A szervezet szerint „a nemek közötti egyenlőség célja egyre távolodik”.
Lehetetlen elérni a női egyenjogúságot 2030-ig az egészségügyben, az oktatásban, a munkaerőpiacon és a hatalomgyakorlásban mélyen gyökerező előítéletek miatt – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ.
A világ cserbenhagyja a nőket és a lányokat”
– hangsúlyozta beszámolójában a világszervezet nők helyzetével foglalkozó ügynöksége és az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya.
Az ENSZ megállapítása szerint „a nemek közötti egyenlőséggel szembeni aktív ellenállás, valamint a krónikus alulfinanszírozottság kulcstényező a lassú előrehaladásban, illetve egyes esetekben a már elért eredmények semmivé válásában”. A jelentésben a szakértők arra jutottak, hogy „egyebek között a szexuális és reproduktív egészséghez való egyenlőtlen hozzáférés, az egyenlőtlen politikai képviselet, a gazdasági egyenlőtlenségek és a jogi védelem hiánya akadályozza a kézzelfogható előrelépést”.
Maria-Francesca Spatolisano főtitkár-helyettes a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nemek közötti egyenlőség célja egyre távolodik. Rámutatott a lányok és nők romló helyzetére a konfliktus sújtotta országokban, az éghajlatváltozás hatásaira, valamint a nemek közötti egyenlőséggel szembeni „aktív ellenállásra és a krónikus alulfinanszírozottságra”, amelyek lassítják, sőt egyes esetekben visszafordítják az előrehaladást.
Az ENSZ jelentése komor képet fest arról, hol tart a világ a női egyenjogúság terén 2030-ra kitűzött 17 cél megvalósításában.
A szélsőséges szegénység felszámolását illetően a beszámoló azt írta: ma minden tizedik nő, pontosabban a nők 10,3 százaléka kevesebb mint 2,15 dollárból él naponta, ami a szélsőséges szegénység küszöbértéke. Ha folyatatódnak a jelenlegi trendek, a világon élő nők nyolc százaléka még mindig ennyi pénzből fog tengődni 2030-ban. Többségük Fekete-Afrikában él.
Miközben világszerte egyre több gyermek fér hozzá az oktatáshoz, az ENSZ aláhúzta, hogy lányok milliói soha nem látnak osztályteremet, vagy idő előtt befejezik tanulmányaikat, különösen a konfliktus sújtotta területeken. Miközben az ENSZ célja az, hogy minden gyermek minőségi középiskolai oktatásban részesüljön, Afganisztánban a tálibok az alapfokú oktatásra korlátozták a lányok részvételét.
2023-ban akár 129 millió lány és fiatal nő is kimaradhat az iskolából világszerte”
– állt a jelentésben. „A jelenlegi ütem mellett 2030-ban 110 millióan fognak kihullani az oktatásból a becslések szerint” – figyelmeztet az ENSZ.
Ami a tisztességes munkát illeti, a beszámoló szerint a 25 és 54 év közötti nők kevesebb mint kétharmada – 61,4 százaléka – dolgozott a munkaerőpiacon 2022-ben, szemben a férfiak 90,6 százalékával, ráadásul sokkal alacsonyabb bérért.
„2019-ben a férfiak minden egyes dollárnyi munkajövedelmével szemben a nők csak 51 centet kerestek” – jegyezte meg az ENSZ.
A jelentés szerint a jövő szempontjából kritikus tudományos, technológiai és innovációs munkakörökben is
korlátozott a nők szerepvállalása a nemek közötti válaszfalak miatt”.
„2022-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentésekben szereplő feltalálók között ötször kevesebb nő volt, mint férfi” – hangsúlyozta a világszervezet. „2020-ban világszerte csak minden harmadik kutatói pozíciót töltött be nő, míg a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) munkaköröknél egyötöd volt ez az arány” – tette hozzá az ENSZ.
Hasonló egyenlőtlenségek figyelhetők meg a döntéshozói pozíciókban: a parlamenti helyeknek mindössze 26,7, a helyi önkormányzati tisztségeknek pedig 35,5 százalékát birtokolják nők, míg a vállalatvezetésben arányuk csupán 28,2 százalék.
Eközben világszerte egyre gyakoribbak a konfliktusok, és 2022-ben 614 millió lány és nő élt harcok sújtotta területeken, ötven százalékkal több, mint 2017-ben.
Az ENSZ figyelmeztetett: az, hogy a fontossági sorrendben folyamatosan hátrébb kerül a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, veszélybe sodorja a tizenhét célt. A világszervezet egyúttal kifogásolta, hogy a nők szerepvállalását elősegítő programok finanszírozása „nem megfelelő, kiszámíthatatlan és következetlenül oszlik meg az országok között”.
(MTI)
Nyitókép: Ed Jones/AFP
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Amely szerint Zelenszkijék Biden kampányát tolták volna meg milliárdokkal.
Egy svéd törvényjavaslat kötelezővé tenné az illegális bevándorlók rendőrségnek való jelentését.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
