Mintha a brüsszeli elit és baloldali politikusok nem tanulnának a kudarcokból

„Figyeljünk és tanuljunk!

Németország nyugati szomszédját megelőzve, egy gyorsvonat sebességével rohan a »létező« – nem, nem a szocializmus – hanem egy multikulturális állam felé; egy olyan állam képe sejlik fel előttem, amelyet nem egyesít a nyitottság-sokszínűség-tolerancia hármas jelszava, hanem kulturális enklávékra szabdal szét, amelyek aztán fizikai értelemben is megjelennek illetve már meg is jelentek. A no-go zónák háborús övezete és a felső középosztály kertvárosi idillje közé szorult szürkezónák lakosai nem véletlenül fordultak az AfD felé – a radikális, bevándorlás ellenes párt 30%-os támogatottságnál jár.

Ebben az államban nem léteznek közös szimbólumok, nyelv, hősök (történelem), rítusok és végül a legfontosabb, közös társadalmi értékek (mi a jó és a rossz), hiszen olyan kultúrák alkotják, amelyek nem beszélik egymás nyelvét, nincs közös történelmük, ne adj isten hőseik egymás ellen harcoltak Bécs alatt vagy Buda visszafoglalásakor és mást tartanak jónak és rossznak.

Felmerül a kérdés, mégis mi fogja összetartani az ilyen országokat?! Nyilván az erőszakra adott erőszak, csak hát, minden sarokra nem lehet rendőrt állítani; és ha mégis, ki tudja hogy azok a rendőrök kit védenének meg és kivel szemben.

Ez így nem fog menni.

Káosz, erőszak jellemzi az ilyen társadalmakat és mintha a brüsszeli elit és baloldali politikusok nem tanulnának a kudarcokból – külföldön is és itthon is tovább erőltetik a bevándorlást.

Ezért figyelmeztetek mindenkit, mindig csak egy választásra vagyunk az erőszaktól és a káosztól!”

Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Concetta Rizzo