Képviselőhullás Ukrajnában

„Ahogy egyre többet kerül szóba a nemzetközi sajtóban egy tűzszünet vagy béke lehetősége, az ukrán belpolitika háborús állóvize is felpezsdülni látszik. A hatalompártot és a kormányt egymás után sújtják az újabb és újabb botrányok, az ellenzékből is egyre többen a kormányzatban találják meg a beígért, de elmaradt sikerek felelősét, a jövőben pedig a frontharcosok is szerepet játszhatnak a politikában. Ha holnap véget érne a háború, a kormányzat töretlen támogatása sem biztos, hogy sokáig tartana. 

Az alábbiakban annak járunk utána, hogy jelen állás szerint milyen irányban haladhat tovább az ukrán belpolitika a harcok végeztével, mi történik ma és mi az, amire figyelni kell majd a jövőben. A Nép Szolgája ad hoc módon összeválogatott társasága pedig már a háború előtt is jelentősen erodálta az elnök népszerűségét, és az új botrányok fényében kilátásaik a következő, háború utáni választásokon sem tűnnek a legjobbnak. Az ukrán parlamentarizmus egyébként sem most éli fénykorát. 

Az alkotmányban rögzített 450, és a 2019-ben megválasztott 424 helyett mindössze 403 képviselő maradt 2023. augusztus 1-re a Legfelsőbb Tanácsban, Holodov kiesésével pedig már csak 402 (igaz, az ő helyére a Nép Szolgája listájáról érkezhet majd valaki), aminek viszont nem annyira a Nép Szolgája körüli botrányok, mint a legnagyobb ellenzéki párt, az oroszbarátnak tekintett és betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért sorainak megritkítása az oka. A párt számos tagját megfosztották állampolgárságától, és ezáltal képviselői mandátumától is, mások maguktól mondtak le – igaz, többségük ekkorra már egyébként is külföldön tartózkodott.”

Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins