A két legjelentősebb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet közös nyilatkozatban bírálta a módosítást.
Közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénymódosító javaslatot, amelynek a napokban megtartották a társadalmi vitáját.
A két legjelentősebb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet közös nyilatkozata leszögezi, hogy „a Velencei Bizottság és az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban támogatják A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény érdemi megváltoztatására, a kisebbségek jogainak bővítésére irányuló törekvéseket”.
Ugyanakkor nem tartják korrektnek azt, hogy a módosítási javaslatokat csak közvetlenül a megbeszélés előtt kapták meg, „ami lehetetlenné teszi annak mélyreható jogi elemzését, illetve érdemi módosító javaslatok kidolgozását és megküldését”.
A közös nyilatkozat rámutat, hogy a magyar szervezetek az új kisebbségi törvény parlamenti vitája előtti időszakban számos „építő jellegű” javaslatot fogalmaztak meg, de ezek közül „egyetlen egy sem került be a módosító indítványba”. „A törvénymódosító indítvány nagy része pusztán deklaratív jellegű szövegkiegészítéseket tartalmaz” – áll a nyilatkozatban, amely szerint ezek egyúttal az „önkényes értelmezést” is lehetővé teszik.
A módosító indítvány elfogadása esetén a törvény 1. cikkéből törlésre kerülhet a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, vagyis, hogy azok képviselői „hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek”. Ebből kifolyólag Ukrajna valamennyi állampolgára, aki nem etnikai ukrán (vagy az őshonos népek tagja), a nemzeti kisebbségek kategóriájába fog tartozni – áll a KMKSZ és az UMDSZ MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kárpátaljai magyarság mérvadó érdekvédelmi szervezetei szerint „a tervezet több passzusa diszkriminatív, illetve sérti az alapvető emberi jogokat is”,
ezért javasolják azok átdolgozását és/vagy törlését. „Egészében véve a módosítási javaslat nem állítja vissza a kisebbségek Ukrajna alkotmánya által garantált jogainak összességét, mi több, nem szolgálja érdemben a korábban meglévő kisebbségi jogok visszaállítását sem” – zárul a KMKSZ és az UMDSZ közös nyilatkozata.
Az ukrán parlament nemzeti kisebbségi kérdésekben illetékes szakbizottsága augusztus 8-án megtartotta a törvénymódosítás társadalmi vitáját, amelyről két nappal később jelent meg közlemény a Verhovna Rada hivatalos weboldalán. Az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezetet 2022. december 13-án fogadta el az ukrán parlament.
(MTI)
Nyitókép: AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Már a TV2 Tények nevű humánpöcegödör is a Zelenszkijről rajzolt alkotásomon szörnyülködik.
Magyar hadifoglyokat kiszabadítani pedig különösen felemelő érzés lehet. Irigylem érte Szijjártót… Ungváry Zsolt írása.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
Az ukrán elnök már nem népszerű hazájában, ráadásul a nemzetközi bizalom is egyre többször meginogni látszik.
A hozzászólások szerint a Tisza Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nemcsak gazdasági károkat okozhat, de politikailag is a kormánypárt kezére játszhat.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
