Tegyük hozzá: a bizottsági javaslat kétségtelenül nagyon hátrányosan érintene minden spanyol fogyasztót. A dél-európai ország az elmúlt években, évtizedekben rengeteg pénzt fektetett az energiamixe diverzifikálásába. Spanyolország-szerte tömegesen épültek a napelemparkok és a szélerőművek – utóbbiak ma már több áramot termelnek, mint az országban működő atomerőművek. Az ország nem függ az orosz gáztól sem: földgázszükségletét egyrészt az Algériából érkező MEDGAZ vezetéken, másrészt a spanyol partokon sorakozó LNG-terminálokon keresztül fedezi Spanyolország. A cseppfolyósított földgáz az Egyesült Államokból érkezik – mondja Farkas Vajk.
A spanyolok mindettől függetlenül eddig is viszonylag magas rezsiszámlákat voltak kénytelenek kifizetni.
A fogyasztói energiaárak ugyanis naponta változnak az országban,
és hiába a sok megújuló energiaforrás, a piaci ár ettől még nem lesz alacsony – húzza alá a szakértő. Madridnak Lisszabonnal együtt csak nemrég sikerült kiharcolnia Brüsszelben, hogy a kormányok átmenetileg beavatkozhassanak az elszálló energiaárak ellen. Ez egyébként csak azért vált lehetővé, mert e két ország energiahálózata csak elég kis mértékben csatlakozik az európai hálózathoz. A közbeszéd emiatt kifejezetten intenzíven reagált az Európai Bizottság tervére. Farkas Vajk szerint
szokatlan, hogy a baloldal is ilyen nyíltan kritizálja a tervet