2023 júniusáig a külföldi cégek csupán 7,3%-a vonult ki teljesen Oroszországból

„Az érem két oldala. 2023. júniusáig a külföldi cégek csupán 7,3%-a vonult ki teljesen Oroszországból. Hogy pontos számokat idézzünk: 241 nyugati cég teljesen kivonult, 1336 nyugati cég változatlan formában működik, 1701 nyugati cég pedig vagy átmenetileg felfüggesztette vagy csökkentette a működését Oroszországban (meghatározott forgalommal rendelkező, nagyobb nemzetközi cégekről beszélünk).

Az elmúlt 9 hónapban a kivonulás megállt, azóta lényegében nincsenek változások. Sőt, bizonyos cégek még növelték is a bevételeiket, mint például a Raiffaisen Bank, British Petroleum, Total vagya PepsiCo. Nem hangzik jól, ugye? Nem is akarom menteni őket. DE. Azt hiszem nem mindenki van tisztában azzal, hogy tavalyi év folyamán Oroszország milyen korlátozásokat vezett be ahhoz, hogy ezek a cégek ne legyenek képesek kivonulni az orosz piacról. Nézzük sorban.

1. A felbecsült piaci árnak csupán 50%-áért adhatják el az üzleti érdekeltségeiket Oroszországban a jelenlegi orosz szabályozás értelmében.
2. Még ennek a nyomott árnak is a 10%-át aztán be kell fizetniük kivonuláskor az orosz állami kasszába.
3. A gyárakban lévő technológiákat és gépeket NEM vihetik ki. Kivonuláskor mindent ott kell hagyni. Ennek tudatában a potenciális orosz vevők nem is kalkulálják bele a gépek költségeit az árba, azokhoz lényegében ingyen jutnak hozzá. Itt sok esetben ugye hosszú évek alatt, sok pénzből kifejlesztett technológiákról van szó.

Ha még ez sem lenne elég, a nyugati szankciók értelmében NEM lehet eladni olyan orosz vevőknek, akik nyugati szankciós listákon vannak, ami erőteljesen csökkenti ezt a kört, hiszen a legtöbb orosz oligarcha és milliárdos szerepel rajta.

És még ha úgy is döntenek ezek a cégek, hogy hatalmasat buknak, elveszítik a gépeiket és átadják az orosz államnak a technológiáikat, és befizetik az orosz kasszába az eladási ár 10%-át (ezzel is szponzorálva a háborút), és még vevőt is találnak az orosz érdekeltségeikre – még akkor sincsenek bebiztosítva, ahogy azt az elmúlt hetekben a Danone és a Carlsberg példája mutatja.

A két említett cég a '90-es évek elejétől vannak jelen orosz piacon, két, a maga szektorában legmeghatározóbb szereplőről van szó, amelyek az orosz piac jelentős szegletéért feleltek. Miután hónapokig tartó tárgyalások után sikerült vevőt találniuk, az orosz állam végül az alku megvalósulása előtt egyszerűen állami kezelésbe vette át a két céget - lényegében államosította őket. Ez kvázi bosszú volt a tervezett kivonulásért.”

***

Nyitókép: ALEXEY DRUZGININ / ANTON DENISOV / R / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP