Vágyvezérelt bővítés-politika, szkeptikus Nyugat-Balkán, a vétózás jövője, horvát csatlakozás az eurózónához - kezdődik az uniós csúcs.
Június 23-án és 24-én ismét összeül a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőiből álló csúcsszerv, az Európai Tanács. Ez az a testület, amely – legalábbis papíron – a passzátszelet fújja az Európai Unióban: meghatározza az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat.
Míg az előző rendkívüli csúcs az Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt sújtó szankciócsomagok hatodik hullámáról szólt, a mostani konferencia az EU geopolitikai befolyásának esetleges bővítéséről szólhat.
Habár az európai közvélemény egy része a legutóbbi csúcs óta azt találgatja, hogy vajon a következő európai tanácsi ülésen sor kerül-e egy hetedik Oroszország elleni szankciócsomag elfogadására, illetve a hatodik csomag újratárgyalására, erre nincs kilátás.
Az Európai Tanács ugyanis rendszerint ragaszkodik a napirendjéhez, amelyben
Ettől függetlenül az Európai Tanács tagjai, tehát Európa vezető politikusai informális egyeztetéseket folytathatnak ebben a kérdésben, de konkrét intézkedések elfogadása nem várható ezekben a kérdésekben.
Ha hinni lehet a Reuters értesüléseinek, az Európai Tanács következtetéseinek tervezetében mindössze olyasmi fog szerepelni a célkitűzések között, hogy „a szankciókra vonatkozó munka folytatódik, ideértve a [korábbi csomagok] végrehajthatóságának megerősítését és annak megelőzését, hogy megkerüljék [azokat].”
A Reuters szerint ez egyfajta kompromisszumnak tekinthető a hetedik szankciós csomagot követelő észak- és kelet-európai tagállamok, valamint Németország és Belgium között;
Az Európai Tanács tagjainak fókuszába ezúttal Ukrajna került: szó lesz az ukrajnai háború legújabb fejleményeiről, s annak élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatásairól. Ahogy ugyanis arról korábban is írtunk,
Emellett sor kerül az Ukrajnának biztosítandó gazdasági, katonai, politikai és humanitárius támogatások kérdésének megvitatására. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő érzelmektől fűtött beszédében március elején az Európai Parlament színe előtt kérte az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban tegyék a huszonnyolcadik tagállammá hazáját. Ezzel élére állított egy olyan problémát, amely rövid és középtávon valószínűleg mégsem járhat az ukrán elnök által kívánt megoldással.
Egész egyszerűen azért, mert az Európai Unióról szóló szerződés nem ad rá lehetőséget.
Ahogy az Charles Michel, az Európai Tanács elnökének hivatalos meghívójában is áll, „eljött az idő annak elismerésére, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia jövője az EU-n belül van. Fel fogom kérni Önöket a tagjelölt státusz megadására Ukrajna és Moldova részére.”
Ukrajna idén február 28-án, Grúzia és Moldova pedig március 3-án nyújtották be az uniós tagság iránti kérelmeiket. Michel megfogalmazása azonban gyanús: látszik, hogy Ukrajna és Moldova akár optimistán is tekinthetne a holnap kezdődő csúcsra, Grúzia azonban mintha kilógna a sorból.
„Háromsebességes Európa” jöhet talán?
Charles Michel Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozásával kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: a Nyugat-Balkán fontos az EU számára, ahogy az EU is fontos a Nyugat-Balkán számára. Ezért új lendületet kell adnunk a bővítési folyamatnak, és fel kell gyorsítanunk nyugat-balkáni partnereink integrációját. Ez egyszerre ígéret és önbeismerés arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata eddig az alulértékelt tárgykörök között szerepelt.
Most ez valóban megváltozhat, nem lehet azonban elmenni amellett, hogy
Az elmúlt hónapokban sorozatosan láttak hírek napvilágot arról, hogy mely fejlemények hátráltathatják a csatlakozási folyamatot még annak ellenére is, hogy az EU végre hajlandóságot mutat a rég húzódó folyamat felgyorsítására.
Egyike ezeknek például az az Euractivon áprilisban megjelent hír, miszerint ma a szerbek mindössze 20 százaléka tekint pozitívan az Európai Unióra, s hogy az elmúlt hét év során megtriplázódott azok száma, akik úgy vélekednek, hogy Szerbia sosem válik uniós tagállammá.
Ne felejtsük el, hogy Észak-Macedóniát is egyre jobban zavarja az, hogy évek óta az integráció "várótermében" ácsorog. Az ország igazságérzetét ráadásul bántja az is, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása mindeközben napirenden van. Az észak-macedón miniszterelnök jelezte: a függő helyzet eredményeképpen a mindenkori kormányzat kiszolgáltatottá kezd válni az EU-pártiság és ellenzés közötti ingázásnak, ami stabilitási problémát jelent.
Albánia pedig áprilisban jelezte, hogy Észak-Macedóniától függetlenül tárgyalna az EU-val a tagságról. Ennek oka, hogy Albánia és Észak-Macedónia ügyét az EU jelenleg egyként kezeli, ami azért jelent érdeksérelmet Albánia számára, mert Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja vétó útján.
Néhány napig úgy tűnt, hogy épp azok az országok maradnak távol az uniós csúcstól, amelyek részvételére Brüsszelben mindenki számított volna. Kedden robbant a hír, miszerint
A bojkottra azért került volna sor, mert a három ország sértettként tekint az elhúzódó csatlakozási folyamatra.
Június 22-én egymást követték az ezt megerősítő politikusi nyilatkozatok; a legutolsó a sorban Aleksander Vučićé volt, aki a szerb médiában adta hírül a következőt:
„Azt követően, hogy részletes és átfogó egyeztetések folytattak bizonyos kormányok képviselőivel és tagjaival, a három ország vezetői úgy döntöttek, hogy együtt mennek el a[z uniós] csúcsra, ahol olyan alapelvekről állapodnak meg, amelyek az uniós tisztségviselőkkel folytatott párbeszéd gerincét képezik majd. (…) Tudjuk, hogy a[z uniós] csúcson tárgyalt témák nem könnyűek, de részvételünk még egyszer megmutatja és megerősíti elkötelezettségünket amellett az ösvény mellett, amely Szerbiát, Albániát és Észak-Macedóniát Európába vezeti.”
Az Európai Tanács tagjai az EU jövőjéről szóló konferenciából levonható következtetéseket is meg fogják tárgyalni. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, több európai parlamenti képviselő, köztük
"A vétók megölik az európai egységet. Zsaroláshoz, hatékonyságvesztéshez, hitelvesztéshez és az EU-ba vetett hit elveszítéséhez vezetnek. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalnak mennie kell. Ilyen egyszerű. Írják alá a petíciót!"
- buzdított aláírásra Twitter-fiókján Guy Verhofstadt.
Verhofstadték az EU megreformálásának kulcsát látják az intézkedésben. A politikusok javaslatát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatja: a POLITICO június 20-án írta meg, hogy a bizottsági elnök különösen a külpolitikai döntések meghozatala esetében támogatja az egyhangúság megszüntetését, helyette pedig a minősített többségű döntéshozatal megvalósítását javasolja. A kérdésről a Precedens elemzését itt olvashatja el.
A fentieken túlmenően az Európai Unió tagállamainak vezetői a 2022. évi európai szemeszter részeként tárgyalnak majd a gazdasági helyzetről és az országspecifikus ajánlásokról. Szó lesz az euró Horvátország általi bevezetéséről, mindemellett június 24-én „euróövezeti csúcstalálkozóra” is sor kerül, ahol a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek.
Kép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
Dobozi Gergely
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
Ukrán katonák életébe is kerülhetett a „tranzakció”.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
