Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Egyre többen próbálnak az exelnököt támadva felkapaszkodni a népszerűségi listákon, Pence és DeSantis is hátbaszúrta Trumpot.
Töretlennek tűnik Donald Trump előnye a republikánus előválasztáson. A FiveThirtyEight közvélemény-kutatási átlaga szerint Trumpra ma egy republikánus előválasztáson a szavazók 53,3 százaléka szavazna, s népszerűségi trendje enyhén felfelé mutat.
Erősen gyengült viszont Ron DeSantis floridai kormányzó, akit most már mindössze 14,3 százalékra mérnek. A többi jelölt egyelőre labdába sem rúg:
Vivek Ramaswamy gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó enyhén erősödve 6,7 százalékon áll, Mike Pence exalelnökre mindössze 4,9 százalék szavazna, Trump volt ENSZ-nagykövete, Nikki Haley 3,5 százalékot tud, az egyetlen fekete republikánus szenátor, a dél-karolinai Tim Scott pedig 2,9 százalékos támogatottsággal zárja a sort.
Sohrab Ahmari amerikai sztárújságíró, a Compact magazin alapító főszerkesztője nemrég nagy sikerű publicisztikában fejtette meg, miért ver Trump köröket arra a Ron DeSantisra, akiben egy okosabb, fegyelmezettebb és kompetensebb, ezáltal esélyesebb Trump-alteregót láttak a republikánus értelmiségiek is.
„A floridai kormányzó keményen szembeszállt a jobboldal mumusaival: a maszk- és vakcinakényszertől a professzorokig, a woke cégektől az 1619 Projectig. A Napfényes Államban jól elpáholja a médiát és az ellenzéket (a kettő ugyanaz), de át is tud nyúlni az ellenzékhez, hogy elérjen dolgokat” – méltatja DeSantist Ahmari, majd felteszi a költői kérdést: „Melyik része nem működik a DeSantis-képletnek?”
A választ Ahmari abban találja meg, hogy DeSantis szembemegy a párt bázisával a nyugdíjak és segélyek, valamint a demokráciaexport ügyében, ahol a republikánus elit álláspontja hagyományosan nem egyezik a szavazóikéval. Szerinte „Trump 2016-ban azzal iskolázta le republikánus riválisait, hogy elvetette a párt ortodoxiáját e két ügyben”, megígérte, hogy megvédi a nyugdíjakat, és „katasztrófának” nevezte Amerika 9/11 utáni közel-keleti kalandjait. „Nincs okunk azt hinni, hogy azok a munkásosztálybeli amerikaiak, akik egyre inkább a republikánus párt köré gyűlnek, és akiknek szavazatai kulcsfontosságúak a választás megnyerésében olyan helyeken, mint Wisconsin és Pennsylvania, bármely üggyel kapcsolatban véleményt változtattak volna” – figyelmeztet Ahmari, hozzátéve, hogy
a republikánus irányba hajló szavazók kétharmada úgy hagyná a társadalom- és egészségbiztosítást, ahogy van, és a többségüknek elege van Ukrajna felfegyverzéséből és finanszírozásából”.
DeSantis viszont többször is a segélyek és nyugdíjak reformját, akár privatizációját szorgalmazta, Amerika külföldi katonai szerepvállalásai kapcsán pedig ide-oda csapong. Márpedig „ha a tartalom nem rezonál, akkor semennyi fegyelmezettség és felelősség nem tudja népszerűvé tenni azt a választók körében” – elemez az újságíró.
Nem csoda tehát, hogy a többi republikánus elnökjelölt lassan megérti: esélytelenek lesznek az előválasztáson, ha nem tudják a republikánus szavazók körében aláásni Trump rendkívüli népszerűségét.
Ron DeSantis az NBC-nek vasárnap adott interjújában elmondta, „naná, hogy kikapott” Trump az elnökválasztáson, s ennek – valamint a sok levélszavazatnak – az volt az oka, hogy „Trump átadta a kormányzást Anthony Faucinak. Ők csinálták a lockdownt. Ők csinálták a CARES-törvényt, amely országszerte finanszírozta a levélszavazást”. (DeSantis egyébként a CARES-törvényt, amely számos alapból csatornázott az államok felé a covid elleni küzdelemben felhasználható forrásokat, eredetileg üdvözölte: „Köszönjük Trump elnöknek ezt a nagyonis szükséges támogatást, várom a közös munkát a covid-19 legyőzéséért” – mondta akkor.)
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a republikánusoknak nem a Trump-témával kellene foglalkozniuk, hanem Joe Bidennel. „Ha a választás egy népszavazás Joe Biden politikájáról és a kudarcokról, amiket láttunk, ha pozitív víziót mutatunk a jövőről, akkor megnyerjük az elnökséget és lesz módunk ezt az országot megfordítani” – vélekedett DeSantis, aki szerint viszont „ha a választás nem 2025. január 20-áról, hanem 2021. január 1-jéről szól,
meg arról, hogy milyen dokumentumok maradtak Mar-a-Lagóban a vécé mellett, ha erről szól a népszavazás, akkor elveszítjük”.
Trump volt alelnöke, Mike Pence – akitől a republikánus bázis egy jelentős része hiába várta, hogy 2021 elején ne hagyja jóvá az általuk elcsaltnak tartott 2020-as elnökválasztás eredményét – épp a három évvel ezelőtti választás kapcsán állt bele a napokban páros lábbal Trumpba. Az egész úgy kezdődött, hogy a Trumpot védő ügyvéd, John Lauro arról nyilatkozott: „Alig várom, hogy keresztkérdéseket tehessek fel Pence úrnak, mert teljes mértékben eloszlatja majd minden kételyt afelől, hogy Trump elnök erősen hitte: a választási szabálytalanságok helytelen eredményhez vezettek”, s ezért „a szavazás szüneteltetését” kérte Pence-től, hogy a tagállamoknak legyen idejük ellenőrizni a szavazatokat.
Pence szerint ugyanakkor nem erre kérték, hanem 2020. december közepétől kezdve azt kérték tőle Trump ügyvédei, hogy „utasítsak vissza, küldjek vissza szavazatokat”, azaz „arra kértek, hogy fordítsam meg a választást”, amihez az alelnöknek nincs joga. Pence nem zárta ki, hogy tanúskodna is Trump ellen, ha behívnák, ugyanakkor nem mutatkozott különösebben magabiztosnak abban az ügyben, hogy el is ítélik-e majd az exelnököt:
Nem tudom, van-e a kormánynak kétséget kizáró bizonyítéka az ügy alátámasztására” – mondta.
Trump válasza természetesen nem maradt el; az exelnök saját közösségi médiumában, a Truth Socialen azt írta, „Liddle’ Mike Pence, az az ember, akit éppen ki akartak rúgni az indianai kormányzóságból, mikor megjöttem és alelnököt csináltam belőle, átállt a sötét oldalra”. Hangsúlyozta, „soha sem mondtam az újonnan (bizonyára nem 2%-os népszerűsége hatására) felbátorodott Pence-nek, hogy helyezzen engem az alkotmány fölé”, és hozzátette, Pence „képzeleg, s most azt akarja mutatni, hogy kemény fiú”.
Két kevésbé népszerű elnökjelölt, Nikki Haley és Vivek Ramaswamy ugyanakkor csak egészen óvatosan kritizálják Trumpot, az ellene folyó eljárások ügyében pedig kifejezetten mellé állnak. Nikki Haley azt nyilatkozta, „hajlana a kegyelemre” Trump ügyében, mert
a kegyelmet úgy kell nézni, hogy kevésbé a bűnösség az érdekes, hanem az, hogy mi a jó az országnak”,
márpedig „az országnak szörnyű lenne, ha a volt elnök éveket töltene börtönben egy dokumentumügy miatt”.
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy Trump Kína-politikájával kifejezetten elégedetlen, mert „Kína katonailag erősebb volt, amikor Trump elhagyta hivatalát, mint amikor hivatalba lépett, és ez rossz”, Trump „túl keveset tett a kínai fenyegetés ellen”, ráadásul „morális gyengeségről is tanúságot tett, mikor barátkozni próbált Hszi elnökkel”.
„Nem hozott minket jobb katonai helyzetbe Ázsiában. Nem állította meg az amerikai technológia és befektetések áradatát a kínai katonaság felé. Nem hozta össze szövetségeinket hatékonyan a kínai fenyegetés ellen” – sorolta kritikáit Haley, aki azt is kifogásolja, hogy Trump gratulált a Kínai Kommunista Pártnak hatalomátvételük 70. évfordulóján.
Vivek Ramaswamy pedig egyenesen azt ígérte, hogy elnökként mindenkit kirúgna az államapparátusból, aki részt vett a Trump elleni boszorkányüldözésben, az elnöknek pedig kegyelmet adna. „Az a tervem, hogy én leszek a következő elnök. És hiszem, hogy előre tudom vinni az országot. És igen, azt gondolom, hogy ennek az egyik helyes módja az, hogy megkegyelmezzek az Egyesült Államok volt elnökének egy teljesen világosan átpolitizált eljárás miatt” – mondta az elnökjelölt-jelölt.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Kevin Dietsch