Ukrajna fokozza dróntámadásait Oroszország ellen – milyen tanulságokat lehet levonni a drónháborúkról az ukrajnai háború másfél éve után? Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt (MCC Geopolitikai Műhely) kérdeztük!
„A drónok, különösen az Oroszország elleni támadásokban használt kisebb méretű, nagyrészt műanyagból készült eszközök tulajdonságaik miatt nehezen felderíthető, ebből a szempontból kifejezetten bonyolult légi célok” – hangsúlyozza Somkuti Bálint. Éppen ezért a hagyományos katonai helikopterek és sugárhajtóműves repülőgépek leküzdésére létrehozott légtérfigyelő radarok és egyéb légelhárító célú szenzorok számára nehézséget jelen észlelésük, a fejlesztések ellenére is. Leküzdésük csöves fegyverekkel kis méretük, egyszerű röppályájuk és könnyű építésük miatt nem jelent problémát, azonban elfogásuk rakétákkal az alacsony infravörös hőkép és a kis radarkeresztmetszetnek köszönhetően bonyolult.
„Fentiek miatt igaz az a korábbi mondás, hogy a drón a szegény ember légi ereje”
– fogalmaz a biztonságpolitikai szakértő. És, teszi hozzá, Ukrajna is hasonló felfogásban használja saját pilóta nélküli eszközeit, Moszkva és több katonai repülőtér ellen sikerrel alkalmazva őket.
Somkuti szerint figyelemre méltó, hogy az újabb kihívásokkal az orosz hátország milyen nehezen birkózik meg. Ugyanakkor úgy látja: a frontvonalon és környékén az orosz ellenintézkedések hatására vége a háború elejére jellemző időszaknak, amikor az ukrán Bayraktarok szinte ellenállás nélkül lőtték ki az orosz célpontokat. Ugyan Moszkvában eddig jelentős kárt nem tudtak okozni a valószínűleg orosz területről induló ukrán drónok, addig a katonai repülőtereken – a tavaly év végi engelszki légibázison elszenvedett repülőgép-veszteségek ellenére sem – nem igazán tettek semmit a parkoló gépek védelmére. Így történhetett, hogy
az orosz fél nemrég kénytelen volt elismerni egy ritka Tu-22M3 bombázó elvesztését,
amelyet a szabad ég alatt állva talált el és gyújtott fel egy ukrán drón.
És mit tud elérni Ukrajna a sokasodó dróntámadásaival?
Somkuti Bálint úgy látja: ahogy az orosz fegyveres erők lassan, de reagálnak az új fenyegetésekre, és a lakosság hozzászokik a veszélyhez, egyre kevesebb konkrét, fizikai kárt okoznak ezek a viszonylag kicsi és viszonylag egyszerű fegyverek által szállított, kisebb méretű robbanófejek. Ugyan a morálra – kifejezetten az ukrán lakosságéra – pozitív hatással van a mélyen orosz területen mért csapásokból álló, sikeres drónkampány, de egyelőre jelentős katonai sikert nem tudtak vele elérni. Ahhoz sokkal potensebb eszközökre és nagyobb darabszámra lenne szükség.
A szakértő hozzáteszi: „Egy – akár tévedésből, akár szándékosan – jelentős károkkal járó, civil célpont elleni támadás azonban súlyosan visszaüthetne. Nem véletlen, hogy a moszkvai célokat is este vagy hajnalban támadják, amikor az ilyen következmény bekövetkeztének esélye minimális.” Ezek a támadások a néha felhangzó nyugati kritikák ellenére is
azt mutatják a nemzetközi és belföldi közönségnek, hogy Ukrajna is minden elérhető eszközzel harcol.
S vajon mennyire jelenti a jövő háborúját a drónok csatározása?
„A hadtörténelmet végigkíséri a védelem és a támadás, a pajzs és a kard küzdelme. Ahogy a félig középkori, kényszersorozott európai hadseregeket elsöpörte a francia forradalmi hadsereg élanja, azaz lendülete, úgy akadtak fent ezek a rohamok az angol zászlóaljak pontos és precízen vezetett két soros vonalainak tüzén” – válaszol Somkuti Bálint.
Ahogy a várakozásokkal ellentétben az irányított páncéltörő rakéták sem hozták el a harckocsik korának végét, mert a szendvics- és reaktív páncélzat, vagy az aktív védelmi rendszerek megfelelő védelmet nyújtanak az általuk generált fenyegetésekkel szemben, úgy a (kamikáze) drón formájában megjelenő új kockázatok ellen is megvan az ellenszer. Az elektronikus hadviselési, jellemzően zavaróeszközök újbóli tömeges elterjedésén túl
a „tyúkketrecnek” nevezett rácsos védelem tökéletesen alkalmas a kis tömegű és viszonylag lassú drónok távol tartására
a járműtől.
A szakértő szerint a drónok tömeges elterjedésének egyik akadálya jelenleg az irányításukhoz szükséges kezelők igénye. Minden eszközt egy-egy ember irányít, de kérdés, hogy a sokszor felemlegetett, mesterséges intelligencia által irányított drónrajok képesek lesznek-e teljesíteni az irányukba támasztott elvárásokat.
Somkuti Bálint végül elmondja: „A Pomichal Krisztián által lézengő lőszerek – ami a »loitering ammunition« azaz a kamikáze drónok hivatalos angol nevének kreatív magyar fordítása – éppúgy csak rövid idejű és átmeneti előnyhöz juttatják használóikat, mint a hadtörténelem legtöbb haditechnikai újítása. Ha egy ilyen újítás, doktrinális és egyéb területeken is jelentős előnnyel jár, csak akkor beszélhetünk a hadügyi forradalom legújabb formájáról, de sem a dróntechnológia, sem alkalmazásuk jelenleg még nem tart itt.”
nyitókép: drónnal gyakorló ukrán katonák (Diego Herrera Carcedo / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A német rendőrségi szakszervezet üdvözölte a döntést.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Harmadszor is EP-elnököt csinálna Roberta Metsolából az EPP elnöke, hogy ne veszélyeztesse a székét.
Ezzel nem számolhatott az ukrán elnök.
