A migránsokat nem, de a szakképzett munkavállalókat és a törvényes menekülteket azért továbbra is szívesen látják Németországban.
A németek egyre nagyobb hányada véli úgy, hogy a bevándorlásnak inkább negatív, mint pozitív hatásai vannak az országra nézve – derült ki az ARD közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából készült, csütörtökön közzétett felmérésből, amely szerint összességében
ami 2020 eleje óta 12 százalékpontos növekedést jelent. Az országban jelenleg 2,2 millió menekült él, köztük 900 ezer ukrán, az ENSZ adatai szerint.
A politikai hovatartozás szerinti bontás nagy megosztottságot mutat a kormányzó „közlekedési lámpa koalícióban” részt vevő pártok támogatói között: a Szabad Demokraták (FDP) 54 százaléka negatívan vélekedik a bevándorlásról, míg a Zöldek 68 százaléka és a Szociáldemokraták (SPD) 57 százaléka szerint a bevándorlás jó dolog.
ahogyan azt Nancy Faeser belügyminiszter nemrégiben javasolta – írta meg a tagesschau.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a németek különbséget tesznek a menekültek kategóriái között. Míg 84 százalékuk helyesli a háború vagy polgárháború miatt elüldözött emberek befogadását, addig csak 30 százalékuk van kibékülve azokkal, akik a munkanélküliség miatt vándorolnak el. Az éhínség vagy természeti katasztrófák (70 százalék), illetve a politikai és vallási üldöztetés (68 százalék) miatt menekülőkkel szemben is magas a szimpátia mértéke.
A németek jelentős része helyesli a szakképzettek bevándorlását, 41 százaléka szeretne több ilyen munkaerőt külföldről, 28 százalékuknak megfelel a jelenlegi arány, és csak 23 százalékuk szeretné, ha csökkenne.
Míg a megkérdezett németek 77 százaléka úgy véli, hogy a politikai pártok „túl keveset” tesznek a bevándorlás okozta problémák kezelése érdekében, ez az arány 2014 óta mindössze egy százalékponttal nőtt. Eközben többnyire továbbra is ugyanazokat a politikai pártokat támogatják, amelyek jelenleg is hatalmon vannak.
Olaf Scholz kancellár SPD-je egy ponttal 17 százalékra csúszott, míg koalíciós partnerei, a Zöldek és a Szabad Demokraták 16 százalékon, illetve 7 százalékon maradtak. Az ellenzéki CDU szintén változatlanul 30 százalékon áll. Az egyetlen párt, amelynek támogatottsága nőtt, a jobboldali Alternatíva Németországért (AFD) és a baloldali Die Linke volt, mindkettő egy-egy ponttal magasabban, 16 százalékon áll.
Nyitókép: Bernd Marz / Bernd Marz / dpa Picture-Alliance via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
