Megemlítette azt is, hogy székelyföldi Kézdivásárhelyen hirdetett ünnepi felvonulást december elsejére egy szélsőségesen soviniszta román szervezet.
Szélsőséges román szervezetek gyűlöletbeszéde és erőszakot gerjesztő akciói ellen emelt szót hétfőn az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Megemlítette: a székelyföldi Kézdivásárhelyen hirdetett ünnepi felvonulást december elsejére a „szélsőségesen soviniszta és magyargyűlölő Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet”. A szervező a közösségi oldalán közölt meghívójában arra is kitér, hogy abba a városba mennek, ahol „2015 december elsején szélsőségesek rögtönzött bombával akartak megölni bennünket”, egy olyan helyre, „amely etnikai enklávé akar lenni”, és amely „egyike az irredentizmus legfontosabb központjainak”.
Tőkés László megemlítette, hogy Kézdivásárhelyen ugyanazok a „provokátorok”, akik az úzvölgyi katonatemetőben is időről időre szélsőséges rendezvényeket szerveznek. A legutóbbi október 23-i provokációjuk során pedig a román fasizmus hagyományát folytatva létrehozták a Keresztek Testvérisége elnevezésű „véd- és dacszövetséget”, amely deklarálta, hogy „egyetlen bíróságnak sem veti alá magát”, vagyis az állam alkotmányos rendje fölé helyezkedik.
„Okkal tehetjük fel a kérdést: kinek milyen érdeke fűződik az interetnikai feszültségkeltéshez, az ukrajnai háború közvetlen térségében?
Joggal volna elvárható a román kormánytól, nevezetesen pedig Klaus Iohannis államelnöktől, hogy gátat vessenek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Nemzet Útja-féle gyűlöletbeszédnek, valamint erőszakot gerjesztő akciózásnak” – áll a nyilatkozatban.
„Mi, magyarok megértjük román testvéreink örvendezését nemzeti ünnepük alkalmával. A kölcsönös tisztelet jegyében viszont joggal várhatjuk el, hogy katasztrofális történelmi vereségünk miatti gyászunkat ők is elfogadják. Sőt, ezen túlmenően azt is, hogy
az országegyesítő atyáik 1918. december 1-i ígéreteit az erdélyi magyarság irányában Nagy-Romániában végre betartsák.”
A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának.
Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését. A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.
(MTI)
A nyitókép: MTI/Veres Nándor
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A számok bizony nem hazudnak.
Ennél nagyobb bók aligha kell...
Hat darab F-16-os kezdte meg a járőrözést.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A legjobbkor hoztuk meg a legjobb döntést.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
