ideológiai alapon olyanokat lehet belevetíteni a közös értékekbe, amiket a Szerződés megkötésekor egyáltalán nem értettünk bele – ezzel megkérdőjelezve az értékek közös voltát.
A kelet-közép-európai régiós népek gondolkodása másként alakult egyes kérdésekben, mint a nyugat-európai népeké, mióta ezeket az értékeket szövegbe öntötték. Ez önmagában nem szokatlan, hiszen a szellemi és politikai haladás (a tévhitekkel szemben) sohasem egyirányú. Sőt a gondolatok versengése alapvetően hasznos, tekintve, hogy a gondolkodás valamilyen változása, a „progresszió” önmagában sohasem támasztja alá, hogy az adott változás jó (még akkor sem, ha Nyugat-Európáról beszélünk).
Ennek szab gátat, ha az Unió kvázi végrehajtó szerve, visszaélve nemzetek feletti erejével, a saját szájíze szerint értelmezi a Szerződést, és a saját értelmezését kényszeríti az egyes tagállamokra.
Diskurzusra épülő Európa
Mivel a Bizottság a Szerződések szerint is őrködik az értékek betartása felett, ezért könnyen mondhatnánk, hogy a Brüsszelben ülő biztosoknak joguk van úgy értelmezni az uniós alapelveket, ahogy csak szeretnék. Azt azonban semmi nem indokolja, hogy az értékeket utóbb érdemi diskurzus nélkül, ideológiai megfontolásokból kifejezetten az „erősebb” országoknak tetsző tartalommal töltsék meg.