Krisztus vérét találhatták meg a korporálén.
A hondurasi Gracias egyházmegye püspöke, Walter Guillén Soto egy új eucharisztikus csodát ismert el – írja a Vasárnap a re hivatkozva. Tavaly június 9-én délután San Juan városában az El Espinal-kápolnában a helyi katolikusok Úrnapját ünnepelték. José Elmer Benítez Machado, aki bemutatta a szentmisét, mindenki más előtt érkezett a helyszínre.
A szentmise helyi idő szerint délután öt órakor kezdődött. Amikor eljött az áldozás ideje, Benítez kinyitotta a tabernákulumot, majd észrevette, hogy a korporálén, amely a cibórium köré volt hajtogatva, véres foltok vannak.
„Megdöbbentem. Az első reményem az volt: »ez Krisztus vére«”
– mondta, és hozzátette, hogy hirtelen nem is tudta, hogy mit tegyen, ezért folytatta az Eucharisztia kiosztását.
Megkérdezte a jelenlévőket, láttak-e a templomban valakit korábban, esetleg tapasztaltak-e vízszivárgást, majd elmondta, mit látott. A hívek megerősítették, sem vízszivárgást, sem senkit nem láttak a környéken, majd megkérték az atyát, mutassa meg nekik, amit látott.
Másnap Marvin Sotelo atya és Oscar Rodríguez atya, Jézus Szentséges Szívének misszionáriusai elmentek a helyszínre, hogy a saját szemükkel lássák, amiről Benítez korábban beszámolt. Sotelo a korporálét egy hermetikusan lezárt műanyag zacskóba tette, a parókián őrizte, és két nappal később átadta Guillén püspöknek.
Guillén szkeptikus volt, és úgy határozott, hogy nem fog azonnal döntést hozni. Három hónappal később a püspök elrendelte, hogy orvosok is vizsgálják meg a vért. Először is
kizárták, hogy a foltok hamutól vagy állati vértől származnának,
később aztán kiderült, emberi vér, ráadásul AB vércsoportú, Rh+, amely megegyezik azzal, amit a torinói leplen és az lancianói csoda alkalmával találtak. Ráadásul ez a vércsoport a Hondurasban ritka, a lakosság kevesebb mint 2,5 százaléka rendelkezik vele. A szakértői vizsgálatok azt is kizárták, hogy a vérfoltok mintázata mesterségesen készült volna.
Gracias püspöke ezután megerősítette, hogy valóban csoda történhetett, és nem vonja kétségbe a vizsgálatokat és a tanúk vallomásait.
Ezt is ajánljuk a témában
Adott egy katolikus hitét mélyen megélő lengyel újságíró és egy fotóművész, aki képein keresztül tudósítani is szereti azokat, akik figyelnek munkásságára. Elkötelezettségükből és kitartó munkájukból pedig sorra születnek fontos kötetek, így legújabb munkájuk, A Titkok Titka.
Nyitóképünk illusztráció: A torinói lepel hiteles másolatának részlete a győr-nádorvárosi Szent Kamillus-templomban. A Jézus halotti lepleként számon tartott katolikus egyházi ereklye eredetijét a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik.
MTI Fotó: Matusz Károly
Ha egy társadalom tagjai közül sokan nem hisznek a csodákban, arról az adott emberi közösség keresztény tagjai is tehetnek.
„Szerencsém, hogy a gázt elvettem és át tudtam menni a másik sávba, így elkerültem az ütközést” – számolt be az esetről a sofőr.
Különlegesség kerül kalapács alá Budapesten, Bosco Szent János olasz katolikus pap „megszaporított” mogyorója.
Egy motoros nagyjából 200 km/órás sebességgel csapódott egy pick-up hátsó részébe, majd egy kamion ütötte el, ami után az árokban kötött ki.
A legkisebb királyfi csodája, amit elért, pedig nehéz volt a gyerekkora, majdnem tönkretette az iskola.
Egy kis hiányérzet mégiscsak nyomja a lelkünket. Tavaly ilyenkor nem csóvák repültek az égen, hanem meteorológusok.
Lehet, még ezt is megérjük, és akkor lehet összevetni Brüsszelt és Moszkvát.
A soroksári incidens a második hasonló eset a közelmúltban, és újabb figyelmeztetés arra, hogy milyen gyorsan terjedhetnek a lángok az ilyen szerkezetű épületekben.
