Sötétebb bőrű volt Ötzi, a gleccsermúmia

Ötzi, a mintegy 5300 éves gleccsermúmia bőre és szeme feltehetőleg sötétebb volt, és kopaszodni kezdett – derült ki egy szerdán közzétett új tanulmányból.

A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel egy gleccser jegébe fagyva az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett. Teste a gleccserben mumifikálódott. Az első vizsgálatok még azt állapították meg, hogy Ötzi a kelet-európai sztyeppék pásztornépeinek genetikai örökségét hordozza. A legfrissebb kutatás azonban már nem támasztja alá ezt az elméletet. 

Mindez lehetővé tette, hogy Ötzi génállományát összevessék a több száz korabeli lelettel. A legújabb kutatás arra jutott, hogy a legtöbb közös vonása az anatóliai földműves lakossággal volt, mintsem az európai ősökkel. „Az örökítőanyag vizsgálata olyan fenotípusos jellegzetességeket tárt fel, mint a bőr erős pigmentációja, sötét szemszín, kopaszodás, ezek pedig szöges ellentétben állnak a korábbi rekonstrukciókkal, amelyek világos bőr- és szemszínt, valamint egy eléggé szőrös férfit mutattak” – mondta Johannes Krause, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szakértője.

Albert Zink antropológus, a tanulmány társszerzője és a bolzanói Eurac Research kutatóközpont vezetője szerint a rendelkezésre álló leletek alapján övé lehetett a legsötétebb bőrszín európai kortársai között. „Korábban úgy vélték, hogy a múmia bőrszíne a jégben végbement tartósítási folyamat részeként sötétült el, de feltehetőleg amit ma is láthatunk, az nagyjából Ötzi eredeti bőrszíne” – tette hozzá. A szakemberek szerint az ősember hajáról kialakított korábbi kép sem felel meg a valóságnak. 

A Cell Genomics szaklap friss számában közzétett tanulmány szerint a génjei alapján hajlamos volt a kopaszodásra. Zink elmondta, hogy viszonylag egyértelmű eredményről van szó, ami magyarázatot nyújt arra, hogy a múmián szinte semmilyen szőrzetet nem találtak. Ötzi génjei mindemellett hajlamossá tették a túlsúlyra és a 2-es típusú cukorbetegségre is, bár a tudósok szerint ezek a tényezők - életmódjára tekintettel - feltehetőleg nem játszottak nagy szerepet az életében.

(MTI)

Nyitókép: MTI Fotó: Czika László