Hova futhatnak ki a frontvonalbeli események őszre? Megváltoztathatja-e az ukrán ellentámadás dinamikáját a kazettás bombák, majd valamikor az F-16-osok bevetése? A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük Világrend című podcast-műsorunkban.
A Krím-félszigetet és az orosz területeket összekötő, az orosz csapatok katonai utánpótlásának jelentős részét lebonyolító Kercsi hidat másodszor érték el az ukránok, ezúttal tengeri drónnal okoztak károkat benne. „Különleges katonai művelet keretében végrehajtott akció volt,
ez a drón a britek által biztosított Remus 600-as típusú drón volt”
– kezdte a beszélgetést Resperger István, aki szerint komoly felkészültségre és technológiára volt szükség az akció lebonyolításához, hiszen az építmény stratégiai jelentősége miatt a világ egyik legjobban biztosított közúti és vasúti hídja.
A hidat egy 500 kilométeres hatótávolságú drónnal vették célba az ukránok, ugyanis az ukrán területekről rakétákkal nem érik el ezt a kiemelt utánpótlási és jelképes célpontot. A megszállt Krím-félsziget az oroszok számára stratégiai fontosságú terület, ahova számos légvédelmi rakétarendszert és támadó eszközöket is telepítettek. Az ukránok részéről ezekkel a támadásokkal „tudatosan a logisztikai vezetési pontok kiiktatása kezdődött meg, és ez fokozódni fog a közeljövőben” – fejtette ki a szakértő.
Az ezredes rámutatott, hogy a zaporizzsjai fronton kívül Mariupol városa lesz a fő ukrán csapás iránya, itt várható leginkább áttörés a kevésbé kiépített az orosz védelem miatt. Az ukránok az ellentámadást a nyugati technológiára alapozták, viszont a Leopard harckocsik képességeit nem tudták eddig kihasználni, mert ahhoz tüzérségi és légi támogatás kellene, az ukrán offenzíva nagy hiányossága pedig ez.
Mint mondta,
az orosz tüzérség négyszeres mennyiségi fölényben van, lőszerek tekintetében akár tízszeres fölényben,
élőerőben kiegyenlített a frontvonal, 300-350 ezer katona van mindkét oldalon.
„Az elmúlt két hét mutat egy stratégiaváltást, ez eredményesebb lehet, de ehhez is kellenek nyugati eszközök” – jelentette ki Resperger István arra a kérdésre, hogy az ellentámadás első heteiben a bevetett fegyverzet 20 százalékát elvesztették az ukránok, ezért változtattak a harcászati stratégián: egy lassabb, felőrlő hadműveletre váltottak.
Az ukránoknak egy hadműveletre elegendő, 8 dandáros tartalékuk van, ezzel kell eredményeket elérniük. „A támadóknak legalább két helyen kell betörniük az orosz védelembe, először koncentrikus csapást mérni, úgymond zsákot kialakítani, majd ebbe a zsákba behozva a mélységi erőket excentrikusan kifele haladva Bergyanszk és Mariupol irányába elérni a területet” – fogalmazott a Világrend vendége.
Arra a kérdésre, hogy őszig van-e esély az ukrán áttörésre, Resperger István így válaszolt:
„Lesz, ahol be tudnak törni az ellenség az oroszok védelmébe, de ez nem lesz mélyebb 20-30 kilométernél,
tehát a harcászati-hadműveleti mélységig eljuthatnak, de az oroszoknak vannak még tartalékaik”.
A Világrend vendége szerint az amerikaiak által leszállított kazettás bombák bevetése okozhat nagy károkat a fegyverzetben az orosz oldalon, de mivel ennek többsége sokat állt raktáron, egyharmaduk fel sem fog robbanni, így félő, hogy később számos civil áldozatot is követelhetnek majd.
Az F-16-os harci gépek őszi érkezése kapcsán az ezredes elmondta:
75 darab gépet kaphatnak az ukránok, ami jelenthet előnyt, de kicsit elkésett segítségnek tűnik,
mert most lenne rájuk szüksége az ukrán hadseregnek, nem ősszel, a rossz, alkalmatlan időjárási viszonyok közepette.
Resperger István úgy vélte, augusztusra mindkét fél kimerülhet, és csak év elején látszódhat, milyen eredménye volt az ukrán ellentámadásnak.
„Oroszország belement egy olyan háborúba, mint Afganisztánban, csak itt orosz lakosság van főként. Területeket foglalt el, ezeket most meg kellene tartani, vagy eldönteni, hogy hosszútávon mi következik.
Én azt gondolom, hogy rövidtávon kimerül mind a két fél”
– vélekedett az adás végén a biztonságpolitikai szakértő.
--
A Világrend adásának vendége Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Ukrán katona fegyverzetét ellenőrzi a zaporizzsjai frontszakaszon 2023. július 16-án (forrás: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency via AFP)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A célközönség ünnepel, sok tízmillió ember számára ott a „fasizmus ellen küzdő amerikai hős.”
A felvételen látható katona feltehetőleg hosszú rehabilitáció előtt áll.
Ha a Mandiner Gálán az Év Benézése Díjat is át kellett volna adni, akkor Rácz András jó eséllyel indult volna.
Moszkva hadserege egyre jobban használja a háború leghalálosabb fegyvereit: a kicsi, olcsó drónokat.
„Ha Ukrajna egységei elhagyják az általuk elfoglalt területeket, akkor véget érnek a harci cselekmények. Ha nem távoznak, fegyveres erővel fogjuk elérni ezt” – jelentette ki az orosz elnök.
Nagy adománygyűjtésbe kezdett Tseber Roland.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
