Elégedetlen a brüsszeli sajtó
Az Euronews – Verhofstadthoz hasonlóan – szintén látványosan elégedetlen. Szerintük a megállapodás az Európai Bizottság számára is vereség, ellenben „Budapest számára, amely sikeresen sáfárkodott vétójával a másik két fontos ügyben az EU-s források megszerzése érdekében, győzelem”.
A Reuters hírszerűnek szánt anyagában egyértelműen állította, hogy politikai alku született: „Az Európai Unió kormányai olyan alkut kötöttek hétfőn Magyarországgal, amely rendezi a 2023-as Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt, és megszerzi Budapest hozzájárulását a globális minimális társasági adóhoz, cserébe az EU rugalmasságáért a Magyarországnak folyósítandó források tekintetében.”
A Deutsche Welle – az alku többi részére kevesebb figyelmet fordítva – úgy vezette fel a döntést, hogy „az EU befagyasztja Magyarország pénzeit”.
Árnyaltan látják a németek
A Frankfurter Allgemeine Zeitung árnyaltabban fogalmaz: szerintük Magyarország „egy nagy csata győztesének érzi magát”, és az alkut „kompromisszumra irányuló erőfeszítéseinek sikereként tálalja”. Hírt adnak ugyanakkor arról a 27 feltételről is, amelyeknek „meg kellene akadályozniuk azt,
hogy az EU-s pénzt korrupt machinációk keretében osszák el az országban”.
Emellett azt is írják, hogy „olyan többség állt Magyarországgal szemben, amely nagyobb volt, mint amire a diplomaták korábban számítottak”, ezt pedig a Magyarország operatív programjaiból befagyasztandó összeg mérséklése teremtette meg – implicit módon tehát beismerték azt, hogy a 65 százalékos befagyasztás nem ment volna át a Tanácson.
„A FAZ résztvevői körökből úgy értesült, hogy Magyarországon kívül az ülésen egyetlen állam sem fogalmazott meg fenntartásokat a források befagyasztásával szemben – Lengyelország és Olaszország sem”, ráadásul „a német képviselő a teljes összeg befagyasztása mellett érvelt, végül aztán csatlakozott ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet saját maga intézett el.”