Ráadásul bizonyítja: a migráció kezelésének egyetlen működőképes eszköze továbbra is a külső biztonság szavatolása. Határvédelemmel, diplomáciával.
Immáron hét éves az Európai Unió és Törökország a migráció kezeléséről kötött megállapodása. A politikusok egy része által vitatott határvédelmi intézkedések mellett kis túlzással talán ez az egyetlen olyan migrációs intézkedés az EU-ban, amely valóban hatékony.
Szükségességét illetően többé-kevésbé mindenki egyetért. Egyetért, mert hatékony és 2016 óta folyamatosan bizonyítja működőképességét.
Bár a progresszív politikusok és gondolkodók időről időre fintorognak az EU-török együttműködésen, hasznát nem merik igazán vitatni, még ha többnyire el nem ismerik.
Pedig diplomáciai szempontból fontos ennek elismerése és megerősítése.
Recep Tayyip Erdogan bő egy hónappal ezelőtt tette le harmadik elnöki esküjét, és vérmérséklettől függően lehet kedvelni vagy nem kedvelni, lehet pozitívat és sok negatívat is mondani róla, de az EU számára egy fontos partner, döntéseinek köszönhetően pedig Törökország kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa biztonsága és stabilitása szempontjából. Habár Erdogant az európai mainstream vonatozó kimondatlan szabályai szerint nem illik méltatni, legalább a valóságot nem árt nem tagadni.
Amíg az Európai Unió vezető politikai migránskvótákról beszélnek, közülük pedig még mindig vannak, akik az EU-s határok védelmének szükségét vitatják, Törökország alapvetően tartja magát a 2016-ban kötött megállapodáshoz. Többek között ez az, ami lehetővé teszi, hogy az Unió beszélgetéseket és sokszor elméleti vitákat folytathasson a migrációról, ne pedig a migrációs válságkezelés tematizálja az európai politikai hétköznapokat. Pedig
Az EU-török együttműködés nélkül bizony a 2015-ös állapotok állandósulnának.
Erről pedig nem árt néha beszélni, Törökország erőfeszítéseit pedig érdemes időről időre méltatni, a közös elkötelezettséget megerősíteni. Ennek egy fontos példáját láthattuk az Európai Bizottság részéről minap egy migrációs konferencián. Az eseményen felszólalt Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU-biztos, aki beszédében megerősítette: Törökország fontos partner, az Európai Uniónak pedig együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolatra van szüksége Törökországgal.
A magyar biztos kifejtette: „Elismerjük Törökország kulcsfontosságú szerepét az EU szomszédságában a stabilitás és a biztonság szavatolásában.” Várhelyi reálisan beszélt a migrációról is. Elmondta: a migráció hatalmas kihívást jelent az Európai Unió, Törökország, valamint a régión belüli, illetve kívüli partnerek számára is.
Az illegális migráció kockázatot jelent közös jólétünk és stabilitásunk szempontjából.
Társadalmi-gazdasági feszültségeket táplál. Ez a képzett munkaerő elvándorlásához és a megélhetést érintő kihívásokhoz vezethet. Még politikai instabilitáshoz is vezethet.” Fontos, hogy a nagy európai migrációs gondolkodásban azért néha a valóságról is szó essen, kifejezetten hasznos, ha ez az Európai Bizottság részéről is időnként megtörténik – még ha többnyire a sokat kritizált magyar biztos az, akinek fel kell vállalni a valóság kimondását.
Ha brüsszeli vezetés szavakban nem is jeleskedik ezen a téren, tettekben legalább elkötelezett volt az elmúlt időszakban: „2016 óta eddig 10 milliárd eurót mozgósítottunk a szíriai menekültek és a törökországi befogadó közösségek támogatására” – hangsúlyozta beszédéven Várhelyi Olivér. A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos kiemelte: Az Európai Unió továbbra is elkötelezett Törökország támogatása mellett. A migrációt illetően, illetve a tavalyi pusztító földrengés okozta károk helyreállításában is.
Törökországot tehát lehet szeretni, nem szeretni, Erdoganra is sokféleképpen lehet tekinteni, de egy biztos: az EU partnerek nélkül aligha tudná megállni a helyét ebben a folyamatosan változó és bonyolódó geopolitikai helyzetben.
***
Nyitókép: European Union flags are seen near the Barlaymont European Commission building in Brussels, Belgium on June 21, 2023. Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
Jan Lipavskýt a magyar-cseh kapcsolatokról, a V4-ről és Ukrajnáról is kérdeztük.
Pedig nem volt könnyű dolga.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
Az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója, Mark Leonard interjút adott a Die Pressének.
A helyünkön vagyunk tehát, elődeink évszázados álma valósult meg. De jól tudtuk-e használni a kezünkbe adott lehetőséget?
Egy 15 ezer fő megkérdezésével készült összeurópai utazási felmérés szerint a magyarok 55 százaléka júliusra és augusztusra tervezi a nyaralását. Ebből 27 százalék utazik külföldre, miközben 8 idén nem is tervez nyaralást. A magyarok fő célpontja idén is Horvátország.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
