„Tisztelnünk kell az EU-ban, hogy a különböző országok eltérőek.” A volt osztrák kancellár az MCC Feszten beszélt politikai pályafutásáról és a világrend alakulásáról vallott nézeteiről.
A világ helyzetéről beszélgettek a 2023-as év során az MCC Feszten: a vendég egy valódi közéleti nagyágyú, Sebastian Kurz volt osztrák kancellár volt, akit Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (és a Mandiner hetilap főszerkesztője) kérdezett.
Kurz az elején arról beszélt: ugyan élvezte a politikát, és úgy érezte, tudott tenni hazájáért, mégis korán kezdte, sosem csinált más, és most jól esik új területeken mozognia. Elmondta: a politikában a legrosszabb, hogy állandó konfliktusban van az ember,
és mindegy, mit tesz, mindig kap kritikát, egyszerűen azért, mert mások akarnak a székében ülni
– ez a demokrácia árnyoldala. A jó dolog, hogy a népért dolgozhat az ember, apró lépéseket lehet tenni a jó irányba.
Szalai feltette a kérdést: a jobb- vagy baloldallal volt könnyebb koalícióban lenni? Kurz szerint a Szabadságpárttal bizonyosan könnyebb volt együttműködni, sok reformot csináltak, adókat csökkentettek, családpolitikát csináltak, mert több dologban értettek egyet. A zöldekkel a fő közös ügy a pandémia elleni harc volt, de Kurz hozzátette: minden koalíciónak van jó és rossz oldala.
Fiatal kora kezdetben hátrány volt, a média ellene volt, és nehéz volt így kezdeni – vallotta meg Kurz. Nehéz volt küzdeni az illegális migráció ellen:
Ausztriában Kurz volt az egyik első, aki jelezte, hogy nehéz lesz integrálni ezt a sok embert.
Javasolta, hogy meg kellene állítani a migrációs hullámot, és el kellene dönteni, ki jöhet be. Ezt sokan támadták, noha Kurz úgy érezte, álláspontja racionális és nem rasszista. Mégis sokan szégyenpadra akarták ültetni. Úgy érzi, az utóbbi években azok, akik kritizálták őt, már a nagyobb szigort támogatják. Azt látja: sokan ugyanazt a nyelvezetet használják ma, mint ő akkor. De a lényeg, hogy ne csak nagy szavak legyenek, de tettek is, mert még mindig sokan jönnek illegálisan, és a külső határokat még nem védik eléggé. Viszont ma már egyszerűbb ezt az álláspontot képviselni, és
Kurz pozitívan emlékezik vissza a magyarokkal való közös munkára.
Akkoriban külügyminiszter volt, tehát Szijjártóval érintkezve pozitív volt számára az együttműködés. Elsőként figyelmeztették Brüsszelt, hogy ez a rendszer nem fog működni. Az egyes országoknak kell eldönteniük, kik jönnek be, nem a csempészeknek – mondták akkor. Rendalapú rendszer kell európai szinten, de kell hely arra is, hogy az országok maguk döntsék el, mi a jó nekik. Nem lehet Magyarországot Ausztriához hasonlítani, utóbbi nagyon sokszínű ország, nagy a migráció, és sok ember él ott, aki máshonnan jött és jól beilleszkedett, és sokan járulnak hozzá az ország sikeréhez.
De nagy különbség van azok között, akik legálisan jönnek, és azok között, akik illegálisan jönnek: valószínűleg nem lettek volna pozitívan elbírálva, ha kérelmet adnak be és nem járulnak hozzá az országhoz. Ezért fontos különbséget tenni a legális és illegális migráció között.
Kurz elmondta: Orbánnal kimondottan pozitív volt együtt dolgozni.
Ausztria ugyan nem a V4 tagja, de mindig sok kapcsolatuk volt keleti szomszédaikkal, és Ausztria számára mindig jó volt hídnak lenni kelet és nyugat között, a hídépítő szerep jót tett az országnak.
Európa szerepének változásáról szólva Kurz kifejtette, hogy a fő célnak a gazdasági sikernek kell lennie. Ez az állások, a jólét, a fizetések alapja. Fontos, hogy versenyben maradjon Európa. Sok ország most jól teljesít, de átalakulásokat látunk globális szinten. Az eddigi eredményeket kemény munkával értük el, és az EU fő céljának a versenyképesség megőrzésének kell lennie. Kurz hangsúlyozta: demokráciában élünk, a nyugati világban, és feladatunk, hogy vonzók maradjunk, szemben más rendszerekkel.
A Magyarországtól és Lengyelországtól visszatartott EU-s források kapcsán Kurz kijelentette, hogy az EU sokszínű: manapság, a megosztott világban
meg kell őriznünk az egységünket, de tisztelnünk kell, hogy a különböző országok eltérőek.
Vannak liberális vagy jobboldali kormányok, de látni kell, hogy az EU a szubszidiaritás elvére épül. Hozzátette: néha nehéz megtalálni az egységet a 27 tagállam között.
Az USA jövőjéről szólva a korábbi osztrák kancellár rámutatott, hogy mind a két nagy amerikai párt gyengíteni akarja Kínával való kapcsolatát, ami talán nekik jó, de Európának nem. Ha így is tesz Amerika, Európának meg kell találnia a saját álláspontját ebben a kérdésben, mert nagy a kereskedelem Európa és Kína között. Kurz már globalizált világban nőtt fel,
és jó volt összehozni a világot, nem szétszabdalni azt.
Reméli, hogy rövidesen változnak a dolgok, de egyelőre konszenzus van Amerikában arról, hogy távolodni kell Kínától, ami nehéz lesz a hagyományos ipar terén, míg mondjuk a technológiában könnyebb lesz. Nyomás várható az EU-a ezen a téren is.
Kurz egyelőre nem lát esélyt a katonai konfliktusra a NATO és Kína között, de minél megosztottabb a világ, annál nagyobb hosszú távon a katonai viszály lehetősége. A globalizált világban az együttműködés hatására közelebb kerülünk egymáshoz, de ha nem ezt tesszük, a világ megosztottabbá válik. Az orosz-ukrán háború kapcsán a volt osztrák kancellár kiemelte, hogy szörnyű látni a szomszédságban az emberi szenvedést.
Sebastian Kurz reméli, hogy rövidesen tűzszünet lesz,
melyhez tárgyalások kellenek – hiszen a csatatéren nem lesz végeredmény, mivel Oroszország atomhatalom, így a bukás nem opció Putyin számára.
Nyitókép: Tobias Steinmaurer / APA-PictureDesk / AFP