Íme a pusztító éghajlati jelenség „kisöccse”, az Atlantic Niño

„Atlantic Niño” – miről is van szó pontosan? Nem tévedünk, ha rögtön a jóval ismertebb „El Niño” jelenségre asszociálunk. Ezen éghajlati jelenség okozta szélsőséges időjárás a világ számos országára jelent veszélyt. Mint arról a Mandiner korábbi cikke is értekezett, ez az éghajlati jelenség a Csendes-óceánon trópusi ciklonokat okoz, és növeli az esőzések és árvizek kockázatát Amerika egyes részein is.

 A jelenség idején az Egyesült Államok déli részén hűvösebb és nedvesebb az idő, míg a nyugati részén és Kanada egyes részein melegebb és szárazabb. A hurrikánok keletkezése akadozik, mivel a szélváltozások miatt a viharok nem alakulnak ki az Atlanti-óceánon. A csendes-óceáni trópusi ciklonok azonban lendületet kapnak, és a viharok gyakran a sebezhető szigetek felé fordulnak. 

A kutatók a közelmúltban egy kevéssé tanulmányozott jelenségre is felhívták a figyelmet, amely egy másik kulcsfontosságú tényező lehet a hurrikánszezon kilátásainak meghatározásában, és amely gyakorlatilag a fenti jelenség „kisöccse”.

Mit nevezünk Atlantic Niño jelenségnek?

Az egyenlítői Afrika nyugati partjairól kinyúló hatalmas vízfolt időszakos hőmérséklet-ingadozásokon megy keresztül, amelyeket Atlantic Niñoként vagy „El Niño kisöccseként” ismerünk. Mint arról a BBC is beszámolt: az új kutatások azt sugallják, hogy az Atlanti-óceán tengerfelszíni hőmérsékletének ez a ciklusa táplálhatja a Karib-térséget és az Egyesült Államokat sújtó legerősebb hurrikánokat.

Milyen hatása van az Atlantic Niño jelenségnek?

A legpusztítóbb hurrikánok meglehetősen szokatlan helyeken születnek: a Szaharában, vagy a Száhel-övezetben. A nyugat-afrikai viharok azonban, amint átnyúlnak az Atlanti óceán fölé, a meleg trópusi vizek hatására hurrikánná duzzadnak – minél melegebb a víz, annál erősebb lesz a hurrikán. 

A Nyugat-Afrikából indult hurrikánokat ráadásul egészen az amerikai kontinensig semmi nem állítja meg. Egyre több és több energiát kapnak a melegvízű óceánból, aminek következménye az, hogy

S bár a  Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) a 2023-as évre nem jósolt rendkívüli hurrikánszezont, mégis készültségben kell lenni.

Új-Zéland az intő példa, ahol – mint a Világgazdaság beszámolt róla – legkevesebb négy halálos áldozatot követelt a tomboló Gabrielle ciklon, a hivatalos szervek szerint mintegy 10 500 embert kellett kimenteni és 144 ezren maradtak áram nélkül (lásd a videót a cikk végén). 

A NOAA a 2023 június 1. és november 30. közötti időszakban 12-17 névvel ellátott vihar kialakulására számít, amelyek közül öt-kilenc erősödik hurrikánná, és egy-négy lesz különösen jelentős.

Nyitókép: Arun Sankar / AFP