Készüljünk: így fog hétfőn megbukni Olaf Scholz
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
Az ukrán elnök kijelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.
Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kérésére összehívott rendkívüli ülésen.
„A hőmérséklet nulla fok alatt van, miközben milliók maradtak energia, fűtés és víz nélkül: egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményről van szó” – hangsúlyozta rövid videoüzenetében Zelenszkij. Az ukrán elnök egyúttal elutasította „a terror módszerét”, amelyet az orosz fegyveres erők alkalmaznak országában. Leszögezte: a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik a testületben, és blokkol minden határozatot, amely elítélően nyilatkozna Moszkva ukrajnai háborújáról. „Civilek meggyilkolása és a civil infrastruktúra elpusztítása terrorcselekmény” – írta Zelenszkij korábban a Twitteren. „Ukrajna továbbra is határozott választ követel a nemzetközi közösségtől ezekre a bűncselekményekre” – tette hozzá.
Az ukrán elnök a rendkívüli ülésen a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást. Szerdán Oroszország újból erőteljes csapásokat mért Ukrajnára, ami miatt jelentős károk keletkeztek a víz- és az áramhálózatban, legalább hatan meghaltak, és három nukleáris létesítmény kapcsolódott le a víz- és fűtéshálózatról. Az egyik legfőbb célpont az ukrán főváros,
Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese határozottan elítélte a civil infrastruktúra támadását. Jelezte: a nemzetközi humanitárius jog tiltja az efféle csapásokat, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. Olaf Scholz német kancellár szerint a könyörtelen támadások Vlagyimir Putyin elkeseredettségét mutatják a harctéri győzelmek elmaradása miatt.
A berlini vezető azt mondta: „tisztán látszik, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút a harctéren”. Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy fejezze be a háborút. Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött
A világszervezet azonban úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxyháború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában!
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Valery Melnikov / Sputnik / Sputnik via AFP