Jens Stoltenberg szerint ez azért fontos, hogy „elejét vegyük a nukleáris fegyverek terjedésének".
A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban. Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak, és fejlesztenek. Leszögezte:
a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, melyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.
– tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában. Hangsúlyozta egyúttal: a világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok, köztük Franciaország és az Egyesült Államok megszabadulna saját nukleáris arzenáljától a Kínából, Észak-Koreából és Oroszországból érkező fenyegetés közepette.
Stoltenberg egyúttal sürgette Dél-Koreát, növelje az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét. Kiemelte, hogy a kérdésben a végső döntés a szöuli kormányt illeti, emlékeztetett arra, hogy több ország, mely korábban szigorúan ellenezte a fegyverexportot, megváltoztatta álláspontját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán.
– jelentette ki a főtitkár.
Stoltenberg felhívta a figyelmet: „rendkívül fontos”, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, egy orosz győzelem ugyanis azt az üzenetet közvetítené más országoknak, például Kínának, hogy erővel is elvehetik azt, amire igényt tartanak.
A világviszonylatban is jelentős fegyverexportőr Dél-Korea nemrég többszáz harckocsi leszállításáról állapodott meg több európai országgal, köztük a NATO-tag Lengyelországgal is. Mindazonáltal az ázsiai ország törvényei tiltják a fegyvereladást háborúban álló országokban, így Dél-Korea mostanáig humanitárius segítséggel, valamint halált nem okozó felszereléssel támogatta Ukrajnát.
(MTI)
Nyitókép: Jung Yeon-je / AFP
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Brit katonai vezetők szerint meg kell erősíteni az európai nukleáris elrettentést.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Ez az amerikai elnök második ciklusának első hivatalos útja a Távol-Keleti régióban.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
