Shea-Bradley Farrellt, a Counterpoint Institute amerikai republikánus think-tank vezetőjét, az Alapjogokért Központ új vezető kutatóját Magyarország transzatlanti szövetségben elfoglalt helyéről kérdeztük.
Tavaly a texasi CPAC-en Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifejtette, hogyan tudott a magyar konzervatív mozgalom hosszú időn át hatalmon maradni. Van ennek a stratégiának bármiféle haszna az amerikai konzervatív mozgalom számára?
Igen. Az egyik igen fontos pont az, hogy a nemzeti érdeket kell a külpolitika fókuszában tartani. Ez volt a trumpi külpolitika alapja is,
amely képes volt elrettenteni az Észak-Koreához vagy Oroszországhoz hasonló „rosszhiszemű szereplőket”.
Miben látja a tavaly novemberi amerikai félidős választásokon republikánus szemszögből kissé csalódást keltő eredmény főbb okait?
A motiválatlan republikánus bázis és az arizonai Maricopa megyében történtekhez hasonló demokrata szavazómegfélemlítési műveletek kombinációjában.
Fenyegetésként vagy erőforrásként fogja fel a kisebb európai szövetségesek nemzeti szuverenitását a transzatlanti szövetség számára?
Ez a szövetségünk legnagyobb erőforrása. Minden tagállam beadja a közösbe egyéni identitását, amely a szövetséget erősebbé teszi, és egymásra is fékként, ellensúlyként hat.
Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, Magyarország próbálja egyszerre elítélni Oroszország aggresszióját, és kitartani azon stratégiai döntése mellett, hogy nem adja fel az orosz olajat, gázt és atomenergiát addig, amíg az elérhető. Ön oroszpártinak tekinti-e ezt az álláspontot?
amely függ az orosz energiától, és nem tud ezen a függőségen olyan gyorsan változtatni, ahogy azt az EU szeretné. Az amerikai konzervatív mozgalom jórészt nem érti a probléma komplexitását és magyarországi leágazódásait. De tanulmányozzák, és én is igyekszem hirdetni az igét.
Lát bármi esélyt arra, hogy az Egyesült Államok a háborúban béketeremtő erő legyen, ne pedig a további eszkaláció gerjesztője?
Nem, egy kormányváltásig nem. Ugyanakkor én és intézetem, a Counterpoint Institute a legmagasabb szinten tárgyalunk és dolgozunk a konzervatív mozgalom vezetésével azon,
Lengyelország és Magyarország példájából világos, hogy ma az Európai Unióban a nemzetek politikai elszigeteltséget és jelentős pénzügyi nyomást kockáztatnak, ha nyíltan szuverenista politikát folytatnak. Milyen stratégiát javasol ezen országoknak?
Hogy továbbra is álljanak ki a szuverenitásuk mellett, és dolgozzanak az EU saját jogi és szakpolitikai keretrendszerén belül nemzeti érdekeik képviseletéért.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Moszkva eddig 57 indítóegységet veszített a Buk-rendszerekhez tartozó eszközökből.
Egyes ukrán állítások szerint Észak-Korea mintegy 10 ezer katonát küldött Oroszországba, köztük elitalakulatokat is.
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
Nem először észleltek veszélyt.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
