Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
A lap szerint a migránsok, a melegek és a globalizáció ellen fellépő populisták felemelkedése megrázta az országokat Svédországtól Görögországig.
Petr Pavel új cseh elnök győzelme lelkesíti azokat az európaiakat, akik attól tartanak, hogy a populizmus megállíthatatlan erővé vált a kontinensen, pedig ez csak egy választás egy közepes méretű európai országban – olvasható a The Economist cikkében. A lap szerint az ezredforduló óta, de különösen 2015-től kezdve a posztfasiszta peremvidék és a még mindig marxista jelöltek a szélekről a centrumba kerültek.
Azt írják: a migránsok, a melegek, a globalizáció, a modernitás ellen fellépő populisták felemelkedése megrázta az országokat Svédországtól Olaszországig, Dániáig és Görögországig. Olyan helyeken, mint Lengyelország, Magyarország és legutóbb Olaszország, a kívülállóknak sikerült érvényesülnie. De a cseh eredmény azt mutatja, hogy a populizmus buborékja leereszthető.
Az egyik az ukrajnai háború, amely beszennyezte Vlagyimir Putyint, azt a politikust, akit sok európai populista a legnagyobb becsben tartott. Emiatt sérült egy szövetség is: Lengyelország és Magyarország között, amelynek „illiberális demokrata” miniszterelnöke, Orbán Viktor még mindig Oroszországot dicséri.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher