ENSZ: lehetetlen elérni a női egyenjogúságot 2030-ig a mélyen gyökerező előítéletek miatt

Lehetetlen elérni a női egyenjogúságot 2030-ig az egészségügyben, az oktatásban, a munkaerőpiacon és a hatalomgyakorlásban mélyen gyökerező előítéletek miatt – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ.

– hangsúlyozta beszámolójában a világszervezet nők helyzetével foglalkozó ügynöksége és az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya.

Az ENSZ megállapítása szerint „a nemek közötti egyenlőséggel szembeni aktív ellenállás, valamint a krónikus alulfinanszírozottság kulcstényező a lassú előrehaladásban, illetve egyes esetekben a már elért eredmények semmivé válásában”. A jelentésben a szakértők arra jutottak, hogy „egyebek között a szexuális és reproduktív egészséghez való egyenlőtlen hozzáférés, az egyenlőtlen politikai képviselet, a gazdasági egyenlőtlenségek és a jogi védelem hiánya akadályozza a kézzelfogható előrelépést”.

„A nemek közötti egyenlőség célja egyre távolodik”

Maria-Francesca Spatolisano főtitkár-helyettes a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nemek közötti egyenlőség célja egyre távolodik. Rámutatott a lányok és nők romló helyzetére a konfliktus sújtotta országokban, az éghajlatváltozás hatásaira, valamint a nemek közötti egyenlőséggel szembeni „aktív ellenállásra és a krónikus alulfinanszírozottságra”, amelyek lassítják, sőt egyes esetekben visszafordítják az előrehaladást.

Az ENSZ jelentése komor képet fest arról, hol tart a világ a női egyenjogúság terén 2030-ra kitűzött 17 cél megvalósításában.

A szélsőséges szegénység felszámolását illetően a beszámoló azt írta: ma minden tizedik nő, pontosabban a nők 10,3 százaléka kevesebb mint 2,15 dollárból él naponta, ami a szélsőséges szegénység küszöbértéke. Ha folyatatódnak a jelenlegi trendek, a világon élő nők nyolc százaléka még mindig ennyi pénzből fog tengődni 2030-ban. Többségük Fekete-Afrikában él.

Miközben világszerte egyre több gyermek fér hozzá az oktatáshoz, az ENSZ aláhúzta, hogy lányok milliói soha nem látnak osztályteremet, vagy idő előtt befejezik tanulmányaikat, különösen a konfliktus sújtotta területeken. Miközben az ENSZ célja az, hogy minden gyermek minőségi középiskolai oktatásban részesüljön, Afganisztánban a tálibok az alapfokú oktatásra korlátozták a lányok részvételét.

– állt a jelentésben. „A jelenlegi ütem mellett 2030-ban 110 millióan fognak kihullani az oktatásból a becslések szerint” – figyelmeztet az ENSZ.

Ami a tisztességes munkát illeti, a beszámoló szerint a 25 és 54 év közötti nők kevesebb mint kétharmada – 61,4 százaléka – dolgozott a munkaerőpiacon 2022-ben, szemben a férfiak 90,6 százalékával, ráadásul sokkal alacsonyabb bérért.

„2019-ben a férfiak minden egyes dollárnyi munkajövedelmével szemben a nők csak 51 centet kerestek” – jegyezte meg az ENSZ.

A jelentés szerint a jövő szempontjából kritikus tudományos, technológiai és innovációs munkakörökben is

„2022-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentésekben szereplő feltalálók között ötször kevesebb nő volt, mint férfi” – hangsúlyozta a világszervezet. „2020-ban világszerte csak minden harmadik kutatói pozíciót töltött be nő, míg a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) munkaköröknél egyötöd volt ez az arány” – tette hozzá az ENSZ.

Hasonló egyenlőtlenségek figyelhetők meg a döntéshozói pozíciókban: a parlamenti helyeknek mindössze 26,7, a helyi önkormányzati tisztségeknek pedig 35,5 százalékát birtokolják nők, míg a vállalatvezetésben arányuk csupán 28,2 százalék.

Eközben világszerte egyre gyakoribbak a konfliktusok, és 2022-ben 614 millió lány és nő élt harcok sújtotta területeken, ötven százalékkal több, mint 2017-ben.

Az ENSZ figyelmeztetett: az, hogy a fontossági sorrendben folyamatosan hátrébb kerül a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, veszélybe sodorja a tizenhét célt. A világszervezet egyúttal kifogásolta, hogy a nők szerepvállalását elősegítő programok finanszírozása „nem megfelelő, kiszámíthatatlan és következetlenül oszlik meg az országok között”.

(MTI)

Nyitókép: Ed Jones/AFP