Döbbenet: észre sem vesszük, pedig a szemünk előtt tűnik el az az Európa, amit eddig ismertünk

Befutott pár hír mostanság – itt, a Mandiner.hu hasábjain is –, amelyek minden bizonnyal nem kaptak akkora figyelmet, mint például Oroszország háborúja Ukrajnában. Ezek jórészt az elmúlt időszakban történtek.

Itt van például egy, egyenesen az Egyesült Királyságból, mégpedig az ottani, 2021-es népszámlálási adatok feldolgozásából:

Arra kérdeztek rá, hogy gyakorolják-e a vallásukat. A magukat kereszténynek vallók aránya 46,2 százalék volt, szemben a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor mért 59,3 százalékkal. Eközben a vallástalanok tábora a lakosság 37,2 százalékára nőtt, szemben a korábbi negyedével. A magukat muszlimnak vallók aránya pedig a 2011-es 4,9 százalékról tavaly 6,5 százalékra emelkedett. Nem meglepő módon Londonban a legvegyesebb a lakosság összetétele: csak a helyiek negyede mondta magát kereszténynek.

De Franciaországból is befutottak érdekes tendenciát bemutató cikkek. Például a következő:

Előbbi a lakosság 5,8; utóbbi a 4,35 százalékát teszi ki. (A „gyakorló” kifejezés a felmérésben a heti ima gyakorlását jelentette.) Ugyan továbbra is a katolikus vallás a legnagyobb vallási felekezet a franciák körében – a lakosság 29 százaléka –, ez az arány folyamatosan csökken. Az iszlám, amely a második legnagyobb, évtizedek óta növekszik, és jelenleg a teljes lakosság 10 százalékát teszi ki.

A francia állami statisztikai hivatal (INSEE) megjegyezte, amely 2019-ben, 2020-ban is értekezett már erről, hogy a nagyvárosokban élő 18-59 éves lakosság 51 százaléka vallástalannak vallotta magát. Ez a szám a legfiatalabbak körében továbbra is növekszik.

Nyitókép: David Cliff / NurPhoto / NurPhoto via AFP