A texasi republikánusok hétvégi kongresszusán számos érzékeny témában vázolták víziójukat. Egyike ezeknek Texas kilépése az USA kötelékéből. A szándék adott, a jogi lehetőségek korlátozottak.
A texasi republikánusok 2023-ban népszavazást tartanának arról, hogy kiváljanak az Amerikai Egyesült Államok sorából. Ez a felvetés egyike azoknak a politikai célkitűzéseknek, amelyet a texasi republikánusok a múlt hétvégi houstoni pártgyűlésen megfogalmaztak.
A függetlenedési szándékot a képviselők a célkitűzéseket összefoglaló dokumentumnak (Report of the Permanent 2022 Platform & Resolutions Committee) „Állami szuverenitás” című tematikus blokkjában részletezik.
A texasi Alkotmány első cikkét felidézve állítják, hogy
Éppen ezért a képviselők leszögezik, hogy mindenfajta, a szövetségi szinttel kapcsolatba hozható, és a texasi Alkotmánnyal ellentétes jogalkotási vagy jogalkalmazási fejleményt „figyelmen kívül kell hagyni, ellenezni kell, vissza kell utasítani és meg kell semmisíteni.”
Ezen felül a képviselők rögzítik azt is, hogy Texas fenntartja magának a jogot arra, hogy kiváljon az Amerikai Egyesült Államok kötelékéből – az erre vonatkozó népszavazás megszervezése pedig a texasi jogalkotó dolga.
Történelmi gyökerekkel rendelkezik annak mítosza, hogy Texas függetlenedhet az Egyesült Államoktól. 1836-ban ugyanis Texas Mexikótól szakadt el, és egy ideig független köztársaságként működött egészen 1845-ig, amikor is az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamává vált.
1861-ben Texasban a függetlenedési tendenciák ismét erőre kaptak; Texas ekkor ismét a függetlenedés útját választotta. Az amerikai polgárháborút követően, a Konföderáció széthullása után Texast 1870-ben ismét felvették az Amerikai Egyesült Államok közé.
Érdekesség a mostani törekvésekkel kapcsolatban, hogy
Ráadásul 1869-ben az USA Legfelsőbb Bírósága a Texas v. White ítéletében ezzel egybehangzóan kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a tagállamok egyoldalúan nem szakadhatnak el az Egyesült Államok kötelékétől.
Napjainkban is időről időre felmerül Texasban a függetlenedés kérdése – általában akkor, amikor a Fehér Házban demokrata elnök lakik. Barack Obama első ciklusában például Rick Perry, az állam akkori kormányzója hintette el a közvéleményben azt, hogy a texasiak esetleg elhagyhatnák az Amerikai Egyesült Államokat.
A hétvégén a republikánusok nemcsak a függetlenedési törekvéseiket igyekeztek nyomatékosítani. Ötezer republikánus delegált szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben a 2020-as elnökválasztás eredményét kérdőjelezték meg.
Matt Rinaldi, a Republikánus párt texasi elnöke úgy fogalmazott, hogy a texasi republikánusoknak „nincs hite a 2020-as választási eredményekben”, annak ellenére sem, hogy az elitek ezzel ellentétes dolgokat sulykolnak. A jövőre nézve rögzítették, hogy nem hagyják, hogy a demokraták akár a 2022-es félidős, akár a 2024-es választást elcsalják.
A texasi republikánusok
úgy vélekednek, hogy Joseph Robinette Biden Jr. csupán „hivatalban lévő elnök” (’acting president’),
vagyis nem az Amerikai Egyesült Államok legitim módon megválasztott államfője.
A fentieken túl a texasi kongresszuson előkerült a fegyverviselés és az abortusz kérdése is. Előbbi kapcsán a küldöttek nyilatkozatában rögzítették, hogy
a fegyverviselés bárminemű korlátozása a második alkotmánymódosítás, egyszersmind az amerikaiakra „Isten által ruházott jogok” megsértése.
Tárgyalták az abortusztilalom kérdését is. Texas a tilalom, vagyis a magzati élet teljeskörű védelmének pártján áll. Jelenleg az abortuszt Texasban nagyjából a terhesség hatodik hetétől kezdve tiltják, tavasszal azonban kiszivárgott annak a legfelsőbb bírósági döntésnek a tervezete, amely alapvető változást hozhat USA-szerte a jelenlegi liberális megközelítéshez képest.
Kép: DOMINICK REUTER / AFP
Dobozi Gergely
Regisztrált szavazó volt Illinois államban Robert Francis Prevost, aki csütörtök este óta XIV. Leó néven pápa. És az egyik nagy pártnál volt regisztrálva, állítja a National Catholic Register amerikai szaklap.
Az amerikai lap szerint a republikánus kormány olyan országokat kereshetett meg, amelyek nyomás alatt állnak, és szeretnének szívességet tenni az Egyesült Államoknak.
Az EU-s intézmények számára Ukrajna csatlakozása a régóta várt nagy lehetőség az európai föderális projekt előmozdítására. Bóka János írása.
A világrend épp átrendeződik: a globalisták és liberálisok vezette tengely gyengül, miközben egy szuverenitásra és önálló képességekre épülő konzervatív erőtér formálódik.
A miniszterelnök politikai igazgatója úgy látja: ha a brüsszeli bürokraták több hatalmat kapnak, mindent tönkretesznek.
Az amerikai elnök elismerte, Mark Carney választási győzelme a „politika történetének egyik legnagyobb győzelme” volt.
A címer mellett a pápa új jelmondata is sokatmondó.
Roberto Vannacci szerint Európa őrült módjára viselkedik, pedig meglennének az eszközei, hogy véget vessen az orosz-ukrán háborúnak.
