Vajon sorban álltak a naponta orbánozó és magyarozó német lapok, hogy a ritka alkalomként nyilvánosan beszélgetésben megszólaló, Scholzcal és Merkellel is találkozó Orbán berlini útjáról egyedi cikkekben számoljanak-e be, vagy sem? Lapszemlénkből kiderül!
Mozgalmas nap volt a keddi Németországban. Az ország mind gazdasági, mind szociális tekintetben kemény ősz és tél elé néz, sorra érkeznek a német nemzetgazdaság várható pokoljárásával kapcsolatos prognózisok – kedden éppen a Nemzetközi Valutaalap riasztó előrejelzései érdekelték az újságokat, miközben korunk egyik legtekintélyesebb energetikai szakértője, a Greta Thunberg nevű „aktivista” is áldását adta arra, hogy Németország tovább működtesse az atomerőműveit egy darabig.
Előkerült a víruscelebből lett egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach is, aki bejelentette, hogy a koronavírus-járvány ősszel sem fog lankadni, sőt, a neheze még csak most jön, úgyhogy éberség, elvtársak – imádták a lapok és az olvasók is. Estére Kelet-Németországban mozdult meg valami: a türingiai Apoldában valakik fel akarták gyújtani az ukrán háborús menekültek szálláshelyét, este pedig Szászországban voltak megmozdulások a menekültek ellen, mondván, hogy azok a derék – és harmincegy év egység után még mindig nem nyugatnémet életszínvonalon élő – szászok kontójára érzik jól magukat Németországban. Keresetlen szavak ezek ezek a putyini diktatúra elleni harc kellős közepén, amiben a német hadiipar erőn felül igyekszik kielégíteni a kijevi rezsim minden lehetséges kívánságát.
Ebben a helyzetben Orbán Viktornak apait-anyait bele kellett adnia a berlini pódiumbeszélgetésen, hogy magára vonja a német nyilvánosság figyelmét – tudósításunk ide kattintva olvasható. Elmondta, hogy az Európai Unió szankciói primitívek, hogy a német politikai elit által sokáig nagy reménységnek tartott Joe Biden teljesen alkalmatlan a jelenlegi konfliktus megoldására, genderezett is, merkelezett is,
az EU külpolitikai döntéseinél jelenleg még kötelező egyhangúság felszámolása kapcsán.
A teljes Cicero-beszélgetés Orbánnal
A legolvasottabb német napilap, a Bild című bulvárlap online kiadásában nem született önálló közéleti hír vagy tudósítás arról, hogy Orbán Viktor Berlinben járt, ha nem látogatta volna meg Schäfer Andrást, a magyar válogatott és az Union Berlin fiatal játékosát a Bundesligában jelenleg egyetlen keletnémetként vitézkedő csapatnál (nota bene: az RB Leipzig nem tekinthető keletnémet csapatnak). A lap e sportos kisszínesben említi csak meg, hogy Orbán egyébként Scholzcal és Merkellel is találkozott.
A második legtöbb példányban fogyó balliberális Süddeutsche Zeitung, amely egyebekben Orbán és a Fidesz egyik legharsányabb németországi kritikusai közé tartozik,
illetve a pódiumbeszélgetésről is. Kiemelik: Orbán Viktor Donald Trumpot tekinti az ukrajnai béke letéteményesének. A müncheni lap az Alte Förstereion, Schäfernél tett látogatásról is beszámol, szintén a dpa jelentése alapján.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung saját tudósítást szentelt Orbán berlini fellépésének. A tudósításban megemlítik, hogy a Scholz–Orbán-találkozó után nem volt sem sajtótájékoztató, sem sajtóközlemény, ami elég szokatlan. A tudósító szerint a magyar miniszterelnök kedd délelőtt mindenkit kárpótolt az elmaradt sajttáj miatt. A legfontosabb tanulságok az FAZ szerint: Orbánnak hiányzik Merkel, a reményt pedig Trump jelenti neki. Szerda reggel a rutinos Orbán-kritikusnak számító Reinhard Veser jelentkezett még publicisztikával az ügyben; az írás körülbelül olyan fordulatosra sikerült, mint egy átlagos Cobra 11-forgatókönyv. Kulcsmondat:
Az a könnyedség, amellyel Orbán már nem az első alkalommal teszi Ukrajnát Moszkva és Washington egyeztetésének tárgyává, mélységesen erkölcstelen
– egyúttal pedig azon demokratikus értékek csúfos elárulása, amelyekért 1989-ben antikommunista vezetőként síkra szállt”. Emlékeztető: Németországban Ukrajnát demokráciaként tartják számon.
A negyedik legnagyobb példányszámban eladott Handelsblatt szerkesztői is megelégedett a dpa jelentéseivel mind a Scholz-találkozó, mind a pódiumbeszélgetés ügyében. Az ötödik legolvasottabb Die Welt is beérte a dpa-hírrel, illetve az Union-stadionban tett látogatásról szóló beszámolóval. Hasonlóan járt el az inkább baloldali olvasók által járatott taz online kiadása is – egyedül a Schäfer-vizit kapcsán említették meg, hogy Orbán Viktor szerintük autokrata. A szintén balosabb Die Zeit online kiadásának olvasói sem tudhattak meg sokkal többet Orbán berlini tevékenységéről.
Érdekes, hogy a vonalas marxista Junge Welt viszont közölt saját tudósítást Orbán fellépéséről „Orbán, a békeangyal” címmel. Ami még érdekesebb, hogy
kiemelve, hogy a magyar miniszterelnök látogatásának valódi célja sokkal inkább a jogállamisági eljárással lehetett kapcsolatos, nem pedig az ukrajnai háború ügyében kialakult magyar álláspont ismertetése.
Nagyobb figyelmet kapott a keddi beszélgetés az alapvetően svájci, de éppen az eltérő megközelítései és bizonyos fokú sallangmentessége miatt a német olvasóknál is népszerű Neue Zürcher Zeitung online kiadásánál.
Az NZZ saját tudósítót küldött az eseményre, a tudósításból pedig az is kiderül, hogy a hallgatóság soraiban egyébként elég érdekes társaság gyűlt össze a CDU jobbszárnyához tartozó Hans Georg Maaßentől a berlini szociáldemokratáktól nemrégiben kivágott Thilo Sarrazinig. Az NZZ azt tartotta a leglényegesebbnek kiemelni, hogy Orbán hálás Merkel Oroszország-politikájáért és hogy bízik Trump választási győzelmében.
A hamburgi Der Spiegel online kiadása hétfő este hozta vezető helyen „A farkas nem lehet vegetáriánus” című elemzést Jah Puhl tollából, amely azzal foglalkozik, hogy „mi tartja a budapesti autokrata Orbán Viktort a moszkvai háborús uszító oldalán”. A legfőbb kritikai pont az, hogy Orbán nem a nem moszkvai háborús uszítók kottájából játszik háborúügyben, az okokat Puhl az Orbán és Putyin közti ideológiai közelségben, illetve abban azonosítja, hogy
szerinte „Magyarország = Oroszország, mínusz az erőszak”.
A szakértő megszólaló a témában Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund munkatársa volt.
A magyar vezetéssel megértőbbnek számító lapok közül természetesen az egyik szervező Cicero is tudósított a pódiumbeszélgetésről, méghozzá elég részletesen. A Cicerónál Orbán mondandójának több, más lapoknál elsikkadt aspektusára is felhívták a figyelmet – például arra, hogy Orbán Viktor egyetért Emmanuel Macronnal abban, hogy Európának stratégiai függetlenségre kell törekednie, illetve hogy az Európai Unió jelenlegi energiapolitikája csak ahhoz vezet, hogy kontinensünk átkerül amerikai függésbe az orosz függésből, ami nem lehet cél.
Az Orbán-kormánnyal szemben szintén megértőbb hangot megütő, havonta megjelenő jobbközép Tichys Einblick online kiadása interjút is készített a magyar miniszterelnökkel, amely a lap szerda reggeli podcastadásában hallgatható meg. A magyar miniszterelnök ebben lényegében ugyanazt ismétli el, amit korábban a pódiumbeszélgetésen is elmondott.
Fotó: BRITTA PEDERSEN / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
Az Iszlám Államnak vége, de mi lesz a keresztényekkel s a jazidiekkel Irakban? Exkluzív beszélgetés Dékány Bencével, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programigazgatójával, az erbíli iroda vezetőjével.
