Az orosz elnök a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Zelenszkijjel.
Csütörtök délután Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, melynek során részletesen megosztotta az orosz elnök, hogy országának milyen követelései vannak pontosan a békeszerződést illetően. Ezek egybeesnek egyébként a szerda délután már kiszivárgott feltételekkel. Új és lényeges információ ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Portfolio a BBC cikkére hivatkozva.
Az elmúlt napok fejleményeiből már kiderült, hogy Törökország igyekszik magát közvetítőként pozícionálni. Most úgy tűnik, ebben történt előrelépés. A BBC ugyanis arról számolt be csütörtök éjszaka, hogy
A BBC riportere a telefonhívás befejezése után fél órán belül interjút készített Erdogan vezető tanácsadójával és szóvivőjével, Ibrahim Kalinnal. Kalin a tisztviselők azon kis csoportjának tagja volt, akik részt vettek a hívásban és új részleteket árult el a tárgyalásról, amelyről egyébként a nap folyamán már érkeztek hírek.
Ezek szerint az orosz követelések két kategóriába sorolhatóak. A török illetékes szerint az első 4 feltétel Ukrajna számára nem túl nehéz:
Ezek közül kiemelendő az, amit Ukrajna már elfogadott egyébként, hogy
A követelések második csoportja az, aminek teljesítésében nehézségek lehetnek a török közvetítőfél értékelése szerint.
Ennek kapcsán az is kiderült, hogy
mielőtt végső megállapodás születne ezekben a kérdésekben. A BBC itt megjegyzi, hogy az ukrán államfő korábban már kijelentette, hogy kész személyesen is tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.
A két héttel ezelőtti állapotokhoz képest az orosz fél személyes találkozóról alkotott álláspontjában lényeges változás következett be. Korábban ugyanis Putyin már határozottan megüzente, hogy nem tárgyal Zelenszkijjel, mert nem tett le Ukrajna „nácitlanításáról”. Az orosz elnök ezt azok után mondta, hogy március 3-án Zelenszkij azt üzente: „találkozzanak, ő nem harap”.
Ezekhez a vitás kérdésekhez sorolható a kelet-ukrajnai Donbasz státusza és Kelet-Ukrajna egyes részei, amelyek már kihirdették függetlenségüket, ide tartozik a Krím-félsziget ügye is – olvasható a cikkben.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Andrej Gorskov
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
„Az ukrajnai béke kulcsa nem Moszkvában vagy Kijevben van, hanem Brüsszelben” – nyilatkozott a miniszterelnök Mórahalmon.
Amúgy semmi baj, de szívesen a gázt, az áramot, az olajat, meg a rengeteg pénzt amit eddig Ukrajnának küldtünk.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
