Megdöbbent ez a tisztességtelen és érzéketlen bánásmód – nyilatkozta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Az ENSZ csütörtökön „megbízható forrásból” megerősítette, hogy legalább 87 emberi holttestre bukkantakal-Dzsunajna közelében. Az erőszakos cselekményért vélhetően a szudáni hadsereggel szemben álló Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) és szövetségesei felelősek.
„A lehető leghatározottabban elítélem a civilek meggyilkolását, továbbá megdöbbent az a tisztességtelen és érzéketlen bánásmód, amelyet a halottak, hozzátartozóik és közösségük felé tanúsítottak” - fejezte ki megdöbbenését Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki azonnali átfogó nyomozást rendelt el a történtek kivizsgálására. A mészárlás áldozataira június 20-át követően találtak rá, a meggyilkolt holttesteket al-Dzsunajna közelében egyméter mély tömegsírban földelték el – áll az ENSZ közleményében. Mint írják: az RSF és szövetségesei, miután őrizetbe vették és meggyilkolták Kamisz Abbakar helyi kormányzót, a civil lakosságot vették célba.
A véres összecsapásokban ellátás híján sokan belehaltak sérüléseikbe, a halottak között van hét nő és hét gyerek is
– teszik hozzá a közleményben.
A milícia tagad
Szudánban április 15-én törtek ki harcok a szudáni hadsereg és a vele szemben álló RSF és arab szövetségesei között. A főváros, Kartúm mellett a dárfúri térség vált a harcok epicentrumává. A felkelőket a 12 hete húzódó konfliktusban a többi között etnikai tisztogatásokkal is vádolják, a milícia azonban tagadja, hogy köze volna az ilyen történésekhez.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) közlése alapján a harcok kezdete óta már a hárommilliót is meghaladta azok száma, akik a Szudánban kitört harcok miatt otthonuk elhagyására kényszerültek.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Abu Obaid
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Kiderült, 2025 végén rekordméretű – 1,57 milliárd dolláros – hiányuk volt.
A világtörténelemben kevés dolog ritkább annál, mint amikor egy közepes méretű ország vezetője egy potenciálisan globális intézmény alapítói körébe kerül. Az ilyen pozíciók hagyományosan a nagyhatalmak kiváltságai. Éppen ezért nem napi politikai esemény, hanem történelmi jelenség az, hogy Orbán Viktor a Béketanács alapító tagja. Az ilyen pillanatok jelentőségét a történelem mindig késleltetve értelmezi.
Donald Trump újfajta politikájával szemben a régi gárda görcsösen ragaszkodik saját előjogaihoz.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az Egyesült Államok bevándorlási intézkedései során önkényes letartóztatások, aránytalan erőszak és halálesetek történnek.
Nyolcvan éve nyújtotta be Nagy Imre, a Tildy-kormány kommunista belügyminisztere a németek kitelepítéséről szóló rendelettervezetet a minisztertanácsnak, amelyet egy történelmi jelentőségű vitát követően fogadtak el.
Az áldozatok 97 százaléka ukrán területen halt meg, Kijev nem tudta megvédeni őket.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
