Az ukrán elnök kijelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.
Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kérésére összehívott rendkívüli ülésen.
„A hőmérséklet nulla fok alatt van, miközben milliók maradtak energia, fűtés és víz nélkül: egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményről van szó” – hangsúlyozta rövid videoüzenetében Zelenszkij. Az ukrán elnök egyúttal elutasította „a terror módszerét”, amelyet az orosz fegyveres erők alkalmaznak országában. Leszögezte: a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik a testületben, és blokkol minden határozatot, amely elítélően nyilatkozna Moszkva ukrajnai háborújáról. „Civilek meggyilkolása és a civil infrastruktúra elpusztítása terrorcselekmény” – írta Zelenszkij korábban a Twitteren. „Ukrajna továbbra is határozott választ követel a nemzetközi közösségtől ezekre a bűncselekményekre” – tette hozzá.
Az ukrán elnök a rendkívüli ülésen a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást. Szerdán Oroszország újból erőteljes csapásokat mért Ukrajnára, ami miatt jelentős károk keletkeztek a víz- és az áramhálózatban, legalább hatan meghaltak, és három nukleáris létesítmény kapcsolódott le a víz- és fűtéshálózatról. Az egyik legfőbb célpont az ukrán főváros,
Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese határozottan elítélte a civil infrastruktúra támadását. Jelezte: a nemzetközi humanitárius jog tiltja az efféle csapásokat, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. Olaf Scholz német kancellár szerint a könyörtelen támadások Vlagyimir Putyin elkeseredettségét mutatják a harctéri győzelmek elmaradása miatt.
A berlini vezető azt mondta: „tisztán látszik, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút a harctéren”. Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy fejezze be a háborút. Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött
A világszervezet azonban úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxyháború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában!
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Valery Melnikov / Sputnik / Sputnik via AFP
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a cél csak az, hogy megnehezítsék a hivatalba lépő Trump-adminisztráció helyzetét.
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Az oroszok szerint nem igazán maradt mozgástere az ukrán elnöknek.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
