A román elnök a roma holokauszt kapcsán szólalt meg.
A kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének és megbélyegzésének szigorú megbüntetését szorgalmazta a roma holokauszt emléknapján közzétett üzenetében Klaus Iohannis román elnök kedden.
Az államfő felidézte: nyolcvan évvel ezelőtt a Ion Antonescu marsall által vezetett Hitler-barát román kormány mintegy 25 ezer romát deportált Transznisztriába, ahol a túléléshez szükséges legalapvetőbb feltételeket sem biztosította számukra. A deportáltak mintegy fele meghalt. Hozzátette: mindez a román történelem sötét fejezete, amelyért a román állam felelősséget vállalt. Az elnök megemlítette: a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború Romániában is – akárcsak az egész Európában – felerősítette a gyűlölködő hangokat,
„A rasszista vagy soviniszta megnyilvánulások megengedhetetlenek. Ezeket határozottan el kell utasítani és el kell ítélni. (.) A kisebbségek megbélyegzését, hátrányos megkülönböztetését mindannyiunknak szigorúan el kell marasztalnia” – fogalmazott az egyik tanácsadója által felolvasott üzenetben Klaus Iohannis.
A roma holokauszt emléknapjára a Libertatea című napilap egy, a romániai közvéleményt felkavaró 2019-es történetet elevenített fel, amelyben a közel-múltban született az első fokú bírósági ítélet. Egy cigány asszonyt, aki két gyermekével a kórházból próbált hazajutni egy szilágysági faluba, nem engedték fel az autóbuszra, és amikor hangosan tiltakozott a diszkrimináció ellen, akkor a nyugalmazott rendőrtisztből lett buszsofőr seprűnyéllel kezdte ütlegelni. Amikor az asszony a segélyhívó számon jelentette a történteket, ott is becsmérlő szavakkal utasították el.
Az első fokon eljáró zilahi bíróság nem állapított meg diszkriminációt az ügyben, és mindkét felet elmarasztalta. A roma nőnek csendháborítás miatt 1800 lej bírságot és perköltségeket kell fizetnie, a buszsofőr egy év tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mindkét fél fellebbezett a büntetés ellen.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
