeznek szítani. De nagyrészt békében él ez a hatalmas 190 milliós közösség. Narendra Modi kormánya elkötelezte magát a „Sabka Sath, Sabka Vikas” elve mellett, ami azt jelent: „együtt, mindenki fejlődéséért”.
Nagyon sok szó esik mostanában egy új világrend kialakulásáról. Hogyan látja ebben India szerepét?
Amit ma sokan egy új felemelkedő világrendnek neveznek, az egy versengő világ, amelynek egyik oldalán az Egyesült Államok által vezetett nyugati erők állnak, a másik oldalon Kína által vezetett országok. Ez az összeütközés sokak szerint egy új világrend kialakulásához vezet. Mi ezt másképp látjuk.
India szerint vége a korszaknak, amikor nagyhatalmak vezették a világot.
Az elmúlt időben sok erős ország emelkedett fel, és egy multipoláris világrend van kialakulóban. Ezeknek az országoknak együtt kell dolgoznia, hogy egy békés világot építsenek. Erre kellene törekedni. Nem szeretnénk egy olyan világot, amelyben az Egyesült Államok és Kína próbálják kiterjeszteni a hatalmukat a világ többi része fölé.
Láttuk, mi történt a 20. században, amikor a hidegháború során két oldalra szakadtak a kontinensek, egyik oldalon a nyugati befolyás alatt levő országok, másikon a szovjetek. A harmadik világ országai lettek az áldozatai ennek a nagyhatalmi rivalizálásnak.
Mi nem akarunk egy újabb hidegháborút.
Nem akarjuk, hogy bármelyik ország ránk erőltesse a saját világrendjét, a saját vízióját. Kínának sem szabad ezt tennie, és Amerikának sem kellene. Egy olyan világot kellene építeni, ami befogadó elvekre épül, amelyben össze tudunk fogni a háborúk ellen, de bármely ország hegemóniája ellen is. Minden országnak el kellene felejtenie a hegemóniára való törekvést. India azt szeretné, ha a „globális dél” egyesülne ebben a kérdésben és határozott álláspontot venne fel, hogy a nagyhatalmak megértsék, miként gondolkozik az új világrendről az emberiség jelentős része.
Augusztusban került sor a BRICS-országok csúcstalálkozójára. Nyugaton érezhető egy erős nyugtalanság ezzel a csoporttal kapcsolatosan. India miként látja a BRICS szerepét?
Az elmúlt három-négy évtizedben sok multilaterális csoportosulás jött létre. A BRICS 15 évvel ezelőtt jött létre három alapítóországgal: India, Kína és Oroszország, majd gyorsan öten lettünk Brazíliával és Dél-Afrikával kiegészülve. Ma már 11 tagja van a csoportnak. Ez is illusztrálja, hogy egy multipoláris világban élünk. De a Sanghaji Együttműködési Szervezet is már 15 tagot számlál. Aztán ott van a szomszédságunkban a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (QUAD). Ezek a csoportok mind fontos szerepeket töltenek be. Hiba lenne bármelyik csoportot vagy szövetséget más szövetségekkel szembe állítani.
A nyugati nyugtalanság oka a BRICS-el kapcsolatban abból fakad, hogy attól tartanak: a G20 alternatívája lesz a csoport.
Mi azonban erre azt mondjuk: a BRICS-nek megvan a maga szerepe és a G20-nak is megvan a maga szerepe, és ezek kiegészíthetik egymást. Ma olyan időben élünk, amikor új kihívásokkal nézünk szembe, mint például a mesterséges intelligencia, amely lehetőség, de egyben komoly veszélyt is jelenthet az emberiségre. De ott van a klímaváltozás vagy a járványok problémája is. Katasztrófák sújtják a földet, ember és természet által okozott katasztrófák egyaránt, és egyetlen csoport nem elég a problémák kezelésére. A BRICS alkalmas lehet bizonyos kihívások leküzdésére, és ugyanez igaz a G20-ra is. India nézete szerint a multipolaritás lényege az egymás erősítése és kiegészítése, nem pedig a konfliktusok gerjesztése.
Narendra Modi miniszterelnököt Ázsia egyik „erős ember” vezetőjeként ismerik a világban – mi Modi kormányzásának a filozófiája?
Sajnos a nyugati média hajlamos arra, hogy az „erős vezetőt” pejoratívan használja. Az emberek azonban nem csak Indiában, hanem a világ számtalan részén is erős vezetőket szeretnének.
Ennek az oka, hogy a világ új kihívásokkal néz szembe.
Nyugaton az a tendencia, ha nem tetszik nekik egy vezető, akkor „erős vezetőnek” nevezik, ami náluk azt jelenti, hogy autoriter. De ez nem helyes interpretáció. Mi büszkék vagyunk a vezetésünkre. Modi miniszterelnök is egy befolyásos vezető, talán ez jobb kifejezés, mint az „erős”, ami ahogy mondtam sajnos pejoratív jelző lett. De például Orbán miniszterelnököt is „erős vezetőnek” nevezik. Ma olyan vezetőkre van szükség, akik erősek, és nemzetük és népük érdekeit tartják szem előtt.
(Nyitókép: Rozgonyi János/MCC)
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
Utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a kisbabák száma.
Nekem ugyan mindegy, hogy a balos-libsi média és elemzővilág segítségével miként nyírják ki az állítólagos balos és libsi ellenzéket.
