„A drónok, különösen az Oroszország elleni támadásokban használt kisebb méretű, nagyrészt műanyagból készült eszközök tulajdonságaik miatt nehezen felderíthető, ebből a szempontból kifejezetten bonyolult légi célok” – hangsúlyozza Somkuti Bálint. Éppen ezért a hagyományos katonai helikopterek és sugárhajtóműves repülőgépek leküzdésére létrehozott légtérfigyelő radarok és egyéb légelhárító célú szenzorok számára nehézséget jelen észlelésük, a fejlesztések ellenére is. Leküzdésük csöves fegyverekkel kis méretük, egyszerű röppályájuk és könnyű építésük miatt nem jelent problémát, azonban elfogásuk rakétákkal az alacsony infravörös hőkép és a kis radarkeresztmetszetnek köszönhetően bonyolult.
„Fentiek miatt igaz az a korábbi mondás, hogy a drón a szegény ember légi ereje”
– fogalmaz a biztonságpolitikai szakértő. És, teszi hozzá, Ukrajna is hasonló felfogásban használja saját pilóta nélküli eszközeit, Moszkva és több katonai repülőtér ellen sikerrel alkalmazva őket.
Somkuti szerint figyelemre méltó, hogy az újabb kihívásokkal az orosz hátország milyen nehezen birkózik meg. Ugyanakkor úgy látja: a frontvonalon és környékén az orosz ellenintézkedések hatására vége a háború elejére jellemző időszaknak, amikor az ukrán Bayraktarok szinte ellenállás nélkül lőtték ki az orosz célpontokat. Ugyan Moszkvában eddig jelentős kárt nem tudtak okozni a valószínűleg orosz területről induló ukrán drónok, addig a katonai repülőtereken – a tavaly év végi engelszki légibázison elszenvedett repülőgép-veszteségek ellenére sem – nem igazán tettek semmit a parkoló gépek védelmére. Így történhetett, hogy
az orosz fél nemrég kénytelen volt elismerni egy ritka Tu-22M3 bombázó elvesztését,