Meglepő nyilatkozatot tett a brit lap szerzője.
Az ukrán ellentámadással kapcsolatban abban lehetett bízni, hogy a modern nyugati fegyverekkel felszerelt és Németországban kiképzett katonák elegendő területet fognak visszafoglalni ahhoz, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön a későbbi tárgyalásokon. Ez azonban nem következett be – olvasható az Economist oldalán.
Mint a cikk szerzője rámutat: Ukrajna kevesebb mint 0,25%-át szabadította fel annak a területnek, amelyet Oroszország elfoglalt. Vagyis
értelmetlen lenne tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni”
– állítja a lap újságírója, aki szerint Putyinban nem lehet megbízni, mert a békekötés csak lehetőséget biztosítana számára, hogy felkészüljön a következő háborúra. Ellenben, ha az ukránok abbahagyják a harcot, elveszíthetik az országukat – fejtegeti a lap újságírója.
„Fel kell készülni a hosszú háborúra” – nyilatkozta a témában Volodimir Zelenszkij az Economistnak. A lap szerzője szerint azonban, erre sem Ukrajna, se nyugati szövetségesei nem állnak készen: „Újra kell gondolni Ukrajna katonai stratégiáját és a gazdaságát. Ahelyett, hogy a cél a «győzelem», majd az újjáépítés lenne,
azt kellene biztosítani, hogy Ukrajnának legyen elég ereje egy hosszú háborúhoz – miközben ennek ellenére is virágzik”
– értékel a lap szerzője.
Az első lépés katonai jellegű. Ukrajna katonái kimerültek, és nagyon sokan meghaltak, emiatt nincs elég ember az ellentámadáshoz. Mi lehet erre az orvosság? A cikk szerint a technológiai újítások, drónok és új taktikák bevezetése – fejtegeti a szerző, aki szerint „a támadó képesség mellett Ukrajnának növelnie kell az ellenálló képességét is. A nehézfegyverzet mellett a több éven át tartó harchoz a karbantartás terén is segítségre van szüksége: egyszerű javításokra, megbízható tüzérségi utánpótlásra és kiképzésre”. Mint rámutat: „egy hosszú háborúhoz mindennél fontosabb a légvédelem javítása.”
A második fontos terület a szerző szerint a gazdaság szerepe. „A háború utáni újjáépítésre vonatkozó nagyszabású tervekből kevesebbet kell készíteni, és nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés és a beruházás fellendítésére” – írja az Economist szerzője. Mint kifejti: az ukrán gazdaság harmadára zsugorodott, és Ukrajna költségvetésének csaknem felét nyugati pénzből fizetik. Ráadásul – jegyzi meg – a munkaerő is kevés, hiszen hadat viselnek a férfiak.
A szerző szerint az ukrán gazdaságnak a segélyek helyett a befektetések vonzására kell törekednie. Azonban ehhez biztonságra lenne szükség: „Minél erősebb Ukrajna légvédelme, annál kisebb a kockázata annak, hogy felrobbantanak egy új gyárat” – mutat rá. A gazdaság megreformálásában segíthet az EU-csatlakozás reménye, és a reformok – teszi hozzá.
A szerző szerint ugyanis
hiába adott sok fegyvert Európa Ukrajnának, itt az ideje, hogy növelje a támogatását. Hiszen, ha Trump nyer, akkor Amerika csökkentheti a pénzeket és a fegyverszállításokat
– mutat rá a lap szerzője, aki szerint „Európának meg kell erősítenie védelmi iparát, és reformálnia kell az EU döntéshozatali rendszerét, hogy több tagot tudjon kezelni.” „Imádkozzunk a gyors győzelemért, de tervezzünk hosszú harcot – és egy olyan Ukrajnát, amely ennek ellenére képes túlélni és gyarapodni” – zárja cikkét az Economist szerzője.
Az Economist eredeti, angol nyelvű írását ide kattintva olvashatja.
Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto /AFP)
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
Szíves figyelmébe ajánlották a 7-es cikk szerinti eljárás folytatását.
A kolumbiai katonák egy része a Nemzetközi Légióban, míg mások a gyalogos egységekben szolgálnak.
Új kutatást publikált a Századvég.
Lettem volna légy a Fehér Ház falán, mikor a miniszterelnök tanácsokat adott Donald Trumpnak... Kohán Mátyás írása.
Brüsszel jelenleg 240 ezer magyar egyetemista és magyar kutató és oktató alapvető oktatási jogát sérti meg.
Ennyi esélyt adnak a magyar bajnoknak.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
