Egy oldalra kerülhet az Európai Bizottság terve elleni küzdelemben a balos spanyol és a jobbos magyar kormány. De miért olyan nagy szám, hogy Madridban kikeltek Von der Leyenék terve ellen?
A héten a Mandiner is beszámolt arról, hogy milyen heves ellenreakciót váltott ki Spanyolországban az Európai Bizottság terve, amely szerint augusztus elsejétől jövő március végéig az Európai Unió országainak tizenöt százalékkal kellene csökkenteniük a gázfogyasztásukat. A takarékoskodást hivatalosan az Ukrajnában zajló háborúval és a kontinens egy részét érintő gázhiánnyal indokolja a brüsszeli szervezet.
Madridban szokatlan felháborodással fogadták a bizottság tervét. Teresa Ribera miniszterelnök-helyettes egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy
„nem vállalhatunk olyan aránytalan áldozatot, amelyről még az előzetes véleményünket sem kérték ki”.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója lapunknak azt mondja: a spanyol kormánytól nagyon szokatlan, hogy ilyen nyíltan szembemegy a brüsszeli állásponttal, mert Madrid – függetlenül attól, hogy milyen kormány van éppen – hagyományosan mindent zokszó nélkül le szokott követni, amit az Unióban kitalálnak. A szakértő szerint ez afféle hagyomány Spanyolországban: a spanyol politikában hajlamosak az országra problémaforrásként, az európai integrációra pedig kézenfekvő megoldásként tekinteni.
Tegyük hozzá: a bizottsági javaslat kétségtelenül nagyon hátrányosan érintene minden spanyol fogyasztót. A dél-európai ország az elmúlt években, évtizedekben rengeteg pénzt fektetett az energiamixe diverzifikálásába. Spanyolország-szerte tömegesen épültek a napelemparkok és a szélerőművek – utóbbiak ma már több áramot termelnek, mint az országban működő atomerőművek. Az ország nem függ az orosz gáztól sem: földgázszükségletét egyrészt az Algériából érkező MEDGAZ vezetéken, másrészt a spanyol partokon sorakozó LNG-terminálokon keresztül fedezi Spanyolország. A cseppfolyósított földgáz az Egyesült Államokból érkezik – mondja Farkas Vajk.
A spanyolok mindettől függetlenül eddig is viszonylag magas rezsiszámlákat voltak kénytelenek kifizetni.
és hiába a sok megújuló energiaforrás, a piaci ár ettől még nem lesz alacsony – húzza alá a szakértő. Madridnak Lisszabonnal együtt csak nemrég sikerült kiharcolnia Brüsszelben, hogy a kormányok átmenetileg beavatkozhassanak az elszálló energiaárak ellen. Ez egyébként csak azért vált lehetővé, mert e két ország energiahálózata csak elég kis mértékben csatlakozik az európai hálózathoz. A közbeszéd emiatt kifejezetten intenzíven reagált az Európai Bizottság tervére. Farkas Vajk szerint
– amelyről nem volt előzetes egyeztetés –, ugyanis ez eddig leginkább a Vox reszortja volt.
Ahhoz, hogy a bizottság tervéből valóság legyen, egy minősített többségi döntésre van szükség, vagyis egyetlen tagállam ellenállása még nem elegendő a megakadályozásához. A minősített többségi döntéshozatal esetén úgynevezett blokkoló kisebbségre van szükség a döntés megakadályozásához.
de az is lényeges, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább harmincöt százalékát tömörítsék.
Ez a kisebbség akár még össze is jöhet, hiszen nem csak Spanyolország ellenzi a bizottság tervét, hanem például hazánk is. Farkas Vajk ugyanakkor azt mondja, hogy az ottani közbeszédben egyelőre még nem sok nyoma van annak, hogy létrejöhet egy ilyen alkalmi szövetség a politikailag igencsak ellentétes oldalon álló Madrid és Budapest között: a spanyol lapok inkább azt húzzák alá, hogy a nagy szövetséges portugálok és a lengyelek is elutasítják a brüsszeli javaslatot.
A nyitóképen: szélerőművek Zaragoza környékén. Fotó: CESAR MANSO / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Összecsapott a két neves politikai elemző.
A honvédség továbbra is részt vállal a veszélyeztetett térségekben tartózkodó magyarok kimenekítésében.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 40. rész.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Magyar hadifoglyokat kiszabadítani pedig különösen felemelő érzés lehet. Irigylem érte Szijjártót… Ungváry Zsolt írása.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
