Beregszászi polgármester: „Zelenszkijnek és Orbánnak a lehető leghamarabb találkoznia kell”

A Le Figaro hétfői print kiadása riportot közölt Kárpátaljáról, a magyar kisebbség szemszögéből bemutatva az orosz-ukrán háborút. A riport helyszíne Sárosoroszi, a magyar határtól néhány kilométerre lévő kárpátaljai település, ahol a 65 éves, nyugdíjas Sándor kijelentette: „Itt nincs háború, csak munka és béke!”.

A beszámolóban kiemelték: a helyiek magyar identitását nem a határ vagy az útlevél határozza meg, hiszen a 20. század során öt különböző országhoz tartozott a terület. A magyar származás igazolásával a kárpátaljaiak magyar útlevelet igényelhetnek Beregszászban, így sokaknak két útlevele van, de Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

A beszámoló ennek kapcsán kitért arra, hogy néhány ukrajnai magyar férfi magyar útlevele segítségével el tudott menekülni a behívó elől, nem véletlen, hogy a közeli úton tábla figyelmeztet:

A megkérdezett helyiek saját bevallásuk szerint „szisztematikusan Orbánra szavaznak”, amit a Magyarországról érkező különböző támogatásokkal indokoltak. A riport a magyar kormány által végrehajtott kárpátaljai fejlesztésekre is kitért, amely finanszírozás biztosítja a vallási és kulturális örökség helyreállítását. A cikk emellett ismertette a Bethlen Gábor Alapítvány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság funkcióját is. Utóbbi nagyon konkrét küldetéseket lát el a határon túli magyarok érdekében: magyar nyelvű oktatás segítése, magyarországi nyaralótábor, az épített örökség és az infrastruktúra különféle felújításai, helyi nemzetiségi pártok támogatása.

ahol a beruházásokat hajt végre a magyar kormány, vagyis különösen Erdélyben, ahol a legnagyobb határon túli magyar közösség él. A sárosoroszi pap, István atya az ukrán nyelvű oktatás okozta nehézségekről nyilatkozott, kiemelve, hogy korábban sem a Szovjetunió, sem a korai Ukrajna idejében nem kényszerítették a magyar kisebbséget az ukrán nyelv megtanulására.

A megkérdezett helybeliek óvatosan nyilatkoztak a kérdésben, de attól tartanak, hogy Ukrajna derusszifikációjának járulékos vesztesége lesz a magyar identitásuk. A filológus Ilona Fedorivna arról beszélt, hogy a nyelvtörvény a „politikusok hibája”, és szerinte a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a magyar kisebbség végül elhagyja Kárpátalját.

A szerző szerint „Kárpátalját inkább az országos politikai vezetők, mint a helyiek közötti ellenségeskedés uralja”. Felidézte az ukrajnai magyar hadifoglyok Magyarországnak való kiadatását, amely „felerősítette az Orbán és Zelenszkij közötti feszültséget”. A kiszabadítási művelet Kijev figyelmeztetése nélkül, „szuverenitásának teljes megsértésével” ment végbe az orosz ortodox egyház közvetítésével. A riport szerint Magyarország és Ukrajna szembenállása valójában „mélyebb és stratégiaibb”, mert Magyarország nem nélkülözheti az orosz gázt, Orbán világképe pedig ellentétes Ukrajna „európai álmával”.

A beregszászi polgármester, Babják Zoltán nyilatkozatával kapcsolatban a szerző kiemelte, hogy „mindig eltelik néhány másodperc, mielőtt válaszol”, mivel

Babják úgy fogalmazott: „Magyarország helyreállítja az infrastruktúrát, hogy Ukrajna területén maradhassunk Ukrajna állampolgárai, etnikai magyarok”. Az energiakérdésben Babják osztja a magyar álláspontot, de mindenekelőtt a megbékélésben reménykedik. „Zelenszkijnek és Orbánnak a lehető leghamarabb találkoznia kell. Ideális esetben pedig itt, Beregszászban” – javasolta. Zelenszkij azonban júliusban Beregszászban járt, és egyszer sem említette Orbánt a beszédeiben, miközben ügyelt a magyarság kulturális egyediségének hangsúlyozására.

A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.

Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins