Nyugati gyarmatokból Oroszország szövetségesei? – kezdődik az Oroszország-Afrika Fórum!

A második Oroszország-Afrika csúcstalálkozót július 27-28-án tartják meg Szentpéterváron. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogy milyen témák lesznek a középpontban, és milyen üzenetet küld ez az esemény a globális délnek.

A csütörtökön kezdődött találkozó kezdetén Putyin arról beszélt: Oroszország pótolni tudja a kiesett ukrajnai gabonát Afrika számára, és 

– Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-Afrikai Köztársaságnak és Eritreának, egyenként 25 ezer és 50 ezer tonnányi gabonában részesülve.

Az orosz-afrikai együttműködési platform létrehozásának ötletét Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel 2018 júliusában Johannesburgban, a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika) vezetőinek találkozóján. Végül 2019. október 24-én Oroszország és az afrikai államok közös nyilatkozata létrehozta az Oroszország-Afrika Partnerségi Fórumot, amelynek célja az orosz-afrikai kapcsolatok fejlesztésének koordinálása. 

A nyilatkozat az Oroszország-Afrika csúcstalálkozót jelölte ki legfőbb szervének, amelyet háromévente kell összehívni. A felek megállapodtak abban is, hogy a csúcstalálkozók közötti időszakban évente politikai konzultációkat tartanak a külügyminiszterek között. Az felek megállapodtak a politikai, gazdasági, tudományos, jogi, éghajlati és biztonsági együttműködés fejlesztésében, és

Összesen 49 ország erősítette meg részvételét a csúcstalálkozón különböző szinten képviseltetve – tehát mindössze öt afrikai ország nem képviselteti magát. Az afrikai országvezetők közül 17-en mennek el a találkozóra. Ezek korábbinál alacsonyabb számát a Guardian szerint Moszkva azzal magyarázza: „Ez egy abszolút otromba, pimasz beavatkozás az Egyesült Államok, Franciaország és más államok részéről az afrikai országok felé, nyomás alá helyezve vezetőiket, hogy ne vegyenek részt a fórumon”.

Emellett Afrika vezető regionális szervezeteinek valamennyi vezetője jelen lesz, mint például az Afrikai Unió, a Kelet-afrikai Közösség, a Kormányközi Fejlesztési Hatóság, az Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért, a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség, a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, az Arab Magreb Unió és az Afrikai Export-Import Bank is képviselteti magát.

Az állami delegációk mellett a fórumon részt vesz több száz üzletember, valamint újságíró is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint jelenleg „az Oroszország és Afrika közötti konstruktív, bizalomteljes, előremutató partnerség különösen jelentős és fontos”, mivel a világban új gazdasági és politikai hatalmi és befolyási központok alakulnak ki. Putyin a csúcstalálkozó előtt arra is rámutatott, hogy a világ helyzete korántsem stabil, hiszen szinte minden régióban régóta fennálló és egyre mélyülő konfliktusok vannak, miközben új fenyegetések és kihívások is megjelentek.

amelyből Oroszország a múlt héten lépett ki, mivel Moszkva szerint nem teljesültek annak eredeti céljai. Az ukrán gabona 70 százaléka a magas és felső-közepes jövedelmű országokba, köztük az EU-ba került, míg a szegény országok az élelmiszer-ellátás kevesebb mint 3 százalékát kapták meg.

Az orosz elnök a beszédében biztosította az afrikai államokat arról, hogy Oroszország kereskedelmi és ingyenes alapon is képes az ukrán gabonát helyettesíteni. Ígéretet tett arra, hogy gabonát, élelmiszereket, műtrágyát és más árukat szállít a kontinensre. Kiemelte az afrikai államok és Oroszország közötti oktatási, kulturális, humanitárius, sport- és tömegtájékoztatási együttműködés további fejlesztésének szükségességét.

A fórum résztvevői a következők témákra összpontosítanak:

– Oroszország-Afrika partnerség a kontinens „élelmiszer-szuverenitásának” elérésének elősegítése érdekében, a gabonaüzlet alternatívái, valamint új logisztikai folyosók az orosz élelmiszerek és műtrágyák számára;

– az Oroszország és az afrikai államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, oktatási, tudományos és biztonsági együttműködés fokozása;

– Afrika potenciális csatlakozása a nemzetközi észak-déli közlekedési folyosóhoz;

– Oroszország részvétele az afrikai infrastrukturális projektekben;

– az Oroszország-Afrika Partnerségi Fórum 2026-ig szóló cselekvési tervének jóváhagyása.

Az orosz-afrikai csúcstalálkozón várhatóan cselekvési tervet fogadnak el a 2026-ig tartó együttműködés kiemelt területeiről. E dokumentum célja, hogy az orosz-afrikai partnerség hosszú távú jelleget kapjon, amely a fenntartható fejlődés biztosításának és a kontinens integrációs folyamatainak előmozdításának elvein alapul.

Ennek programja szerint a vezetők várhatóan számos kérdést vitatnak meg, amelyek négy blokkba vannak osztva.

Az első blokk a „Technológia és biztonság az emberek javát szolgáló szuverén fejlődésért” címet viseli, és célja az Oroszország és Afrika közötti együttműködés kilátásainak feltárása többek között a bányászat, az energia, az export, a mezőgazdaság, a logisztika és a pénzügyi biztonság területén.

A másodikban, az „Integrált biztonság és szuverén fejlődés” témakörében a vezetők a nemzetközi biztonsággal és geopolitikai stabilitással, a regionális biztonsággal, valamint a korrupció és a transznacionális kartellek elleni küzdelemben való együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Ez a szekció az afrikai élelmezésbiztonsággal, az információbiztonsággal és a választási szuverenitás kihívásaival is foglalkozik majd.

Ez lesz az egyik legfontosabb panel, hiszen ismert, hogy

amely a helyi hadseregeknek nyújt katonai támogatást a lázadok, valamint a terroristák elleni harcban, egyben az orosz befolyás terjesztésében is jelentős szerepet játszik.

Technológiai téren a fórum harmadik szekciójában az „Együttműködés a tudomány és a technológia terén” az infrastruktúra, az innováció, valamint az orosz csúcstechnológia – többek között a digitális, ipari, nukleáris és űrtechnológia – bevezetése terén a partnerség megerősítésének perspektíváit vizsgálja a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében Afrikában.

A vezetők humanitárius és szociális kérdésekkel is foglalkoznak majd a fórum negyedik blokkjában, amelynek témája: a humanitárius és szociális szféra. A program célja az Oroszország és az afrikai országok közötti humanitárius együttműködés megerősítése, többek között a felsőoktatás és az oktatási technológiák, a kultúra és a sport területén. Ez a blokk érinti majd az afrikai Ruszofil mozgalmat is.

A BRICS jelenleg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából áll. 2022 óta a világ számos országa és Afrika számos országa jelezte érdeklődését a csoporthoz való csatlakozás iránt.

A csúcstalálkozón összesen öt dokumentumot terveznek aláírni. Az Oroszország-Afrika Partnerségi Fórum 2026-ig szóló cselekvési tervén kívül a résztvevők elfogadnak egy általános politikai nyilatkozatot és három dokumentumot, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemmel, a fegyverek világűrbe történő bevetésének tilalmával és a nemzetközi információbiztonsággal kapcsolatosak. A csúcstalálkozó alkalmával több tucat kétoldalú dokumentum aláírására is sor kerül.

Az ezzel párhuzamosan megrendezésre kerülő gazdasági és humanitárius fórumon orosz és afrikai vállalkozók, a média, a civil társadalom, a tudósok és a különböző területek szakértői vesznek majd részt.

Az afrikai országok jelentős része megerősítette részvételét a nyugati államok nyomása ellenére is. A Financial Times is írt az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei az Oroszországgal kapcsolatokat fenntartó országok szembeni nyomásgyakorlásról. Egyes hírek szerint nyíltan követelték, hogy az afrikai országok válasszanak tábort.

Moszkva többször hangsúlyozta, hogy

A 2000-es évek eleje az 1990-es évek hanyatlása után az orosz-afrikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok reneszánszukat élik. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint 2001 és 2011 között az Afrikával folytatott kétirányú kereskedelem csaknem nyolcszorosára nőtt (1,6 milliárd dollárról 12,1 milliárd dollárra). 2022-ben a barátságtalan nyugati országok által bevezetett szankciók ellenére sikerült nem csak szinten tartani a kereskedelem volumenét, hanem 17,9 milliárd dollárra növelni azt.

Az Afrikával, való együttműködés fokozása stratégiai jelentőséggel bír az orosz exportkapacitások szankcióval sújtott területekről történő áthelyezése miatt is. A nyugati országgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok kényszerű csökkentésével összefüggésben 

Az Oroszországból az afrikai piacra irányuló szállítások (amelynek szerkezetében az élelmiszer- és energiatermékek dominálnak, fegyverek) hozzájárulnak a kontinenst fenyegető két fő társadalmi-gazdasági probléma – az élelmiszerellátás és az energiaellátás bizonytalansága – megoldásához. Oroszország azon is dolgozik, hogy több területen – például a geológia, az agronómia, a nukleáris és vízenergia-termelés – a tudás és technológia jelentős exportőrévé is váljon Afrikába.

Oroszország pozitívabb megítélése a kontinensen főleg szovjet időkre vezethető vissza. A kontinens legtöbb országával fenntartott baráti kapcsolatok ellenére jelenleg Oroszország meglehetősen szerény helyet foglal el az afrikai országok importjában és exportjában, messze lemaradva Kína, India, az USA – sőt még – az EU mögött is. Ennek erősítéséhez szolgálhat jó platformomal az Oroszország-Afrika partnerségi együttműködés.

***

Nyitóképen: Putyin fogadja az Afrikai Unió és egyben a Comore-szigetek elnökét, Azali Assoumanit Szentpéterváron