Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Egy oldalra kerülhet az Európai Bizottság terve elleni küzdelemben a balos spanyol és a jobbos magyar kormány. De miért olyan nagy szám, hogy Madridban kikeltek Von der Leyenék terve ellen?

A héten a Mandiner is beszámolt arról, hogy milyen heves ellenreakciót váltott ki Spanyolországban az Európai Bizottság terve, amely szerint augusztus elsejétől jövő március végéig az Európai Unió országainak tizenöt százalékkal kellene csökkenteniük a gázfogyasztásukat. A takarékoskodást hivatalosan az Ukrajnában zajló háborúval és a kontinens egy részét érintő gázhiánnyal indokolja a brüsszeli szervezet.
Madridban szokatlan felháborodással fogadták a bizottság tervét. Teresa Ribera miniszterelnök-helyettes egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy

„nem vállalhatunk olyan aránytalan áldozatot, amelyről még az előzetes véleményünket sem kérték ki”.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója lapunknak azt mondja: a spanyol kormánytól nagyon szokatlan, hogy ilyen nyíltan szembemegy a brüsszeli állásponttal, mert Madrid – függetlenül attól, hogy milyen kormány van éppen – hagyományosan mindent zokszó nélkül le szokott követni, amit az Unióban kitalálnak. A szakértő szerint ez afféle hagyomány Spanyolországban: a spanyol politikában hajlamosak az országra problémaforrásként, az európai integrációra pedig kézenfekvő megoldásként tekinteni.
Tegyük hozzá: a bizottsági javaslat kétségtelenül nagyon hátrányosan érintene minden spanyol fogyasztót. A dél-európai ország az elmúlt években, évtizedekben rengeteg pénzt fektetett az energiamixe diverzifikálásába. Spanyolország-szerte tömegesen épültek a napelemparkok és a szélerőművek – utóbbiak ma már több áramot termelnek, mint az országban működő atomerőművek. Az ország nem függ az orosz gáztól sem: földgázszükségletét egyrészt az Algériából érkező MEDGAZ vezetéken, másrészt a spanyol partokon sorakozó LNG-terminálokon keresztül fedezi Spanyolország. A cseppfolyósított földgáz az Egyesült Államokból érkezik – mondja Farkas Vajk.
A spanyolok mindettől függetlenül eddig is viszonylag magas rezsiszámlákat voltak kénytelenek kifizetni.
és hiába a sok megújuló energiaforrás, a piaci ár ettől még nem lesz alacsony – húzza alá a szakértő. Madridnak Lisszabonnal együtt csak nemrég sikerült kiharcolnia Brüsszelben, hogy a kormányok átmenetileg beavatkozhassanak az elszálló energiaárak ellen. Ez egyébként csak azért vált lehetővé, mert e két ország energiahálózata csak elég kis mértékben csatlakozik az európai hálózathoz. A közbeszéd emiatt kifejezetten intenzíven reagált az Európai Bizottság tervére. Farkas Vajk szerint
– amelyről nem volt előzetes egyeztetés –, ugyanis ez eddig leginkább a Vox reszortja volt.
Ahhoz, hogy a bizottság tervéből valóság legyen, egy minősített többségi döntésre van szükség, vagyis egyetlen tagállam ellenállása még nem elegendő a megakadályozásához. A minősített többségi döntéshozatal esetén úgynevezett blokkoló kisebbségre van szükség a döntés megakadályozásához.
de az is lényeges, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább harmincöt százalékát tömörítsék.
Ez a kisebbség akár még össze is jöhet, hiszen nem csak Spanyolország ellenzi a bizottság tervét, hanem például hazánk is. Farkas Vajk ugyanakkor azt mondja, hogy az ottani közbeszédben egyelőre még nem sok nyoma van annak, hogy létrejöhet egy ilyen alkalmi szövetség a politikailag igencsak ellentétes oldalon álló Madrid és Budapest között: a spanyol lapok inkább azt húzzák alá, hogy a nagy szövetséges portugálok és a lengyelek is elutasítják a brüsszeli javaslatot.
A nyitóképen: szélerőművek Zaragoza környékén. Fotó: CESAR MANSO / AFP