Gazdaságilag és egészségügyileg is sokba kerülhet a társadalmaknak az El Nino okozta szélsőséges időjárás. Ázsia országai már most szenvednek a hőhullámoktól, de a java a tudósok szerint is csak most jön.
A 2023 és 2027 közötti évek valószínűleg minden eddiginél melegebbnek ígérkeznek, mivel az üvegházhatású gázok „hőcsapdája” és az El Nino jelenség megemeli a hőmérsékletet. Ázsia már most szenved mindettől.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy 66 százalékos annak a valószínűsége, hogy a globális hőmérséklet legalább egy évig több mint 1,5 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet.
A szervezet ennek kapcsán felidézte, hogy a 2016-os Párizsi Megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5°C-kal korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest – írta a Deutsche Welle.
Az országok versenyt futnak, hogy felkészüljenek a szélsőséges időjárásra az év későbbi szakaszában, mivel a világot az El Nino-események uralhatják a jövőben.
Mint ismert, ez az éghajlati jelenség a Csendes-óceánon trópusi ciklonokat okoz, és növeli az esőzések és árvizek kockázatát Amerika egyes részein is – idézte az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának jelentését nemrég a Reuters. A hivatal szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az El Nino már folyamatban van, miután az elmúlt három évet a hűvösebb La Nina mintázat uralta.
Ezt is ajánljuk a témában
Eddig is csúcsokat döntött a rizs ára, a várható rossz termés miatt pedig nem számítanak csökkenésre. Az ukrajnai háború, illetve a Délkelet-Ázsiában tapasztalható, aszállyal kísért nagy meleg tovább ront a helyzeten.
A tudósok má hónapokkal ezelőtt kongatták a vészharangot. Felidézték, hogy legutóbb 2016-ban volt erős El Nino, nem véletlen, hogy akkor élte a világ az addigi legmelegebb évet. A meteorológusok arra számítanak, hogy a mostani El Nino az éghajlatváltozásból is eredő túlzott felmelegedéssel párosulva rekordmagas hőmérsékleteket eredményez majd a világ több pontján.
A szakértők az óceánban zajló folyamatok miatt is aggódnak. Az El Nino miatt a Csendes-óceán keleti részén a szokásosnál is melegebb a víz. Még az El Nino kezdete előtt, májusban a globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet körülbelül 0,1 Celsius-fokkal magasabb volt, mint bármelyik eddigi feljegyzett érték. Ez pedig felerősítheti a szélsőséges időjárást – tekintettek a jövőbe a szakértők.
A Science című folyóiratban májusban jelent meg egy tanulmány, mely szerint az idei El Nino 3 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okozhat, csökkentve a GDP-t. A szélsőséges időjárás ugyanis megtizedeli a mezőgazdasági termést, kihívások elé állítja a feldolgozóipart és hozzájárul különböző a betegségek terjedéséhez.
Az El Nino jelenség során a Csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet. A ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség idén a három évig tartó – a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő – La Nina éghajlati jelenséget követően tér vissza. Az El Nino-hatás következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani a világ több pontján.
A tudósok nem biztosak abban, hogy az éghajlatváltozás elmozdítja az El Nino és a La Nina közötti egyensúlyt, gyakoribbá vagy ritkábbá téve az egyik mintázatot. Ha az óceánok hőmérséklete általánosságban emelkedik, a tudósok szerint nem valószínű, hogy a ciklus megváltozna, mivel a jelenség mögött álló alapvető mechanika változatlan marad.
Ha azonban az óceán egyes részei gyorsabban melegednek, mint mások, az a hőmérséklet különbségek felerősítésével befolyásolhatja az El Nino lefolyását – ismertette a Világgazdaság.
A jelenség idején az Egyesült Államok déli részén hűvösebb és nedvesebb az idő, míg a nyugati részén és Kanada egyes részein melegebb és szárazabb. A hurrikánok keletkezése akadozik, mivel a szélváltozások miatt a viharok nem alakulnak ki az Atlanti-óceánon. A csendes-óceáni trópusi ciklonok azonban lendületet kapnak, és a viharok gyakran a sebezhető szigetek felé fordulnak.
Közép- és Dél-Amerika egyes részein heves esőzések várhatók, bár az amazóniai esőerdők általában szárazabbak. Ausztráliának pedig rendkívüli hőséggel, szárazsággal és bozóttüzekkel kell szembenéznie. Az El Nino azonban megkímélheti Északkelet-Afrikát, amelyet Afrika szarvának hívnak.
A veszélyeztetett országok kormányai tudomásul vették a helyzetet. Peru több mint egymilliárd dollárt különített el az El Nino hatásainak és az éghajlatváltozásnak a kezelésére, míg a ciklonok által veszélyeztetett Fülöp-szigetek külön kormánycsoportot hozott létre a várható következmények minél hatékonyabb megoldására – sorolta a lap.
A WHO arra készül, hogy a közeljövőben fokozottabban fognak terjedni egyes vírusos betegségek, mint például a dengue-láz, a Zika-láz és a chikungunya-láz, mert 2023-ban és 2024-ben nagy valószínűséggel jelentkezik az El Nino éghajlati jelenség – hívta fel a figyelmet Tedrosz Adhanom, a WHO főigazgatója.
Gebrejeszusz arra is figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás fokozza a szúnyogok szaporodását, és a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus előfordulása például máris drámaian emelkedett az utóbbi évtizedekben, különösen Amerikában.
Peruban idén már vészhelyzetet hirdettek az ország legtöbb régiójában, és az egészségügyi miniszter múlt héten lemondott a dengue-lázas esetek számának emelkedése miatt – derült ki a nyilatkozatból.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Július 3-án a mérések szerint először érte el a 17 fokot bolygónk felszíni átlaghőmérséklete.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Csütörtökön az ország több pontján havazás, ónos eső és eső nehezíti a közlekedést, miközben a hőmérséklet fagypont körül alakul.
A rendőrség három évre visszamenőleg vizsgálta az eltűnt magyar testvérpár telefonos adatait, de továbbra sem tudni, miért tartózkodtak az éjszakai órákban a Dee folyó közelében.
Az előző napokhoz képest jelentősen enyhült az időjárás, napsütésre is számíthatunk.
Van, ahol tartják még magukat a mínuszok, míg máshol már 10 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála.
Az ír meteorológiai szolgálat vörös, azaz legmagasabb fokozatú figyelmeztetést adott ki az országra.
Ezúttal a Reuterst osztotta ki a világ egyik leggazdagabb embere. Egyébként az ukránok Starlink-számláját a lengyelek fizetik.
Sorsdöntő voksolást tartanak Európa vezető országában.
