60 napja maradt
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Az Európai Parlament és a brüsszeli sajtómunkások teljesen össze vannak zavarodva. Összeszedtük a reakciókat!
Magyarország legnagyob brüsszeli rajongója, Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő örül a hazánk európai forrásairól szóló brüsszeli megegyezésnek. Twitterén ma délben azt írta, „több, mint két évvel ezelőtt az Európai Parlament megállapodást kötött az európai értékek védelme érdekében. Megszületett a jogállamisági mechanizmus. A célunk: az autokratáknak szánt EU-s pénzeket be kell fagyasztani. Olyan boldog vagyok, hogy látom működni!”
Reggel 7:40-kor ugyanakkor még nem volt ennyire optimista: „Jó reggelt egy olyan Európának, amely pénzzel védi értékeit. Túl keveset. Túl későn. De a tagállamok végre megegyeztek, hogy Orbán Viktor túl messzire ment.” Emellett hajnali 1 órakor is szentelt írást hazánknak, akkor azt írta:
„Magyarország esetének köszönhetően most pontosan tudjuk, melyik EU-s intézményt mennyire érdekli a jogállamiság. Az Európai Parlamentet 100 százalékban. Az Európai Bizottságot 65 százalékban. A Tanácsot 55 százalékban.”
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld képviselő, aki a legutóbb – Judith Sargentini nyomdokaiba lépve – jelentést készített a magyar jogállamiságról, ennél azért optimistább.
„Hónapokba tellett, de az EU tagállamai végre megállapodtak abban, hogy megvonják Magyarország kohéziós pénzeinek 55 százalékát. Ez kulcsfontosságú lépés azután, hogy a Fidesz heteken keresztül folytatott politikai zsarolást. Dolgozzunk együtt az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal a hetes cikkely szerinti eljárásban való továbblépésen, és Magyarországi jogállamisági visszafejlődésének megállításán!” – írta a képviselő, aki ezek szerint nem tudja megkülönböztetni a három operatív program 55 százalékának (ez a kohéziós pénzek 18 százaléka) felfüggesztését a kohéziós pénzek 55 százalékának felfüggesztésétől.
Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád, az ALDE EP-frakcióvezetője ugyanakkor kifejezetten borúsan látja a Magyarországgal kapcsolatos fejleményeket. Láthatóan megrázta Eva Kaili, az EP görög szocialista alelnökének korrupciós botránya, s ezzel is összefüggésbe hozta a magyar ügyet: „
Azon a napon, amikor mindenki az EU-ban folyó korrupcióról beszél, a Tanács engedélyezi az EU-s pénzeken keresztüli korrupciót Magyarországon, csak egy kicsit kevesebbet?!”
– búslakodott értetlenül liberális Verhofstadt.
Az Euronews – Verhofstadthoz hasonlóan – szintén látványosan elégedetlen. Szerintük a megállapodás az Európai Bizottság számára is vereség, ellenben „Budapest számára, amely sikeresen sáfárkodott vétójával a másik két fontos ügyben az EU-s források megszerzése érdekében, győzelem”.
A Reuters hírszerűnek szánt anyagában egyértelműen állította, hogy politikai alku született: „Az Európai Unió kormányai olyan alkut kötöttek hétfőn Magyarországgal, amely rendezi a 2023-as Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt, és megszerzi Budapest hozzájárulását a globális minimális társasági adóhoz, cserébe az EU rugalmasságáért a Magyarországnak folyósítandó források tekintetében.”
A Deutsche Welle – az alku többi részére kevesebb figyelmet fordítva – úgy vezette fel a döntést, hogy „az EU befagyasztja Magyarország pénzeit”.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung árnyaltabban fogalmaz: szerintük Magyarország „egy nagy csata győztesének érzi magát”, és az alkut „kompromisszumra irányuló erőfeszítéseinek sikereként tálalja”. Hírt adnak ugyanakkor arról a 27 feltételről is, amelyeknek „meg kellene akadályozniuk azt,
hogy az EU-s pénzt korrupt machinációk keretében osszák el az országban”.
Emellett azt is írják, hogy „olyan többség állt Magyarországgal szemben, amely nagyobb volt, mint amire a diplomaták korábban számítottak”, ezt pedig a Magyarország operatív programjaiból befagyasztandó összeg mérséklése teremtette meg – implicit módon tehát beismerték azt, hogy a 65 százalékos befagyasztás nem ment volna át a Tanácson.
„A FAZ résztvevői körökből úgy értesült, hogy Magyarországon kívül az ülésen egyetlen állam sem fogalmazott meg fenntartásokat a források befagyasztásával szemben – Lengyelország és Olaszország sem”, ráadásul „a német képviselő a teljes összeg befagyasztása mellett érvelt, végül aztán csatlakozott ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet saját maga intézett el.”
A Welt szerint „átvágatott a gordiuszi csomó”, és Orbán Viktor kormánya a befagyasztott összeg csökkentésének fejében visszavonta vétóját az Ukrajnának nyújtandó hitel és a globális minimumadó kapcsán – arról nem számol be, hogy mindkét javaslatot Magyarország igényeire szabták előtte, így az Ukrajnának nyújtandó segély például már nem közös uniós hitel.
Boris Kálnoky, a Welt korábbi magyarországi tudósítója, az MCC Média Iskolájának vezetője a Twitteren úgy fogalmazott: olvasatában „Magyarország jó eséllyel megkaphatja a Covid-alap 100 százalékát”, „és a kohéziós alapok 100 százalékát”, valamint
„»beleegyezett a globális minimumadóba« úgy, hogy a saját cégeinek adóit nem kell megemelnie”.
Christine Anderson, az AfD EP-képviselője még így is túl szigorúnak tartotta a hazánkkal kapcsolatos döntést. Twitter-posztja szerint „nevetséges, hogy Orbán csak azért nem kap semmit, mert nem táncol úgy, ahogy Brüsszel fütyül”, igaz, nem teljesen világos, miből gondolja, hogy Orbán nem kap semmit.
Dave Keating, a France24 brüsszeli tudósítója úgy véli, „az EU részben engedett Orbán manőverezésének, csökkentett az EU-pénzek felfüggesztésén (a kohéziós alap 65 százalékáról 55 százalékra) cserébe azért, hogy ejtette az Ukrajnának nyújtandó új EU-segély elleni vétóját”. Ezek szerint ez a brüsszeli tudósító sem tudja megkülönböztetni az operatív programok 55 százalékát a teljes kohéziós alap 55 százalékától.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger