A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az ukrán vezetés arról értesítette, immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. Hozzátette, hogy más ukrán
városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni.Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de harckocsikkal rájuk támadtak. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.
Zelenszkij elmondta, hogy más városokból csak csütörtökön 40 ezren el tudtak menekülni az e célból biztosított humanitárius folyosókon. Két nap alatt a kimenekítettek száma megközelítette a 100 ezret – emelte ki. Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivban tüzérségi tűz alá vettek egy kutatóintézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is található. A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett – tették hozzá. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték,
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani. Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett biológiai laboratóriumok ügyében. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon „meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét”.
A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg és közel 180-an megsebesültek harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.
(MTI)
(Fotó: Tüzérségi támadás okozta robbanások a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
