Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
„Finnország évtizedek óta készült egy orosz támadásra, és kemény ellenállást tanúsítana, ha ez bekövetkezne” – húzta alá Timo Kivinen tábornok, a finn fegyveres erők főnöke.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, Finnország csatlakozásra jelentkezett a NATO katonai szövetségéhez, mert attól tart, hogy Oroszország Ukrajna után az országot is fenyegetheti. Az ország az 1940-es években két háborút vívott keleti szomszédja ellen, amellyel 1300 kilométeres határon osztozik.
A finn tábornok egy a Guardian által idézett interjúban beszélt egy esetleges orosz invázióról invázióról. Mint fogalmazott:
Az 5,5 millió lakosú ország háborús csapatainak ereje 280 000 fő, és 870 000 tartalékost képeztek ki. Nem törölték el a sorkatonai szolgálatot, mint sok más nyugati nemzet tette a hidegháború végén. Európa egyik legerősebb tüzérségét építették ki, és akár 370 km-es hatótávolságú cirkálórakétákat is felhalmoztak. Finnország a GDP 2 százalékát költi védelemre, ami magasabb arány, mint sok NATO-országban.
A védelmi minisztérium május 18-i közvélemény-kutatása szerint a finnek 82 százaléka mondja azt, hogy hajlandó részt venni a honvédelemben, ha Finnországot megtámadnák. Kivinen is üdvözölte Finnország döntését, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz.
Nyitóképen: Sorakozó svéd katonák a Cold Response 22 nevű norvégiai hadgyakorlaton márciusban. Fotó: Afp / Anders Wiklund / TT News Agency