Németországban Sven von Storch jobboldali aktivista, a Civil Szövetség vezetője végez a magyar kormányzati politikához nagyon hasonló békepárti aknamunkát. Interjú.
„– A német emberek ismerik Magyarország békét szorgalmazó álláspontját az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban? Hogyan viszonyulnak mindehhez arrafelé?
– Németországban a Magyarországról szóló riportok 100 százalékban negatív narratívát tartalmaznak, köszönhetően az állam által kézivezérelt propagandacsatornáknak, mint az ARD és a Deutsche Welle. Csak az alternatív média tudósít Magyarországról hitelesen és pontosan. Egyszóval Németországban az ember Magyarországról alkotott véleménye attól függ, milyen sajtótermékeket olvas. A Covid-kritika cenzúrájának és az AfD nyilvánvaló üldözésének köszönhetően egyre több német »ébred fel« és tájékozódik olyan alternatív médiatermékek alapján, mint a Freie Welt.
– Hogyan tudjuk leírni a német társadalmat – többségében békepártiak vagy háborúpártiak a polgárok?
– A fősodrú média teljes egészében háborúpárti, az emberekkel beszélgetve azonban megállapítható, hogy nagyjából a német polgárok fele támogatja a háború folytatását, és fele pedig a béke mellett áll. A keletnémetek kifejezetten kritikusak a NATO-val szemben, és többségében ellenzik a háborút, míg Nyugat-Németországban az 1960-as évek békemozgalmainak utóhatása és a Covid-kritika érzékelhető, több baloldali és korábban zöldpárti politikus részéről is. Így Németországban a békepárti üzenetek fő szószólói közt a patrióta AfD mellett megtalálhatók olyan baloldaliak, mint Sahra Wagenknecht, és olyan feministák, mint Alice Schwarzer. A Zöldeknek egyértelműen a békét kellene támogatniuk, de mióta a kormánykoalíció részei, és »egy ágyban« vannak olyan NATO think-tank-ekkel, mint a European Council on Foreign Relations, egyöntetűen háborúpártiak lettek. Nem hinném, hogy a közeljövőben bármelyik politikusuk csatlakozna a Bundeswehrhez (a német hadsereghez – a szerk.). Csak azt szeretnék, hogy az ukránok meghaljanak az ő háborújukért, ugyanúgy, ahogy a szegény németek és a harmadik világban élők egyaránt szenvednek a klímaváltozás körüli politikai ámokfutásuk miatt.
– Mennyire elégedettek a német emberek a kormányuk háborús politikájával? Hogyan vélekednek Ukrajna nagyfokú pénzügyi és katonai támogatásáról – nem jelenthet mindez gazdasági és biztonsági fenyegetést Németországra nézve?
– A német háborús politika állampolgári fogadtatása könnyen leszűrhető abból, hogy Olaf Scholz kancellár német védelmi politikát érintő, »történelmi hátraarcról« szóló bejelentése óta mennyien szeretnének a Bundeswehr-hez csatlakozni: semennyien. Németországnak még mindig nem sikerült elérnie a NATO által meghatározott célt, amely a tagállamok számára GDP-arányosan 2 százalékos költségvetési ráfordítást ír elő a hadsereg fejlesztésére. Megjegyzem, ezen kitűzött célt Magyarország egyébként teljesíti. A német kabinet 2015-ben menekülttáborokká alakította át a katonai laktanyákat, és nem esik szó ezen létesítmények kaszárnyákká való visszaváltoztatásáról. A »jelzőlámpa-koalíció« nyomtatott 100 millió eurót új felszerelésre és 35 darab F-35-ösre, de semmi nem történt. Aztán hamarosan közölték azt is, hogy az F-35-ösök nem érkeznek meg 2027-ig. Remélhetőleg a háborúnak addigra vége lesz – ha másért nem, amiatt, mert Donald Trump akkorra már újra a Fehér Házban lesz. Mindeközben a baloldali kormány katasztrofális energiaügyi politikájának köszönhetően a német gazdaság recesszióban van. Ez véleményem szerint addig folytatódhat, amíg a kabinet meg nem bukik, és ezt követően megválasztunk egy új, patrióta kormányt – mind Németországban, mind az USA-ban.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Nyitókép: dpa picture alliance / Alamy Stock Foto
A Gazeta Wyborcza cikke szerint komoly nyomás nehezedett a Scholz-kormányra.
Csúcspolitikusnak tartják a magyar miniszterelnököt.
A Frankfurter Rundschau szomorúan vette tudomásul, hogy Magyarország álláspontja győzött.
A francia államfő felvizezte a radikális jobboldal támogatását a baloldal segítségével, azonban utóbbit sem engedi kormányozni.
Visszaállított határellenőrzés, renitens tagországok, bizalmatlanság és bizonytalanság – Németországgal az élen számolják fel a szabad mozgás térségét az Európai Unióban.
A német utasok viszont továbbra sem bliccelhetnek.
Az áldozatot kórházba szállították.
A Milan francia válogatott középpályása nézett bele a látványos cselbe.
