Miért nevezte Moszkva perverznek Ferenc pápa politikáját?

Amint arról a Mandiner is beszámolt, az orosz diplomácia berkeiben kiverte a biztosítékot Ferenc pápa egyik megjegyzése. Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn a katolikus egyházfő azon kijelentését minősítette egyenesen perverznek, miszerint a csecsenek és burjátok „az ukrajnai orosz csapatok legkegyetlenebb részei”. A szóvivő egészen pontosan úgy fogalmazott: „Ez már nem russzofóbia, ez egy perverzió, nem is tudom, milyen szinten”.

Moszkva rosszallását a Szentatya nem csak a fenti – egyébként sok videóval alátámasztott – megállapításával válthatta ki, hanem valószínűleg február 24. óta sok más kijelentésével is, noha a pápai megnyilatkozások mindvégig konzekvensek és kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházfő ugyanis az első lövések eldördülése óta folyamatosan és kitartóan a háború befejezésére szólít fel és több alkalommal fejezte ki mély fájdalmát az áldozatok miatt.  

„A háború őrültség!” – fogalmazott Ferenc pápa augusztus 26-án az akkor fél éve tartó erőszakkal kapcsolatban. „Gondolok a sok kegyetlenségre, a sok ártatlanra, akiknek az őrültségért, minden fél őrültségéért kell megfizetni”, mondta akkor, hangsúlyozva: mindig az ártatlanok fizetik meg a háborúk árát. „Gondoljunk Ukrajnára és Oroszországra. Mindkét országot felajánlottam Szűz Mária szeplőtelen szívének. A Szűzanya lássa ezt a két szeretett országot, lássa Ukrajnát, lássa Oroszországot, és hozzon békét.

azt a felajánlást követően, amely hagyományosan nagy jelentőséggel bír a katolikusok számára. 

Párhuzam a holodomorral

Ferenc pápa november 23-án az ukránul holodomornak (azaz éhínségnek) nevezett időszakhoz hasonlította a háború sújtotta ország népének mai szenvedését. A mai Ukrajnát a Szovjetunió részeként Sztálin uralkodása alatt éheztették ki tervezetten és embertelenül: az 1932-ben és ’33-ban bekövetkezett népirtás során éhhalált halt emberek számát 3 és 7,5 millió közé becsülik. 

A holodomor emléknapjához közeledve az egyházfő imára szólított fel a „genocídium áldozataiért és a számos ukránért, gyermekekért, nőkért, idősekért, akik ma szenvedik el az agresszió mártíromságát”. Ugyanekkor  a „szeretett és mártír ukrán nép borzalmas szenvedéseit” is említette. Ekkor használt kifejezései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai külügy megorroljon rá. „Ha vannak mártírok, akkor kell lenniük olyanoknak is, akik kínozzák őket”, fogalmazta meg kritikáját Zakharova. 

A NATO okozhatta

Moszkva megnyilatkozásával szemben Ferenc pápa nem egyoldalúan látja az eseményeket. Röviddel a háború kitörését követően arról beszélt; azzal, hogy Putyin ajtajánál ugatott, a háborút a NATO okozhatta. A katolikus egyház földi helytartója egyébként is rendre figyelmeztetett mindkét fél, minden vezető politikus felelősségére és egyaránt a tárgyalóasztalok melletti, békés megoldáskeresésre kérte az ukrán és orosz döntéshozókat. 

Júniusban pedig újságírókkal találkozva arra figyelmeztetett, nem szabad

Igaz, ekkor azt is mondta, „az oroszok azt gondolták, egy hét alatt végeznek, de elszámították magukat. Egy olyan bátor néppel kerültek szembe, amely megharcol a túléléséért, a történelem során több ilyen harcot is megvívott”, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az oroszok minden jel szerint valóban arra számítottak, hogy hamar túl lesznek az „ukrajnai különleges műveleten” és valóban elszámíthatták magukat – nem is egyszer. 

Ugyanakkor ez alkalommal is utalt a nyugati szövetségi rendszer potenciális felelősségére, amikor arról beszélt, „nem látjuk a teljes dráma minden elemét a háború mögött, amelyet esetleg egy bizonyos módon provokálhattak vagy nem akadályoztak meg”. „Elborzasztónak” nevezte ekkor is, hogy az orosz fél csecsen és szíriai zsoldosokat vet be és tagadta azt, amivel a sajtó a háború kezdeti szakaszában többször támadta, miszerint Putyin-párti lenne. „Nem vagyok az. Leegyszerűsítő és téves lenne ilyesmit állítani” – mondta.  

A hit és a hívők szerepe

Ferenc pápa arra is figyelmeztetett, hogy a hit vezetőinek pedig szembe kell szállniuk a hatalmasok „gyermeteg” háborús szeszélyeivel akkor, amikor „a hatalmasok a pártos érdekekért folytatott elszánt harcra összpontosítanak és befolyási övezeteket rajzolnak át”. A Szentatya

A nyár is folyamán több elmélkedésében fejtegette a megbocsátás és a béke jelentőségét, november elején, bahreini látogatásának utolsó beszédében pedig azt kérte, a keresztények legyenek a béke jelei. 

Mindent megtesznek

A Vatikán a kilenc hónapja tartó háború során többször a nyilvánosságon keresztül is kinyilvánította, hogy készen áll a közvetítésre a harcban álló felek között annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet következzen és elérjék „az áldott békét”. Október végén Ferenc pápa maga jelentette ki, hogy kész közvetíteni a konfliktus ügyében, felajánlva, hogy a Vatikánvárosi Állam helyszínéül is szolgálhat egy esetleges Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozónak. További javaslattal élve azt szorgalmazta, hogy egy konferenciát is hívjanak össze a tárgyalások után, amelyre az ukrán és orosz fél mellett az Egyesült Államok és az európai országok képviselői is hivatalosak lennének. Mint mondta, ez egyfajta európai biztonsági konferencia lenne, amelyen a felek megegyezhetnének a biztonság valamiféle új formájáról.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ekkoriban még azt jelezte, hogy Moszkva üdvözli Emmanuel Macron francia elnök arra vonatkozó javaslatát, hogy a közvetítési erőfeszítésekbe be lehetne vonni Ferenc pápát (és az amerikai vezetést). 

Lapunk úgy tudja, a Szentszék a háború kirobbanása óta a háttérben is rengeteg erőfeszítést tett arra vonatkozóan, hogy elősegítse a Kijev és Moszkva közötti párbeszédet, mielőbb tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket. Eközben több humanitárius misszió is indult, amelyek célja a háború elől menekülők megsegítése – a pápa követe járt Budapesten és a magyar-ukrán határon is, hogy személyesen találkozhasson a menekültekkel és a megsegítésükben részt vevő szervezetek munkatársaival. 

 

Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci