Belecsapott a kultúrharcba az alkotmánybíróságként is szolgáló amerikai legfelsőbb bíróság. A nyári ítélkezési szünet előtt három fontos ügyben is döntést hozott a konzervatív többségű testület.
A Harvard és a dél-karolinai Chapel Hill város ügyében döntve a bíróság eltörölte a faji alapú előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció) lehetőségét az egyetemek világában, ami az utóbbi évtizedben nagyon elharapózott. A testület az 1868-as 14. alkotmánymódosítás alapján döntött így. Az egyetemek ugyanis a már nem létező rendszerszintű rasszizmusra és a kisebbségek hátrányos helyzetére hivatkozva különféle technikákkal megoldották, hogy bőrszínük alapján a fehér versenytársaiknál kevésbé képzett és felkészült diákok is bejuthassanak a falaik közé. E faji alapú pozitív diszkrimináció, avagy rasszizmus miatt a hasonlóan teljesítő fehér diákok nem tudtak bejutni a képző intézménybe. A gyakorlat nem igazán oldotta meg a kisebbségek problémáit sem, mert a nem eléggé felkészült diákok többsége hamar kihullott a padsorokból. Joe Biden amerikai elnök nemes egyszerűséggel azt nyilatkozta a döntés kapcsán: „ez egy nem normális bíróság”.
Biden annak sem örülhetett, hogy a testület elkaszálta a diákok hiteléről szóló tervét. Az elképzelés szerint elengedték volna 40 millió hallgató hitelét 10-20 ezer dollárig, ha az illető éves bevétele nem haladja meg a 125 ezer dollárt, házasok esetében pedig a kétszeresét.
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Enoch Burke-t tavaly eltiltották munkahelyétől, mert nem volt hajlandó transznemű tanítványát a „they” (ők) névmással megszólítani. Mivel az iskolától való távolmaradási rendelkezést megsértette, újólag elzárással büntetik most.
Hogy a pi@ba gyűlölheti egy egész kontinens a saját múltját?
A második világháború borzalmaiból született nemzetközi emberi jogi rendszer a vallásszabadságot szentnek és sérthetetlennek tartja.
Kérdés, Finnország van-e olyan szabad ország, mint hazánk.
A helyzet nyugaton sem javul, sőt: a vallásos körmenetbe hajtó autó és az erőltetett polkorrektség példája épp az ellenkezőjére utal.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
