A szakértők szerint egyetlen megoldás áll Európa előtt: a felkészülés és a kibervédelmi szint emelése.
Oroszországi területről érte nagyszabású kibertámadás a bolgár elnök, a kormány, a fontosabb minisztériumok és a legfelsőbb bíróság honlapjait szombaton – írta az MTI.
„A hackertámadás az Oroszországi Föderáció területéről történt” – jelentette ki Boriszlav Szarafov, a bolgár nyomozóhatóság vezetője.
Az érintett honlapok ennek következtében elérhetetlenné váltak, vagy lelassultak. Személyes adatok, valamint bizalmas tartalmak állítólag nem szivárogtak ki. Az elektronikus kormányzásért felelős minisztérium szerint időközben már úrrá tudtak lenni a kibertámadáson.
„Ez a bolgár állam elleni támadás”
– húzta alá Ivan Gesev főügyész, aki ennek kapcsán komoly problémáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy Bulgária az európai család tagjaként az európai értékeket védelmezi, ezért "természetes", hogy ennek következményei vannak.
Szófia humanitárius segítséget nyújt a kijevi vezetésnek az ukrajnai orosz hadművelet közepette. Mindemellett ukrajnai menekülteket is fogad.
A 2022-es Informatikai Biztonság Napja elnevezésű konferencián is napirendere kerültek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kibervédelmi kérdések – számolt be a 24.hu. A portál idézte Béres Pétert, a Sicontact Kft. IT vezetőjét, aki előadásában az elmúlt években Ukrajnát ért támadássorozatot mutatta be. A prezentációból kiderült, Vlagyimir Putyin már a Krím-félsziget annektálása előtt megkezdte a támadást, igaz akkor még nem a fronton, hanem az online térben.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy a népszerű közösségi médiumok mellett
Elhangzott, hogy a háború kitörésekor a legtöbb szakértő gyors orosz előretörésre számított a kibertérben, „azonban ez éppúgy meghiúsult, mint ahogy a hadszíntéren is” – mondta el Béres.
„Az előbbi nagyrészt annak is köszönhető, hogy a világ számos pontjáról csatlakoztak be hackerek az ukránok oldalán, akik jelentős orosz intézményeket, minisztériumokat és infrastruktúrát tudtak sikeresen támadni” – mutatott rá az ügyvezető igazgató. Példaként az egyik legismertebb hackercsoportot, az Anonymust hozta. A csoport tagjai február 24-e óta fontos támadásokat hajtottak végre az oroszok ellen. Az első hetekben közel egymillió e-mailt kaparintottak meg az orosz állami tévé levelezéséből, valamint bejutottak a Kreml kamerarendszerébe is – emlékeztetett Béres Péter.
A szakértő kitért arra is, hogy az oroszoknak is voltak sikerei. Rögtön a háború kitörése után egy nagyobb léptékű spear phishing – az adathalászat célzott formája ismert csoportok ellen személyre szabott üzenetekkel – kampányba kezdtek ukrán cégek és hivatalok ellen.
A támadás egy olyan e-maillel kezdődött, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevében arra szólították fel a vezetőket, vizsgálják meg, van-e kötődésük bármilyen ukrán párthoz, civil szervezethez vagy képviselőhöz, akik támogatják a keleti szeparatistákat. Emellett egy prezentáció is szerepelt csatolmányként a levében, amelyet megnyitva megláthatták az érintettek névsorát. Ez azonban csak félrevezetés volt, ugyanis eközben már töltődött le a háttérben a BlackEnergy elnevezésű kiberfegyver – magyarázta.
Béres Péter megjegyezte, hogy ezt a „károkozót” már korábbról is ismerhették az ukránok, ugyanis 2015-ben az orosz FSB-hez kötődő Sandworm hackercsapat egy összehangolt kampány keretében négy áramellátó üzemet támadott meg vele Ukrajna területén.
– hagzott el az előadásban.
Béres Péter azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a háború elhúzódásával egyre inkább fel kell készülnie Európának is „a hasonlóan kifinomult kibertámadásokra”. Ez már megmutatkozott a nyári időszakban, amikor többek között Finnországot és Észtországot is támadás érte. Mindezek miatt egyetlen megoldás áll Európa előtt: a felkészülés és a kibervédelmi szint emelése – idézte a szakembert a 24.hu.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay